Sok tízezer magyar adósnak segítene az MNB megoldása

Az ajánlás célja, hogy meghatározza a bankok és az adósok közötti együttműködés legfontosabb pontjait és lépéseit - hangsúlyozta Virág Barnabás, az MNB ügyvezető igazgatója. Közel 130 ezer adós helyzete maradt rendezetlen, ráadásul március 1-jével a kilakoltatási moratórium is megszűnt. Ugyanakkor az adósok közel felénél érdemi "átstrukturálási tartalékok" találhatóak a nem teljesítő portfólióban, ennek kiaknázásához a bankok részéről nagyobb aktivitásra, az adósok részéről nagyobb együttműködésre van szükség. A mostani MNB ajánlás célja az adósok fizetőképességének helyreállítása, emellett a magatartási formák és a jó gyakorlatok kialakítása - tette hozzá az ügyvezető igazgató.

Virág Barnabás még az alábbi fontosabb megállapításokat tette:

• A forintosítást és elszámolást követően is jelentős maradt a nem teljesítő jelzáloghitelek állománya.
• A Nemzeti Eszközkezelő program várhatóan idén kimerül, emellett az adósságrendezési eljárás vagy más néven magáncsőd iránt is visszafogott az érdeklődés.

• Az MNB kutatás eredményei szerint az adósok 84%-ának 15 millió forintnál kisebb a tartozása, 82%-nál pedig a jelenlegi tartozás magasabb, mint a kezdeti hitelösszeg (a teljes tartozás átlagosan 9 millió forint, az átlagos törlesztőrészlet pedig közel 83 ezer forint).
• Az élő szerződések 40%-át 100% feletti JTM mutató jellemzi, ez kihívást jelent az MNB számára is a megoldáskeresésben, miután ezekben az esetekben nagyobb a törlesztőrészlet, mint a jövedelem.
• A fedezeti ingatlanok kétharmadának forgalmi értéke nem éri el a 10 millió forintot, a 20 millió feletti forgalmi értékkel bíró ingatlanokból a fővárosban van a legtöbb. A fedezeti ingatlanok közel 70%-a községekben és kisebb városokban található.
• Az ügyfelek közel fele az alacsony jövedelem miatt nem tudja adósságát törleszteni. A kutatás szerint az adósok 42%-a részben teljesített a vizsgált időszakban, míg az erkölcsi kockázat nagyjából a portfólió 10-20%-át teszi ki (ebben az esetben lenne jövedelem a törlesztésre, mégsem fizetik ki az adósságot).
• Az MNB ajánlás ezek alapján főként az alacsony fizetési hajlandóságú és átstrukturálható adósokra terjed ki, előbbi szegmens mintegy 14-19 ezer, utóbbi pedig 65-72 ezer ügyletet érint, ami a nem teljesítő lakossági hiteladósok mintegy 50-60%-át fedi le.

Az MNB ajánlásában az alábbi objektív elvárásokat fogalmazza meg a hitelezők és az adósok számára:

• A jegybank fenntartható átstrukturálásokat szeretne látni, az ingatlan értékesítéseket akár az átstrukturálással kombinálva is végre lehetne hajtani, emellett szigorúbb elvárásokat állítana fel a 180 napon túli, korábbi devizahitelek esetében.
• A pénzügyi intézményeknek legalább három alkalommal kellene felkeresniük az ügyfeleket (abban az esetben, ha sikertelen lenne az előző kapcsolatfelvétel), az egyezségkötést pedig célszerű lenne 3 hónapon belül elérni. Az információgyűjtésre vonatkozóan az MNB ajánlása szerint legalább egyszer személyes egyeztetés kellene az ügyféllel, és legalább két alkalommal hiánypótlásra is lehetőséget kell hagyni.
• Megoldáskeresés érdekében a pénzügyi intézményeknek legalább egy alkalommal személyesen kellene konzultálniuk az ügyfeleikkel, a legalább két megoldási javaslatból pedig egynél az ingatlan megtartását kell szem előtt tartani.
• A pénzügyi intézmények mellett az MNB az adóssal szemben is elvárásokat fogalmaz meg, többek között, hogy a bank kapcsolatfelvételi kísérletét csak néhány alkalommal utasíthatja vissza, az adósnak is törekednie kell az egyezségkötésre és legfeljebb 30 napos fizetési késedelem lehet az egyezségkötést követően.

• Címkék:
• MNB,
• hitel,
• lakosság,
• finanszírozás,
• NPL,
• követeléskezelés,
• nem teljesítő hitelek