Nagy devizahiteles ítélet készül: mégis belenyúlnak az árfolyamokba?
Bank

Nagy devizahiteles ítélet készül: mégis belenyúlnak az árfolyamokba?

Portfolio
Újabb magyar devizahiteles ügy került a napokban a luxembourgi székhelyű Európai Bíróság asztalára. Többek között az árfolyamkockázat viselésének kérdéskörét is feszegeti friss beadványában a Fővárosi Ítélőtábla. Tárgyalásra valamikor az év második felében kerülhet sor, ítéletre még később. Nem tartjuk valószínűnek, hogy a bankokra hárítanák utólag az árfolyamkockázatokat (ez több ezer milliárd forintot mozgatna meg), de jogi tanulságai miatt mindenképpen érdemes figyelemmel követni az ügyet.
Két devizahiteles ügy is az Európai Bíróságnál van, az újabbal kezdjük.

Újabb ügy

2014-2015-ben rendezte az Országgyűlés, a kormány és az MNB az egyoldalú szerződésmódosítások kérdését, így 2015-ben sor került az árfolyamrés és a kamatemelések miatt jogtalanul felszámított törlesztőrészletek kamatos kamat figyelembe vételével történt visszafizetésére. Bár a forintosítás is megtörtént, érdemben nem változtatták meg a devizahitel-szerződések azon rendelkezéseit, amelyek szerint a deviza árfolyamának a fogyasztó kárára történt megváltozásából előálló többletköltségeket egyedül a fogyasztó köteles viselni.

A Fővárosi Ítélőtábla egy előtte folyamatban lévő ügyben azt vizsgálta, hogy a szerződésekben az árfolyamkockázat kizárólag a fogyasztó általi viselése az uniós fogyasztóvédelmi szabályok (93/13/EGK irányelv) által tiltott, és így a fogyasztó számára kötelezettséget nem jelentő tisztességtelen feltételnek minősülnek-e.

Ezzel összefüggésben a magyar bíróság több kérdést is feltett az Európai Bíróságnak az irányelv értelmezésével kapcsolatban:

  • Miután az irányelv kifejezetten úgy rendelkezik, hogy a szabályai nem alkalmazhatóak a törvényi rendelkezéseket átvevő szerződési feltételekre, a Fővárosi Ítélőtábla szeretné megtudni, hogy az elszámolási törvény (mivel fenntartotta az árfolyamkockázat áthárításának lehetőségét) kizárja-e az e szerződések árfolyamkockázatra vonatkozó feltételei tisztességtelenségének az irányelv alapján történő vizsgálatát.
  • A magyar bíróság azzal kapcsolatban is iránymutatást vár, hogy a pénzügyi intézmények a devizahitel-szerződések megkötésekor eleget tettek-e a világos és érthető megfogalmazás követelményének azzal, hogy a fogyasztóknak csupán általános jellegű tájékoztatást adtak a devizában való eladósodás kockázatairól, anélkül hogy, egyrészről, például "a svájci frank vonatkozásában tájékoztatták volna őket e deviza azon sajátosságáról, hogy árfolyama pénzügyi válságok idején a tapasztalatok szerint jelentősen felértékelődik, vagy, másrészről, információkat szolgáltattak volna a világ pénzpiacain 2007-től tapasztalható azon, általuk ismert bizonytalan helyzetről, amely egy ilyen válság kirobbanásához vezethetett." E kérdés megválaszolása egyrészt annak eldöntéséhez szükséges, a tisztességtelen jelleg egyáltalán vizsgálható-e az irányelv fényében, mivel az uniós jogszabály a szerződések fő tárgyával kapcsolatban csak akkor engedi meg a tisztességtelenség vizsgálatát, ha az e tárgyra vonatkozó feltételek nem világosak és/vagy nem érthetőek. Másrészt pedig a fogyasztó tájékoztatása minőségének és mélységének kihatása van annak megítélésére, hogy az árfolyamkockázat egészének az adósokra történő hárítását előíró szerződéses rendelkezés tisztességtelennek minősül-e.
  • Végül a Fővárosi Ítélőtábla arra a kérdésre is választ vár, hogy az árfolyamkockázatnak, az árfolyamrésnek és a pénzügyi intézményeket megillető egyoldalú szerződésmódosítási jognak a devizahitel-szerződésekbe való egyidejű beépítése azzal a hatással járt-e, hogy a fogyasztó - az irányelv követelményeivel ellentétes módon - ténylegesen nem láthatta előre a fizetési kötelezettségeit.

Ez az ügy csak pár napja érkezett az Európai Bírósághoz, jelenleg az írásbeli eljárás van folyamatban, amelynek keretében a magyarországi alapügy peres felei, az uniós tagállamok és a fontosabb uniós intézmények írásbeli észrevételeket tehetnek. A tárgyalásra majd valamikor az év második felében kerülhet sor - tájékoztatott minket Lehóczki Balázs, az Európai Bíróság sajtóreferense.



Ha a bankok utólag az árfolyamkockázat viselésére kényszerülnének, annak földcsuszamlásszerű, több ezer milliárd forintot megmozgató következményei lennének, vagyis nagyobb horderejű lenne az ügy a több mint 700 milliárd forint visszatérítéséről szóló elszámolásnál is. Az általunk az elmúlt években megismert nemzetközi és hazai bírói gyakorlat alapján ennek nem nagy a valószínűsége, mindenesetre érdemes figyelemmel követni a következő egy-két évben ennek az ügynek a kimenetelét is. Az eset jól mutatja, hogy a magyar devizahitelek árfolyamkockázatának viselésével kapcsolatos jogi viták nem veszítették el minden alapjukat, a folyamatban lévő perek az adósok számára még mindig nem teljesen reménytelenek. Az mindenesetre biztos, hogy az ilyen ügyek hallatán egyetlen adós számára sem éri meg felfüggeszteni a hiteltörlesztést, mert ha járna is utólag bármilyen kompenzáció (nem valószínű), a nem fizetés csak rosszabb helyzetbe hozza az adóst (negatív KHR-listára kerülés, késedelmi kamatok halmozódása, stb.)

Régebbi ügy

A jogszabályi úton rendezett elszámolás szabályai akadályt jelenthetnek azon fogyasztók számára, akik további jogi eljárásokat kívánnak folytatni a kérdéses hitelszerződésekkel kapcsolatban.

Ezen akadályok már abból a szempontból is problémásak, hogy kifejezetten csak azokat a fogyasztókat érintik, akik devizahitel-szerződéseket kötöttek, de nem nehezítik a nem fogyasztó hiteladósok (pl. cégek) vagy a nem devizában eladósodott fogyasztók helyzetét. A kérdéses akadályok olyan követelmények formájában jelennek meg, mint a túlzottan szigorú formai és tartalmi előírások megkövetelése a beadványok megszerkesztése során, az ilyen perekben kérhető jogkövetkezmények körének korlátozása, vagy a törvénnyel megállapított elszámolás a szerződéshez kapcsolódó pénzügyi adatokra (pl. törlesztő részletek) vonatkozó pontos számszaki hatásai feltüntetésének kötelezővé tétele.

Mivel e követelmények elmulasztása a fogyasztók által a törvényi elszámolás ellenére is felvállalt perek megszüntetéséhez vezethet, ezért az egy ilyen ügyben eljáró Fővárosi Törvényszék azt kérdezi az Európai Bíróságtól, hogy a kérdéses követelmények összhangban vannak-e az uniós fogyasztóvédelmi szabályokkal.

Bár ez az ügy tavaly szeptemberben érkezett, még szintén az írásbeli eljárás van folyamatban. Ebben az ügyben viszont még a nyári ítélkezési szünet előtt sor kerülhet a tárgyalásra.

cimlap_olaj0916_2
Kiszivárgott: egy európai Apple-t vagy Google-t szeretne az EU
property awards 2019
The Gutenberg Bible is photographed in the Huntington Library in Pasadena, October 30, 2010.
frankfurtitozsde
Népszerű
Friss hírek TÖBB FRISS HÍR
Online előadás
Tőzsdei hullámlovaglás kezdő kereskedőknek.
A tőzsdei tankönyv
Az alapoktól a trendkövető kereskedési stratégiákig kísér a könyv.
Portfolio hírlevél
Ne maradjon le a friss hírekről!
Iratkozzon fel megújult, mobilbarát
hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Ügyvédek

A legjobb ügyvédek egy helyen

Infostart.hu
2019. december 4.
Agrárszektor Konferencia 2019
2020. április 7.
Portfolio-MAGE Járműipar 2020
mkb fintechlab design summit