Biztosítók az egészségügyben: nagy áttörés jön a választások után?

• Utoljára 2012 elején változott számottevően az egészségbiztosítások adózása (a minimálbér 30%-ának erejéig köztehermentessé váltak az egészségbiztosítások). Mit tart a hazai egészségbiztosítási piac azóta elért legnagyobb eredményének, pozitív fejleményének?
• A statisztikák arra utalnak, hogy a fentiek ellenére ma is viszonylag csekély a magán-egészségbiztosítás szerepe a hazai egészségügy finanszírozásában. Mit tenne Ön annak érdekében, hogy az egészségügyben ma is látható forráshiányt az egészségbiztosítások révén is enyhíteni lehessen, és áttörés jöhessen az egészségbiztosítások piacán?
• Milyennek látja a hazai egészségbiztosítási termékeket? Kellően széles és versenyző-e a paletta, megfelelő-e az ár/érték arány a szolgáltatás- illetve összegbiztosítások területén?
• Hogy látja a hazai magánegészségügyi szolgáltatók piacát kapacitás és minőség szempontjából? Lát-e kihasználatlan finanszírozói (biztosítói, pénztári stb.) üzleti lehetőségeket a velük való együttműködésben?

Zsolnai Gábor, az UNION Biztosító Vállalati egészség- és személybiztosítások értékesítési igazgatója

• A 2012-es adóváltozás önmagában is egy hatalmas eredmény, hiszen az adómentesség nagymértékben támogatja a vállalati egészségbiztosítások elterjedését. Látszik, hogy a támogató szabályozás, a munkaerőpiaci helyzet, az egészségügy hazai viszonyai és az egészségfejlesztési trendek egyazon irányba mutatnak, azaz a vállalatoknak igenis foglalkozniuk kell a munkavállalók egészségével, egészségfejlesztésével. Ez persze nemcsak az egészségügyi ellátás és a szűrővizsgálatok megszervezését jelenti, hanem munkavállalói, komplex egészségprogramokat is. A legnagyobb eredménynek azt tartom, hogy a munkáltatók egyre inkább komplex programokban gondolkoznak, ahol az egészségbiztosítás mellett az egészséges életvitel is fókuszba kerül. A vállalatok ugyanis kiemelkedően hatékonyan képesek befolyásolni munkavállalóik egészségi állapotát: a különböző egészségprogramok révén akár 10-30%-kal is csökkenthetik a táppénzes napok számát! Fontos még megemlíteni, hogy az utóbbi években egyre több nagyvállalati HR vezető köteleződik el az összes dolgozóra kiterjesztett egészségbiztosítások mellett, ami érthető is annak fényében, hogy az aktív réteg egészségügyi problémáinak 90-95%-ára megoldást nyújtanak a csoportos, vállalati egészségbiztosítások.
• A statisztikák azt is mutatják, hogy a magánegészségügyi szolgáltatások iránti igény évről évre markánsan növekszik. Már nemcsak a magas jövedelemmel rendelkezők fordulnak magánorvoshoz, hanem az alacsonyabb jövedelműek is, mert így gyorsabban jutnak ellátáshoz, nem kell várakozniuk, és előbb visszanyerik munkaképességüket. Fontos tudni, hogy az emberek egészségügyi ellátására - például a magánorvosra vagy a paraszolvenciára - általában évi 50-100 ezer forintot költenek, mindezt az adózott jövedelmükből. Így könnyen belátható, hogy az egészségbiztosítás jobb alternatíva számukra, hiszen annak átlagos díja - amely már a komplex szűrőcsomagokat, a teljes körű járóbeteg-szakellátást és a mindenre kiterjedő diagnosztikát is tartalmazza -, személyenként évi 60-80 ezer forint körül alakul, azaz havonta 5-7 ezer forint. Ráadásul az egészségbiztosítást a munkáltató adómentes juttatásként a cafeteria részeként is adhatja. A privát egészségbiztosítások elterjedésével az állami rendszert is tehermentesíteni lehetne. Az áttörést több intézkedés is elősegíthetné, ezekről csak néhány szóban: Az állami egészségügyi szolgáltatók szabad kapacitásainak, erőforrásainak kontrollált magánszolgáltatói hasznosítása. Az állami- és a magánszolgáltatók együttműködése a beruházásokban, az infrastruktúra megosztásában, a szakemberek foglalkoztatásában További adókedvezmények bevezetése a vállalati, illetve az egyéni szegmensben folyamatos edukáció a lakosság körében. Az egészséges életmód jutalmazása a biztosítási szolgáltatásokban TB és magán-oldalon egyaránt (ld. inzulin-támogatás)
• Míg összegbiztosítást szinte mindenki kínál, addig a szolgáltatásfinanszírozási területen csak néhány nagyobb biztosító jelent meg különböző modellekkel. Ma gyakorlatilag minden vállalat, illetve magánszemély talál olyan egészség-, illetve betegség-biztosítási csomagot, ami lefedi az igényeit, de a jövőben mindenki nagyobb versenyre, több konkuráló termékre, szolgáltatásra számít. A jelenlegi csomagok rugalmasak és általában jó ár-érték arányúak. Látszik azonban, hogy a használat idejével és az ügyfelek elégedettségével arányosan folyamatosan nőnek a kárhányadok is. Ez mindenkit óvatosságra int, különösen fontos a visszafogottság az árazásban és a "piacszerzési" akciókban.
• A magánegészségügyi szolgáltatók az utóbbi években nagyon sokat fejlődtek. Budapesten már széles a kínálati paletta, de vidéken ez csak a megyeszékhelyek szintjéig mondható el és még ott sincs sok lehetőség a választásra, ha például multiszakmás magánszolgáltatót szeretnénk találni. Az egészségügy erősen tudás és technológia-intenzív iparág, az eszközök fejlődésével azok avulása is felgyorsul. Folyamatos beruházás nélkül nem lehet korszerű, minőségi egészségügyi szolgáltatásokat nyújtani, erre pedig a tőkeerős szereplők képesek csak. Fontos lenne, hogy az egészségügyi beruházások pályázati úton jobban támogathatók legyenek, illetve rendezni kellene a "nagy egészségügyi Áfa-kérdést" is. A minőséget illetően a páciensek egyáltalán nem tudják megítélni az orvosi szaktudást és a rendelő technikai felszereltségét sem. Éppen ezért kiemelt fontosságú, hogy a szolgáltatók megfelelő minősítési, minőségbiztosítási rendszerre legyenek felfűzve. Ez a biztosítók, az ügyfelek és a szolgáltatók közös érdeke, ezért a piaci szereplők össze is fogtak és már dolgoznak egy minősítési rendszer kialakításán. A biztosítók ezen felül a saját ellátásszervezőiken keresztül igyekeznek kontrollálni az orvos-szakmai minőséget és a folyamatokat. Fontos kérdés még az egészségügyi szakszemélyzet elvándorlása, amely ma már nemcsak az állami rendszerben jelent problémát. Az orvosoknak és a szakdolgozóknak egy olyan jövőképet kell kínálni, ami itthon tartja őket. Ez csak úgy valósítható meg, ha az állami rendszer és a magánszektor közösen ajánl életpálya modelleket az állami- és a magánegészségügy együttműködésének szabályozott keretei között.

Balázs Iván egészségbiztosítási szakértő, UFS Group

• A piacon azóta 6-7 komolyabb szereplő van. Mára szinte minden nagyobb cég megismerte és valamilyen szinten alkalmazza az egészségbiztosításokat. Nagyon pozitív számomra, hogy hosszú évek után van olyan újdonság a biztosítási piacon, ami kiváló termék, érdekli az embereket, szükség van rá és még adómentes is.
• Nagyobb ismertségre van szüksége az egészségbiztosításoknak. Az adómentesség rendkívül vonzó, de még így is sokan nem tudják, mi is ez az új konstrukció. Ha az állam engedné, hogy az eho egy részét egészségbiztosításra is lehessen költeni és cserébe a biztosítók átvállalnának az államtól 1-2 ellátási kötelezettséget, akkor azzal mindenki jól járna.
• Pár komolyabb szereplő van egyelőre. Sok biztosító nem csinált még szolgáltatás alapú egészségbiztosítást, így lemaradnak erről a piacról részben. Akik előálltak megoldással, azok 2012 óta nem sokat változtattak a termékükön, viszont elég sok tapasztalatot szereztek ahhoz, hogy egy piaci boomnál további lépéselőnyre tegyenek szert. A szolgáltatások ár/érték aránya szerintem több mint kiváló. Ma már havi 3-5 ezer forintért komplex egészségbiztosítás elérhető a piacon. Az életbiztosítási jutalékok csökkenése miatt sokan helyezték át a figyelmüket a rendkívül alulbiztosított kockázati piacra. Az összegbiztosítások terén sok az igény és jók a termékek is.
• A régi szolgáltatók nagyon leterheltek. Rengeteg az ügyfél. Folyamatos az áremelkedés, ennek ellenére tele vannak a rendelők. Rengeteg fejlesztést látok a régi szereplőknél, és folyamatosak a piacra belépő új játékosok is. Most nem nehéz ügyfeleket szerezni. A minőségben is komoly verseny alakult ki. Már senki nem engedheti meg magának, hogy ne nyújtson magas színvonalat.

Kovács András üzletfejlesztési igazgató, MediHelp

• A MediHelp 2016-ban jelent meg vezérügynökként a hazai egészségbiztosítási piacon, és jelentős fejleménynek tartjuk, hogy ennek köszönhetően Magyarországon kívül is teljes fedezetet nyújtó egészségbiztosítás érhető el hazánkban. Nagy örömmel tapasztaljuk, hogy bővülnek a magánszolgáltatói kapacitások, és egyre több szolgáltatásfinanszírozó egészségbiztosítás jelenik meg a piacon.
• Mindenképpen hasznosnak tartanám, ha a magánegészségbiztosítást választó magánszemélyek részére, lehetőség lenne valamilyen kedvezmény igénybevételére a SZJA vagy egyéb adó tekintetében, ezzel is ösztönözve az öngondoskodást.
• Azt gondolom, hogy a lokális szolgáltatást nyújtó egészségbiztosítások kellően széles választékot nyújtanak, azonban ugyanez nem mondható el a Magyarországon kívül is fedezetet nyújtó biztosításokról.
• 2017-es évben több magánegészségügyi szolgáltató is bővítette a kapacitását, de ez még mindig nem elégséges, megvizsgálva a vezető magán-egészségügyi szolgáltató társaságok legfrissebb, közzétett pénzügyi beszámolóit, megállapítható, hogy 2012 és 2016 között a kiemelt magán-egészségügyi szereplők éves árbevétel-növekedési ütemének mediánja 17 százalékos volt. Ez a tendencia, vagyis a magánszektor erősödése várhatóan a jövőben is erősödni fog.