Ki hitte volna: a magyar bankok keresik a legtöbbet az ügyfeleken

Egyre jobb teljesítményt nyújt a közép- és kelet-európai bankszektor, de az alacsony kamatkörnyezet és a szigorúbb szabályozás jóval szerényebb növekedést és profitabilitást ígér a válság előttinél. A magyar bankszektor kilátásai a régió nagy részéhez hasonlóan stabilak, de a hitelállomány jövőre még stagnálhat, az egyszeri tételektől megtisztított nyereség pedig csak mérsékelten emelkedhet. A Fitch közelmúltban közzétett, "2017 Outlook: CEE Banks" elemzése a fenti, nem nagy újdonságnak számító megállapítások mellett arra is rávilágít, milyen látványosabb eltérések vannak az egyes országok bankrendszerei között. Az elemzés ábráit hívjuk segítségül ennek bemutatásához.

Látványos eltérések a régió bankrendszerei között

Miközben a szlovák, a cseh és a lengyel bankszektor hitelezése is szép növekedést mutat, Bulgáriában és Szlovéniában lényegében még nem ért véget a hitelválság. Magyarországon éledezik a hitelezés, de 2017-re stagnálást vár a hitelminősítő. Ami az eladósodottságot illeti, a cseheknél a legnagyobb a magánszektor GDP-arányos banki hiteltartozása, csak a lakosságot figyelembe véve viszont a szlovákoknál és a szlovéneknél. A magyar háztartások eladósodottsága ezen mutató alapján egyáltalán nem magas.

A szlovák bankok hitelállományának közel felét a jelzáloghitelek teszik ki, ez a legnagyobb a megvizsgált bankrendszerek körében. Bulgáriában ennek ellenkezője látható, ott a vállalati hitelek dominálnak, és Magyarországon sem túl jelzáloghitel-függő a bankszektor. A banki eszközminőséggel Bulgáriában továbbra is nagy gondok vannak, különösen azt figyelembe véve, hogy a céltartalékkal való fedezettség ott gyengének mondható. A magyar bankok konzervatívan céltartalékoltak.

A legnagyobb eszközarányos margint a magyar bankok érték el 2015-ben és 2016-ban is az elszámolt kockázati költségeket is figyelembe véve. A bolgár bankok a viszonylag nagy hitelezési veszteségeik miatt csúsztak le az élről. A tőkearányos megtérülés tavaly a cseh, idén az első félévben pedig a magyar bankrendszerben volt a legnagyobb. Ez utóbbit azonban nem érdemes a jövőre kivetíteni, az első félévben ugyanis számos egyszeri tétel hizlalta a hazai bankok nyereségét.

Tőkehelyzetét tekintve az ottani bankválság miatt nagyon feltőkésített szlovéniai bankrendszer áll a legjobban, a magyar bankok pedig a második helyen szerepelnek. A viszonylag magas hitelaktivitás miatt nem meglepő, hogy a szlovák és a lengyel bankok kevésbé jól tőkésítettnek számítanak a kockázatokkal súlyozott eszközérték (RWA) arányában. Ha a tőkehelyzetet a (céltartalékokkal nem fedezett) nem teljesítő hitelállományhoz viszonyítjuk, akkor a bolgár bankrendszer rendelkezik a leggyengébb tőkehelyzettel, a magyar bankrendszer ilyen jellegű kockázatai viszont egészen mérsékeltek.

Konzervatívnak tekinthető a bankrendszerünk a hitel/betét arány szempontjából is, de a régió többi bankrendszeréről sem mondható el ez alapján, hogy túl nagy kockázatvállalással hitelezne. Érdekes, hogy az utóbbi időben jelentősen csökkent a magyar bankrendszer külföldi finanszírozása, de még így is nálunk a legmagasabb (21%) a külföldi források aránya a bankrendszer teljes kötelezettségén belül.

Határozottan javult a magyar bankszektor helyzete

A Fitch stabilnak látja a magyar bankszektor kilátásait, amit arra alapoz, hogy

• várakozásai szerint javuló működési környezetben és csökkenő szabályozói nyomás mellett működhetnek a bankok, ezzel fokozatosan javulhat a bankok eszközminősége és teljesítménye. A bankrendszer tőkehelyzete megfelelő, finanszírozási kockázatai pedig korlátozottak.
• 2016-ban csaknem megfeleződött a bankadó, és csökkent a bankrendszerbe való negatív állami beavatkozás kockázata is. Jövőre a bankadó már bejelentett további csökkenése mellett 2,6%-os GDP-növekedést vár a Fitch Magyarországon, ami fokozatos hitelkereslet-emelkedést hozhat. Ezt az export és a háztartási fogyasztás növekedése támogathatja leginkább, utóbbit a foglalkoztatás javulása és az adósságterhek csökkenése is segíti.
• A nem teljesítő hitelek aránya 10% környékére csökkent a bankrendszerben 2016 közepére a 2014 végi 14,4%-ról, és ez a trend folytatódhat 2017-ben is, főleg a helyi ingatlanpiac fellendülésének köszönhetően. Az új hitelek alacsony kockázatainak is köszönhetően jövőre 8% alá csökkenhet a bankszektor teljes NPL-rátája.
• Bár idén megugrott a bankszektor profitabilitása, ez főleg egyszeri tételekkel (céltartalék-visszaírások, illetve bankadó-csökkentés) magyarázható, így nem számít arra a Fitch, hogy visszatérne a válság előtti magas megtérülés. A siker a bankok work-out tevékenységén és az alacsony kamatkörnyezetben mutatott üzleti növekedésén múlhat. 2017-ben azonban zéró körül maradhat a hitelállomány növekedése a régi portfóliók nagymértékű amortizációja miatt.
• A bankszektor tőkemegfelelése stabilan magas maradhat (18% körüli Tier1 ráta mellett) 2017-ben, amit az alacsony növekedésre, a csökkenő teljesítménykényszerre és a magasabb tőkekövetelményekre alapoz a Fitch. Szükség esetén továbbra is feltőkésíthetik helyi leánybankjaikat a külföldi tulajdonosok.
• Eközben a refinanszírozási kockázatok is mérsékeltek, a betéti finanszírozás stabil a magyar bankrendszerben, a likviditási tartalékok pedig kellően nagyok. A pénz- és tőkepiaci, valamint anyabanki finanszírozás jelentősége visszaesett, a hitel/betét arány már 2015-ben 102%-ról 87%-ra csökkent, és 2017-ben is bőven 100% alatt maradhat az alacsony hitelnövekmény miatt.
• A bankrendszer kilátását az ronthatná elsősorban, ha romlana a működési környezet és az esetleges pótlólagos hitelezési veszteségek (akár a múltból örökölt, akár az új állományon) miatt nyomás feszítetté tenné a bankok tőkemegfelelését. Az viszont javíthatja a kilátásokat, ha a céltartalék-visszaírások hosszabb időre folytatódnak, és javulnak a profitabilitás más tényezői is a magyar bankrendszerben.

• Címkék:
• románia,
• szlovákia,
• Magyarország,
• Bulgária,
• bankok,
• finanszírozás,
• lengyelország,
• fitch,
• szlovénia