Nagy veszély elől menekülhetnének a magyarok, de a bankok nem hagyják
Palkó István
Közel 400 ezer lakáshiteles családnak rövid távon is elszállhat a törlesztőrészlete egy esetleges piaci sokk hatására. Pedig létezik ellenszer: a változóról fix kamatozású lakáshitelre válthatnak, hogy egy kisebb törlesztőrészlet-emeléssel kerüljék el a későbbi nagyobbat. Kevesen hívják fel azonban erre a figyelmüket, és közvetlen tapasztalataink alapján a bankok is gyakran inkább nehezítik, mint segítik a futamidő közbeni fixálást. Az alacsony kamatkörnyezetben és a bérrobbanásban bízva a szabályozók sem tesznek azért, hogy megkönnyítsék, általános gyakorlattá tegyék a korábban felvett hitelek kamatkockázatainak mérséklését. Félő, hogy a devizahitelek időszakához hasonlóan megint túl későn eszmélünk majd.
62 százalék. A jegybank tavaszi adatai szerint ennyi azoknak a lakáshiteleknek az állományi aránya, amelyek 3, 6 vagy 12 havi kamatperiódusúak, vagyis gyakori törlesztőrészlet-változásnak vannak kitéve a rövid lejáratú bankközi kamatok (BUBOR) változása miatt. Ez alapján becslésünk szerint a lakáshitelesek háztartások közel kétharmada, csaknem 400 ezer háztartás számíthat a havi teher éven belüli elszállására egy piaci sokk esetén. Míg az idei első félévben felvett lakáshiteleknek már csak mindössze 21%-a volt változó kamatozású hitel, a meglévő hiteleknél még közel háromszoros ez az arány.
Bár az elmúlt hetekben ismét csökkent a BUBOR, az elmúlt hónapok ízelítőt adtak a lakáshitelesek számára az emelkedő kamatkörnyezetből többek között az olasz, török és argentin piaci feszültségek hatására. Egyelőre nincs baj: a változó kamatozású hitellel rendelkezők döntő többsége az elmúlt években egyre alacsonyabb törlesztőrészletet fizetett a kamatkörnyezet csökkenésének köszönhetően. Valószínűleg elbírják tehát az idei néhány száz forintos törlesztőrészlet-emelkedést is, hiszen a rövid távú kamatok és velük együtt a törlesztőrészletek jobbára még mindig csak a tavaly év elejinek megfelelő, már akkor nagyon alacsonynak számító szinten járnak. A kamatkockázat azonban fennáll, sőt egyre nagyobbnak tűnik, így mielőbb lépniük kellene az érintetteknek, amíg nem késő.
Elsősorban magukra az adósokra gondolunk, hiszen az ő döntésükön múlik, milyen gyakran átárazódó hitelben ülnek. A meglévő lakáshiteles ügyfelek azonban banki forrásaink szerint nem kellően tudatosak a kamatkockázatokat illetően, kevesen gondolkoznak hitelük jövőjén. A bankok többségénél elhanyagolható azoknak az ügyfeleknek az aránya, akik jelezték már, hogy szívesen átváltanának egy biztonságosabb, 3, 5 vagy 10 éves kamatperiódusra. Pedig ahogy az alábbi ábra is mutatja, a törlesztőrészletek nagyon durván elszállhatnak (az adósságszolgálat 100 bázispontos kamatemelés esetén a hitel módosított átlagidejével, angolul modified durationjével nő). Egy 5 százalékpontos kamatemelkedés például csaknem 50%-os törlesztőrészlet-emelkedést okozna egy most 4,5%-os kamatozású, 20 éves futamidejű lakáshitel esetében.
Van menekülőút
Aki eddig változó kamatozású lakáshitellel rendelkezett, az (a jelenlegi kamattól függően) akár törlesztőrészlet-csökkenést is elérhet a váltással, de mivel a fix kamatozású hitelek általában drágábbak, a többség törlesztőrészlet-emelkedésre számíthat. Ez az ára a későbbi esetleges még nagyobb törlesztőrészlet-emelkedés, illetve az ezzel kapcsolatos nagyfokú bizonytalanság elkerülésének.
Megnéztük, milyen lehetőségük van az ügyfeleknek a kamatperiódus meghosszabbítására. Alapvetően háromféle lehetőséget találtunk a bankoknál:
Díjmentes kamatperiódus-váltás a kamatfordulónapon: minden 2017 júniusa óta felvett minősített fogyasztóbarát lakáshitel (MFL) esetében megvan ez a lehetőség, de ezek eleve legalább 3 éves kamatperiódusú hitelek. Emellett a K&H Banknál a 2013. szeptember 26-a után felvett hitelek esetében áll fenn a lehetőség, mindkét esetben az ügyfélnek legalább 30 nappal a fordulónap előtt kell jeleznie a szándékát.
Szerződésmódosítással történő kamatperiódus-váltás: ilyet például az UniCreditnél találtunk, ennek azonban költségei vannak.
Hitelkiváltással történő kamatperiódus-váltás, amely újabb hitelképesség-vizsgálattal, hitelfedezeti értékbecsléssel, közjegyzői okirattal, földhivatali bejegyezéssel és a hitelfelvételkor szokásos minden egyéb adminisztrációval együtt jár. Ebben az esetben az adósságfék-szabályoknak is meg kell felelniük az ügyfeleknek. Ha pedig nem az eredeti hitelt nyújtó banknál veszünk fel hitelt, akkor a fizetendő végtörlesztési díjjal is számolni kell.
A lakáshitelek többsége esetében tehát az ügyfeleknek a hitelkiváltási procedúrát kell végigjárniuk, ami nem csoda, hogy elveszi a kedvüket a kamatperiódus-váltástól, még ha a költségek jó részét a bankok el is engedik, esetleg megfinanszírozzák nekik (az alábbiakban bemutatjuk, melyik banknál milyen sajátosságokkal találkozhatunk).
A KSH adatai azt mutatják, hogy tavaly mindössze 14 milliárd forintnyi lakáshitelt váltott ki a magyar lakosság egy másik lakáscélú hitellel, ami a több mint 3000 milliárd forintos lakáshitel-állomány kevesebb mint 0,5%-a. A több mint 640 ezer darab lakáshitelből mindössze 3200 darabot váltottak ki így.
Hiányos szabályozás, problémás banki hozzáállás
A szabályozók lényegében semmit nem tettek eddig annak érdekében, hogy megkönnyítsék a meglévő változó kamatozású lakáshitelek kamatának fixálását az adósok számára. Sőt, a devizaalapú jelzáloghiteleket a forintosításkor mind 3 hónapos kamatperiódusra állították be, aminek hamarosan meglehet a böjtje. Az MNB kamatkockázat-mérséklésre vonatkozó törekvései csak az újonnan felvehető hitelek esetében értek el eddig eredményt, pedig ahogy a K&H példája mutatja, valószínűleg nem lenne életszerűtlen egyszerűsített kamatperiódus-váltást nyújtani az ügyfeleknek. A devizahitelek példájából okulva erre ma még alacsony össztársadalmi költség mellett lehetne ösztönözni (ha ez is elégtelen, akkor kényszeríteni) a bankrendszert. Jelentős makroprudenciális kérdésről van szó, amelynek megválaszolására a létező monetáris politikai eszközök részben nem alkalmasak, részben nem elégségesek.
Kollégáink tapasztalata alapján a szabályozói eszközök hiányát ráadásul piaci hiányosságok is súlyosbítják: a bankok finoman szólva sem segítik az ügyfeleket abban, hogy gördülékenyen kamatperiódust válthassanak. Két kollégánk próbálkozott ezzel az utóbbi időben, nem túl jó tapasztalatokkal:
Egyiküknek sikerült a hosszabb kamatperiódusra váltás, de ehhez alapos utánajárásra, hosszú egyeztetési procedúrára és több személyes találkozóra volt szükség.
Másikuk esetében a bank a piacon elérhető legkedvezőbb 5 éves kamatperiódusú hitelek kamatszintjének dupláját ajánlotta fel az 5 évig fix hitelkiváltó hitel kamataként. Ennél még érthetetlenebb volt számára, hogy két másik banknál is érdeklődött hitelkiváltás iránt, ígéretük ellenére azonban egyiküktől sem kapott visszahívást. Úgy látszik, a bankok nem akarnak új, fizetőképes ügyfelet szerezni - jegyezte meg.
Minden bank másképp csinálja
A Bank360 összegyűjtötte, milyen sajátosságokkal számolhat az egyes bankoknál az ügyfél, ha másik kamatperiódust szeretne választani. Mint felhívták a figyelmet, a változtatást általában olyan esetben javasolt meglépni, ha az új hitellel csökken a kamat, vagy úgy értékeljük, hogy a nagyobb biztonság érdekében egy változó kamatozású hitel helyett inkább fixálnánk a törlesztőrészletet (ez utóbbi esetről írtunk a fentiekben). Azon ügyfelek ütközhetnek számottevő nehézségbe a kiváltás során, akik hátralékkal rendelkeznek, vagy több meglévő hitelük is van. Csak olyan hitelt válthatunk ki ugyanis, amivel nincs elmaradásunk.
Unicredit Bank: szerződésmódosítással változtatható a piaci kamatozású jelzáloghitelnél, hitelkiváltás nélkül. A módosítás díja 30 000 forint. Emellett a tartozáselismerő okirat elkészítésének díjával is számolni kell a közjegyző díjszabása alapján. A kamatperiódus megváltoztatására annak fordulójakor van lehetőség. Ekkor az adott termék esetében a kínálatban elérhető valamennyi közepes vagy hosszú kamatperiódust, azaz a kamatperiódusonként változó kamatozást választhatja az ügyfél. Természetesen dönthet a fix kamatozás, vagyis a teljes futamidő alatt változatlan kamat és törlesztőrészlet mellett is, ha a hátralévő futamidő megegyezik a fix kamatozás futamidejével.
MKB Bank: Nincs ingyenes kamatperiódus-váltás, de külön akció keretében a kölcsöntartozás előtörlesztéséhez kapcsolódóan felszámított szerződésmódosítási díj/zárlati díj 50%-át elengedi az MKB, amennyiben az elő- vagy végtörlesztés a szerződéskötést követő 5. év után történik, illetve 100%-át elengedi a bank, amennyiben az elő- vagy végtörlesztés a szerződéskötést követő 10. év után történik. Az igényléskori kedvezményeket a hitelkiváltást kezdeményezőknek nem szükséges visszafizetnie.
Gránit Bank: lehetséges, a költsége a szerződésmódosítási díj és a közjegyzői díj és persze meg kell felelni a minősítésen. Kamatperiódusban nincs korlátozás, bármire átszerződhetnek az ügyfelek, ami a kínálatban megtalálható.
Takarék Csoport: van lehetőség kamatperiódust váltani, ez szükségessé teszi az eredeti szerződés módosítását. Ennek pontos feltételeiről és díjáról az ügyfelek a hitelező pénzintézetnél lehet felvilágosítást kapni.
OTP Bank: az ügyfeleknek a bankon belüli más jelzáloghitel termékre való áttérés teljes körűen díjmentes, azaz sem a kiváltott hitel végtörlesztése miatti, sem az új, kiváltó hitel felvételével kapcsolatos díjakat nem kell megfizetnie.
CIB Bank: nincs lehetőség díjmentes váltásra, viszont a hitelkiváltás induló banki költségek nélkül igényelhető, viszont a kiváltandó hitelnél kapott kedvezményeket vissza kell fizetni.
Budapest Bank: a bank ügyfelei jelenleg hitelkiváltó hitellel tudják átstrukturálni hosszabb kamatperiódusú vagy végig fix kamatozású konstrukciójú hitellé meglévő hitelüket.
K&H Bank: ha 2013. szeptembere utáni az ügylet, akkor van lehetőség a kamatperiódus-váltásra, akár többször is. A váltás ingyenes, 30 nappal előtte kell írásban benyújtani az igényt. Olyan termékre válthatnak az ügyfelek, ami szerepel a kínálatban. Amennyiben egy másik banknál lévő hitelének K&H hitellel történő kiváltása mellett dönt az ügyfél, akkor a jelenleg futó jelzáloghitel kampány keretében elengedésre kerül a szerződéskötési díj, az értékbecslés díja és a tulajdoni lap lekérés díj, illetve a közjegyzői okiratba foglalás díját is visszatérítésre kerül maximum 60 ezer forintig.