Alapjaiban írja át a szövetkezeti integrációt a kormány
Erősödik az SZHISZ
Lényeges változás, hogy a módosítás értelmében az integráció központi bankja helyett a Szövetkezeti Hitelintézetek Integrációs Szervezete lesz a központi, erősebb szereplő, mivel új jogosítványokhoz jut. A SZHISZ-ről szóló 11. paragrafust alapjaiban írja át a javaslat, új elem például, hogy- az integrációs szervezet igazgatósága kötelező szabályzatot fogad el a jogszabályokon és egyéb kötelező szabályokon felüli addicionális egyedi tőkekövetelményekre vonatkozó szabályokról
- és kötelező szabályzatot fogad el az egységes informatikai rendszer kialakításáról.
A törvény kimondaná, hogy
Az Integrációs Szervezet meghatározza a szövetkezeti hitelintézeti integráció prudens és biztonságos működését garantáló irányelveket, a Központi Bank és a szövetkezeti hitelintézetek e törvényben meghatározott integrációs célok elérését biztosító tevékenységének keretrendszerét.
Az integrációba történő be- és kilépésre is más szabályok vonatkoznának a nemzetgazdasági miniszter javaslata értelmében. Ezek szerint ugyanis "a Központi Bank igazgatóságának kezdeményezésére az Integrációs Szervezet igazgatósága a Felügyelet előzetes hozzájárulásával dönt a szövetkezeti hitelintézet felvételéről az Integrációs Szervezetbe illetve kizárásáról az Integrációs Szervezetből". Ebben az újdonság a felügyelet előzetes hozzájárulása.Az integrációban azzal is erősödik a SZHISZ szerepe, hogy "utasítást ad a szövetkezeti hitelintézeteknek és a szövetkezeti hitelintézeti integrációval kapcsolatos feladatkörében eljáró Központi Banknak, melyek az utasításának kötelesek eleget tenni". Azt is kimondja az új jogszabály, hogy az SZHISZ az utasítás címzettjének történő megküldésével egyidejűleg köteles továbbítani azt a Felügyelet részére. Amennyiben a központi bank vagy szövetkezeti hitelintézet nem tesz eleget az utasításnak, akkor:
- az SZHISZ dönt a szövetkezeti hitelintézet, illetve a Központi Bank vezető tisztségviselői megbízatásának a felfüggesztéséről legfeljebb 180 napra, mely felfüggesztést legfeljebb további 180 napra meghosszabbíthat
- a Központi Bank igazgatósága kezdeményezése alapján vagy saját kezdeményezéséből az Integráció s Szervezet igazgatósága dönt a szövetkezeti hitelintézet Integrációs Szervezeti tagságának a felfüggesztéséről vagy - indokolt esetben - a szövetkezeti hitelintézet Integrációs Szervezetből történő kizárásáról.
A szövetkezeti hitelintézet esetleges válsághelyzetét is másképp kezeli az új szabályozás. Itt a központi banknak a jövőben kezdeményezési jogköre lenne, míg a döntést az SZHISZ hozza meg. Az SZHISZ dönt a szövetkezeti hitelintézetek esetleges kizárásáról is válsághelyzet esetében, a felügyelet előzetes hozzájárulását követően.
Változás továbbá, hogy a javaslat értelmében nem a Takarékbank, illetve a központi bank, hanem az SZHISZ előzetes hozzájárulása szükséges a szövetkezeti hitelintézet vezető tisztségviselőinek kinevezéséhez.
Szintén nagy léptékű átalakításra utal az a törvényi kitétel, hogy az integrációból kizárható a központi bank (amely szerepet jelenleg a Takarékbank látja el az integrációban):
Az Integrációs Szervezetből kizárt vagy kilépni kívánó Központi Bank Integrációs Szervezeti tagsága kizárólag azt követően szűnhet meg, hogy az e törvényben meghatározott a Központi Bank szövetkezeti hitelintézetek integrációjával kapcsolatos feladatait és hatásköreit a külön rendeletben meghatározottak szerint az Integrációs Szervezet által kiválasztott új Központi Bank átvette.
Később még hozzáteszi a javaslat, hogyAz Integrációs Szervezet jogosult a központi banki feladatokat ellátó hitelintézettől az e törvényben a Központi Bank részére biztosított jogkört megvonni, és a külön rendeletben meghatározottak szerint a központi banki feladatok ellátására új hitelintézetet kiválasztani, amennyiben a Központi Bank a szövetkezeti hitelintézetek integrációjával kapcsolatos kötelezettségeit ismételten vagy súlyosan megszegi, továbbá ismételten nem tesz eleget az utasításnak vagy a szabályzatokban foglaltaknak.
A központi bank kilépéséről, kizárásáról és új bank kiválasztásáról szóló rendeletet a javaslat értelmében a nemzetgazdasági miniszter alkothatja meg.A szabályozásból eltűnne, hogy "a Takarékbank Zrt. a szövetkezeti hitelintézetek integrációjának központi bankja". Ehelyett kimondaná a törvény, hogy "a Központi Bank a szövetkezeti hitelintézetek integrációjának egyik központi szerve bankja".
Újdonság lenne a rendszerben, hogya központi banknak negyedévente kötelessége lenne beszámolni az integrációs szervezetnek a szövetkezeti hitelintézeti integrációval kapcsolatos feladatkörében végzett tevékenységéről.
Felügyelet
Az új rendszerben nagyobb szerepet kapna a jegybank, mint felügyelet. A felügyelet kötelezheti a központi bankot, hogy átfogó ellenőrzést folytasson le, ha az adott tag nem felel meg a jogszabályoknak. Ha szabályszegést állapít meg a vizsgálat, akkor a felügyelet felszólíthat, vagy bírságot szabhat ki, vagy visszavonhatja a központi bank igazgatóságának vagy felügyelő bizottságának vezetőjének, tagjainak engedélyét.A jegybank máris reagált A Magyar Nemzeti Bank közleményt adott ki a kormány törvénymódosító javaslatára. Úgy fogalmaznak, hogy "ha a jogalkotó úgy dönt, hogy az egységes szemléletű pénzügyi felügyelés irányába lép tovább, a jegybank készen áll ennek megvalósítására". A jegybank álláspontja szerint is - amennyiben ezzel a jogalkotó egyetért - indokolt lehet a takarékszövetkezeti integráció MNB általi felügyelésének megszilárdítása, s ezáltal a pénzügyi stabilitás további erősítése. A szövetkezeti hitelintézetek integrációjáról rendelkező 2013. évi CXXXV. számú törvény ugyanis sajátos jogi helyzetetet teremtett, aminek köszönhetően a takarékszövetkezetek felügyelési-, felelősségi- és követelményrendszere jelenleg eltérő az egyéb hitelintézetekétől - emlékeztet a jegybank, amely azt is hangsúlyozza, hogy a takarékszövetkezeti szektor ma Magyarországon stabil, biztonságos. A takarékszövetkezeti integráció tagjai közti egyetemleges felelősség eddigi korlátozásának megszüntetése növelné az egész hitelintézeti szektor stabilitását, s a takarékszövetkezetek és egyéb hitelintézetek közti versenysemlegesség irányába mutatna - állapítja meg az MNB.
Orbán Viktor is megszólalt
A teljes takarékszövetkezeti rendszert a bankfelügyelet ellenőrzése alá rendeli az a törvényjavaslat, amelyet hétfőn terjesztett a parlament elé a kabinet - közölte Orbán Viktor kormányfő Demján Sándornak, az Országos Takarékszövetkezeti Szövetség (OTSZ) elnökének küldött válaszlevelében, amelyet Havasi Bertalan, a Miniszterelnöki Sajtóiroda vezetője juttatott el hétfőn a MTI-hez.A miniszterelnök hétfőn kelt válaszában azt közölte, hogy a kormányzati politika eredményeképpen az elmúlt hat évben a bankszektorban jelentős változások zajlottak le.
Visszavásároltuk és nemzeti kézben tartjuk a Magyar Külkereskedelmi Bankot, a Budapest Bankot, és tulajdonrészt vásároltunk az Erste Bankban is. A takarékszövetkezeti rendszer újraszervezése is ebbe a sorba illeszkedik
- fejtette ki.A kormánynak meggyőződése - folytatta Orbán Viktor -, hogy "egy újjászervezett, a megelőző évtizedek zavaros folyamatait tisztázó, megfelelő pénzügyi háttérrel rendelkező és professzionális irányítással működtetett takarékszövetkezeti rendszer természetes részét adja az új magyar bankrendszernek". A kormányfő válaszában kijelentette: a kormány sikeresnek ítéli, egyben lezártnak tekinti a takarékszövetkezeti rendszer átalakítását, "kétes ügyletektől való megszabadítását" és feltőkésítését.
Jelezte azonban, elfogadja Demján Sándornak azt a véleményét, hogy a takarékszövetkezeti rendszer nem működhet megfelelő felügyelet nélkül. Azzal is egyetért - közölte -, hogy a felügyelet szempontjából a magyar bankszektornak versenysemlegesnek kell lennie. Ezért a kormány hétfőn törvényjavaslatot nyújtott be, amellyel a teljes takarékszövetkezeti rendszert a bankfelügyelet ellenőrzése alá rendeli, és megadja a bankfelügyeletnek azokat a jogosítványokat, amelyek garantálják a takarékszövetkezetek biztonságos, jogszerű és átlátható működését.
Orbán Viktor azt is tudatta, a kormány ellenzi, hogy a takarékszövetkezetek további FHB-részvényeket vásároljanak. Ennek megakadályozására a szükséges lépéseket megteszik. Hozzátette, a Demján Sándor nyílt levelében tudomására hozott feltételezett összefonódásokról alapos tényfeltárás után és kellő időben tájékoztatni fogja az OTSZ elnökét.
Demján Sándor múlt héten írt levelet a miniszterelnöknek, melyben a kormányfő segítségét kérte: vizsgálja meg, hogy a takarékszövetkezeti integráció által kitűzött célok hogyan érvényesültek. A Takarékbank akkor közleményben reagált az üzletember által megfogalmazottakra, alaptalan vádaskodásnak nevezve azokat, és jogi lépéseket tervez. Demján Sándor levelére 80 takarékszövetkezet reagált egy levélben, hangsúlyozták, hogy az üzletember állításai alaptalanok.
Informatikai rendszer
Változást jelent a jelenlegi rendszerhez képest, hogy az integrált informatikai rendszerrel kapcsolatos beszerzési döntéseket az SZHISZ hozza meg, míg korábban ez a központi bank feladata volt.Az egységes informatikai rendszerre való átállást, beleértve a régi informatikai rendszerekben meglévő adatok migrálását és azok központi feldolgozását is 2017 . december 31-ig valamennyi szövetkezeti hitelintézet esetében teljes körűen biztosítani kell - szerepel a javaslatban.
Felelősség
Az egyetemleges felelősségen is változtatna a kormány:Az Integrációs Szervezet, a Központi Bank és a szövetkezeti hitelintézet egyetemlegesen felelnek egymás valamennyi kötelezettségéért, függetlenül azok keletkezésének időpontjától.
Kártalanítás
Az Szhitv.16. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:"Az Integrációs Szervezetnek az 5 . § alapján megszűnt intézményvédelmi alapoktól átvett vagyon erejéig meg kell térítenie az Országos Betétbiztosítási Alap által az Integrációs Szervezetből a kockázatkezelési szabályzat adott szövetkezeti hitelintézetre vonatkozó Takarékbank Zrt. általi kibocsátását megelőzően kizárt szövetkezeti hitelintézet betéteseinek kártalanítására fordított összeget. A megtérítési kötelezettség azon megszűnt intézményvédelmi szervezet átvett vagyonának erejéig áll fenn, melynek az Integrációs Szervezetből kizárt szövetkezeti hitelintézet az e törvény hatályba lépését megelőző napon tagja volt".
Ezek szerint az integrációnak meg kell térítenie a korábbi takarékszövetkezeti csődök okozta kártalanítást, az OTIVA, a REPIVA, a HBA és a TAKIVA jogutóddal megszűnt alapoktól átvett vagyon erejéig.
Még egy fontos változás
A törvénymódosító javaslat kiegészíti a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013 . évi CCXXXVII. törvény 219. paragrafusának 1. bekezdését is. Ez az esetleges csőd esetén bekövetkező kártalanítási folyamatra vonatkozik, miszerint az OBA követeléssel élhet az integrációval szemben:Az OBA a 217. § (1) bekezdésében meghatározott esetekben a szövetkezeti hitelintézetek integrációjában részvevő hitelintézettel szembeni követelését az Szhisz.-ben meghatározott egyetemlegesség alapján jogosult érvényesíteni a Szövetkezeti Hitelintézetek Tőkefedezeti Alapjával, az Integrációs Szervezettel, a Központi Bankkal, illetve a többi szövetkezeti hitelintézettel szemben.
