Megjött a devizahiteles bejelentés: belenyúlnak a szerződésekbe?
Bank

Megjött a devizahiteles bejelentés: belenyúlnak a szerződésekbe?

Portfolio
Megvizsgálhatják a magyar bíróságok, hogy a devizahitelek árfolyamkockázata tisztességtelen feltételnek minősül-e, amennyiben a szerződésben nem világosan és érthetően fogalmazták meg - kissé leegyszerűsítve ezt állapította meg Evgeni Tanchev főtanácsnok, akinek a véleménye nagy hatással lesz az Európai Bíróság hamarosan várható ítéletére. Onnantól ismét a magyar bíróságoknál, és (ha úgy gondolják, mint a 2014-es elszámolási törvényeknél) a politikusoknál pattog majd a labda.

Miről van szó?

Másfél hete utaltunk rá, hogy az Európai Bíróság tavaly szeptember 20-án meghozott, román ügyet érintő ítélete alapján várható, hogy

az Európai Bíróság az EU-s jog alapján a deviza-árfolyamkockázatot önmagában nem tartja tisztességtelennek, vagyis a szerződést megsemmisítő feltételnek. Ugyanakkor jogosnak ítéli meg, hogy ezt a nemzeti bíróságok megállapítsák (és ezzel akár a szerződést is semmissé nyilvánítsák, hiszen a szerződés fő tárgyáról van szó), amennyiben az árfolyamkockázatot nem világosan és érthetően fogalmazták meg a szerződésben. Ezt nem teszik lehetetlenné az árfolyamkockázat ügyfélre hárítását megerősítő elszámolási jogszabályok sem.

Ezt a vélekedésünket erősítette meg most Evgeni Tanchev főtanácsnok is, akinek a véleménye nem köti az Európai Bíróságot, de várhatóan nagy hatással lesz rá. A most szóban forgó ügy persze egyedi, Ilyés T. és Kiss E. 2008 februárjában svájci frankban nyilvántartott kölcsönére vonatkozik, amellyel kapcsolatban az OTP Bank, illetve az OTP Faktoring felé volt/van tartozásuk.

Ha tehát a magyar bíróság, jelen esetben a Fővárosi Ítélőtábla úgy is ítéli majd meg, hogy az érintett szerződésben nem világosan és érthetően fogalmazták meg az árfolyamkockázatot, és emiatt esetleg semmis a szerződés, az automatikusan nem teszi azzá a többi szerződést (nincs pl. Magyarországon precedensjog). Csak a 2014-es elszámolási jogszabályokhoz hasonló jogszabályok tehetnék azzá. Ahogy ez Kásler Árpád és az árfolyamrés, illetve ennek nyomán a kamatemelések esetében történt, de ehhez persze politikai, jogalkotói szándék is kellene.

A főtanácsnok közleménye

"Ilyés T. és Kiss E. 2008 februárjában svájci frankban (CHF) nyilvántartott kölcsönre vonatkozó kölcsönszerződést kötött egy magyar bankkal. A szerződés értelmében a havi törlesztőrészleteket forintban (HUF) kellett megfizetni, de e részletek összegét a HUF és a CHF aktuális árfolyama alapján számították ki. Ezenfelül a kölcsönt felvevők vállalták, hogy viselik a két pénznem árfolyamának esetleges fluktuációjához kapcsolódó kockázatot.

A későbbiekben az árfolyam jelentős mértékben megváltozott a kölcsönt felvevők terhére, ami az általuk fizetendő havi törlesztőrészletek összegének nagymértékű megemelkedését eredményezte. Ilyés T. és Kiss E. 2013 májusában a magyar bíróságok előtt keresetet indítottak az OTP Bank és az OTP Factoring ellen, amelyekre a szóban forgó kölcsönszerződésből származó hitelezői követelések át lettek ruházva. Ezen eljárás során felmerült az a kérdés, hogy az árfolyamkockázatot a kölcsönt felvevőkre terhelő szerződési feltétel a fogyasztókkal kötött szerződésekben alkalmazott tisztességtelen feltételekről szóló irányelv1 értelmében tisztességtelennek tekinthető-e, és emiatt megállapítható-e, hogy az nem kötelezi a kölcsönt felvevőket amiatt, hogy e feltételt az érintett bank nem világosan és érthetően fogalmazta meg.

Közben Magyarország 2014-ben olyan törvényeket fogadott el, amelyek a deviza alapú kölcsönszerződésekben megszüntettek bizonyos tisztességtelen feltételeket, az ilyen szerződések alapján továbbra is fennálló szinte valamennyi fogyasztói tartozást forintosítottak, és a szóban forgó szerződések felei közötti jogviszonyok tartalmát egyéb vonatkozásban is módosították. E törvények célja volt továbbá a deviza alapú kölcsönszerződésekben foglalt bizonyos feltételeknek az irányelvvel való ellentétességét érintően a Kúria által elfogadott polgári jogegységi határozat2 (e határozatot a Bíróság Kásler ügyben hozott ítélete3 alapján fogadták el) végrehajtása is. Az új törvények azonban fenntartották az árfolyamkockázatnak a kölcsönt felvevőre terhelését.

Tekintettel arra, hogy az irányelv értelmében nem tartoznak a hatálya alá azok a szerződési feltételek, amelyek kötelező érvényű törvényi vagy rendeleti rendelkezéseket tükröznek, a Fővárosi Ítélőtábla, amely Ilyés T. és Kiss E. ügyét elbírálja, azt kérdezi a Bíróságtól, hogy az említett nemzeti bíróság értékelheti-e egy nem világos jellegű, az árfolyamkockázatot a kölcsönt felvevőre terhelő feltételnek a tisztességtelenségét annak ellenére, hogy e feltétel érvényességét a magyar jogalkotó megerősítette.

Evgeni Tanchev főtanácsnok a mai indítványában emlékeztet arra, hogy a kötelező érvényű törvényi vagy rendeleti rendelkezéseket tükröző feltételeknek az 93/13 irányelv hatályából való 1 A fogyasztókkal kötött szerződésekben alkalmazott tisztességtelen feltételekről szóló, 1993. április 5-i 93/13 tanácsi irányelv (HL 1993. L 95., 29. o.; magyar nyelvű különkiadás 15. fejezet, 2. kötet, 288. o.). 2 2/2014. polgári jogegységi határozat. 3 2014. április 30-i Kásler ítélet (C-26/13). (Lásd a 66/14. sz. sajtóközleményt). www.curia.europa.eu kizárásának a célját az igazolja, hogy joggal feltételezhető, hogy a nemzeti jogalkotó az érintett szerződések feleit megillető jogok és kötelezettségek összességére nézve egyensúlyt teremtett.

Ez a feltételezés azonban nem alkalmazható az olyan törvényi rendelkezések esetében, mint a fent említett magyarországi törvények, amelyeket a releváns szerződés megkötésének időpontját követően, és az irányelvvel való összeegyeztethetetlenséget megállapító bírósági határozat végrehajtása céljából fogadtak el. E tekintetben a főtanácsnok azt az álláspontot képviseli, hogy a szóban forgó kivétel annak biztosítását célozza, hogy a tagállamok bevezethessenek vagy fenntarthassanak az irányelv védelmi rendelkezésein túlmenő szabályokat, de ne csökkenthessék az e rendelkezések által biztosított védelmet.

A főtanácsnok ezenfelül hangsúlyozza, hogy a Bíróságnak a valamely nemzeti jogszabályt vagy gyakorlatot az irányelvvel összeegyeztethetetlennek nyilvánító határozatára adott tagállami jogalkotói válasz nem zárható ki a bírósági felülvizsgálatból, mivel ez ellentétes lenne az Európai Unió Alapjogi Chartájának a rendelkezéseivel, amelyek biztosítják a fogyasztók védelmének magas szintjét, és a hatékony bírói jogvédelemhez való jogot.

E körülmények között a főtanácsnok azt a választ javasolja, hogy az olyan feltétel, amelyet jogalkotási beavatkozás tett a deviza alapú kölcsönszerződés részévé, és amely fenntartja az árfolyamkockázatot a kölcsönt felvevőre terhelő eredeti feltételt, az irányelv értelmében nem tükröz kötelező érvényű törvényi vagy rendeleti rendelkezéseket. Következésképpen az olyan esetekben, amelyekben a feltételt a szerződésben nem világosan és érthetően fogalmazták meg, a nemzeti bíróság megvizsgálhatja, hogy az olyan tisztességtelen feltételnek minősül-e, amely nem kötelezi a fogyasztót."
vodafone birsag gazdasagi versenyhivatal
címlap_INA
continental uj auto szag acella
Webp
D_MTI20191212057
boris johnson brexit
naptár 2020
Népszerű
Friss hírek TÖBB FRISS HÍR
Online kurzus
Akár 100 000 Ft-al elkezdhető, hosszú távú megtakarítási módszer.
A legjobb karácsonyi ajándék
Az alapoktól a trendkövető kereskedési stratégiákig kísér a könyv.
Portfolio hírlevél
Ne maradjon le a friss hírekről!
Iratkozzon fel megújult, mobilbarát
hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Kiadó raktárak és logisztikai központok

A legmodernebb ipari és logisztikai központok kínálata egy helyen

Infostart.hu
2020. február 27.
Építőipar 2020
2020. április 7.
Portfolio-MAGE Járműipar 2020
usa wall street trader