Németország azt tervezi, hogy 2023-ban "rendkívüli vészhelyzet" miatt felfüggeszti az adósságféket. Emellett Christian Lindner német pénzügyminiszter csütörtökön bejelentette, hogy pótköltségvetést terjeszt a kormány elé az idei év vonatkozásában. Egy interjúban pedig előrevetítette: szigorú költségvetési gazdálkodásra készül a koalíciós kormány.
Németország egyre mélyülő pénzügyi válsággal küzd, mivel a koalíciós kormány 60 milliárd eurós költségvetési hiánnyal küzd, amelyet az ország legfelsőbb bíróságának nemrégiben hozott döntése váltott ki. Az ítélet alkotmányellenesnek nyilvánította a kormány zöld programra szánt pénzeszközök átcsoportosítására vonatkozó tervét. Mindez nemcsak az energia, az ipar és a mikrochipek támogatását veszélyezteti, hanem szélesebb körű gazdasági kezdeményezésekre is árnyékot vet.
Jelentős csapást mérve Németország éghajlat- és energiapolitikájára, Olaf Scholz kancellár kormánya elrendelte a központi Klíma- és Átalakítási Alapból (KTF) folyó összes kifizetés befagyasztását, miután az ország legfelsőbb bírósága jogellenesnek minősítette 60 milliárd euró elkülönítését. A német szövetségi alkotmánybíróság által hozott ítélet gazdasági és politikai zűrzavarba sodorta a kormányt, ami a következő évek energia- és klímaterveinek újraértékelésével járhat.
Költségvetési kiköltekezésbe kezdené, hogy mentse a német gazdaságot, leírja Kínát és Oroszországot, mint megbízható partnereket – mondta el egy interjúban Robert Habeck német gazdasági miniszter.
Nagy bejelentést tett szerdán az MNB az elsőlakás-vásárlóknak: esetükben a hitelfedezeti mutató valamikor jövő év első felétől akár 90%-ra is emelkedhet, ami azt jelenti, hogy 20% helyett 10% önerő is elegendő lesz a kiszemelt ingatlan megvásárlásához. Ennek kapcsán kíváncsiak voltunk arra, hogy mi jellemzi azokat a hitelfelvevőket, akik kisebb önerővel (és így nagyobb hitelösszeggel) igénylik a lakáshitelüket. Az MNB Makroprudenciális jelentéséből szemezgettünk.
Mint ahogy arról már mi is beszámoltunk, a kormány nemrégiben bejelentette, hogy jövő év januárjától elindul a CSOK Plusz. Bár számos tekintetben ez szigorodást jelent, az első lakást vásárló családalapítók számára a rendszer bőkezűbbé is válhat, ami kifejezetten jól is jöhet nekik, ugyanis e társadalmi rétegnél sokszor probléma, hogy a hitelfelvételhez nem rendelkeznek a minimálisan előírt 20 százalék önerővel. Így bár a gyorsan növekvő jövedelmük mellett képesek lennének a törlesztőrészletek fizetésére, a adósságfék-szabályozás miatt nem, vagy csak sokkal nehezebben tudnak hozzájutni a kiszemelt ingatlanhoz A Hitelintézeti Szemle júniusi tanulmányából csipegetve megnéztük, hogy mit tudunk jelenleg az első lakásvásárlókról.
Olaf Scholz német kancellár az ország feszes költségvetési helyzetére hivatkozva elutasította a további nagyszabású gazdasági támogatásra vonatkozó felhívásokat - írja a Reuters.
Német pénzügyminiszter, Christian Lindner olyan szövetségi költségvetést fog javasolni 2024-re, amely 16,6 milliárd eurós nettó új adósságot és rekordösszegű védelmi kiadásokat tartalmaz - közölték pénzügyminisztériumi források.
Ritkán fordul elő, hogy annyi szabályozási változást hoz egyetlen nap a pénzügyeinkben, mint 2023. július 1-je. A hét legfontosabb, ma élesedő változás közül 2 a megtakarításainkat, 2 a hiteleinket, 3 pedig a számlaszolgáltatásainkat érinti, ezeket foglaljuk most össze.
Futótűzként terjed a Skipton nevű lakás-takarékpénztár (building society) által meghirdetett jelzáloghitel, melynek segítségével akár önerő nélkül is lehet lakást venni – írja a FT Adviser.
Már meghallgatható a Portfolio Checklist keddi adása. A műsor első részében az adósságfék szabályok módosításáról volt szó, amely érinti az átlagbér környékén kereső háztartásokat. Vendégünk volt Palkó István, a Portfolio vezető pénzügyi elemzője. A második részben a friss GDP-adat volt a téma, amely alapján Magyarország már a harmadik egymást követő negyedévben technikai recesszióban van. Erről Madár Istvánt, lapunk vezető makrogazdasági elemzőjét kérdeztük.
A hitelpiac hatékony és zökkenőmentes működése érdekében az MNB rendszeresen felülvizsgálja az adósságfék szabályozás előírásait. Az idei évi felülvizsgálat eredményeként a jegybank az inflációs folyamatokra és az elmúlt évek bérdinamikájára tekintettel 2023. július 1-jétől a magasabb jövedelemarányos eladósodottságot engedő jövedelmi küszöbérték, valamint kisösszegű hitelekre vonatkozó, az adósságfék szabályok alkalmazhatósága alóli kivételszabály küszöbérték megemeléséről döntött - olvasható az MNB közleményében.
Harmadára esett vissza a lakáshitelek új kihelyezése az év első hónapjaiban az egy évvel korábbihoz képest. Arról, hogy mit okozhat ez a bankok és a hitelközvetítők működésében, tetőztek-e már a hitelkamatok, és mi vár a lakáspiacra, valamint a jelzáloghitelezésre, arról a Hitelezés 2023 konferencia második szekciójában részletesen beszéltek a szakértők.
Sokszor felvetődik a kérdés, miért lehetséges az, hogy a bankok akár a felvett hitelösszeg dupláját is visszakérik, holott a kamat csak 8-10 százalék körül mozog. Bár észszerű lenne azt gondolni, hogy ilyenkor a hitel teljes költsége száz százalék, ami nem igazán van összhangban a kamattal, a valóságban ez a dolog nem ilyen egyszerű. Ebben a cikkben azt vesézzük ki, hogy mitől függ a hitelek teljes visszafizetendő összege, és miként tudjuk azt csökkenteni – még ha nem is mindig éri meg igazán.
A jegybanktörvény év végi módosítása újabb jogosítványokat ad a Magyar Nemzeti Banknak (MNB) a hitelezési feltételek szigorítására. Ha a magas kamatok miatt hosszabb futamidőt választanak az ügyfelek, a jegybank bevetheti az új fegyvert – derült ki az MNB Bank360.hu-nak adott válaszából. Személyre szabott lakáshitelkalkulációhoz a Pénzcentrum kalkulátorát ajánljuk.
Megvédte az osztrák jegybank az Ausztriában nemrég bevezetett hitelezési szabályokat, amelyek alapján a jelzáloghitelek futamideje legfeljebb 35 év, hitelfedezeti mutatója 90%, jövedelemarányos törlesztőrészlete pedig 40% lehet, de a bankok az esetek 20%-ában eltérhetnek ettől.
Hírfolyamunk az ukrajnai háborúról percről percre.
Hírfolyamunk a közel-keleti konfliktusról.
A következő lépésben már bírságolhat a felügyelet.
Mire készül az EU?
Közvetlenül lehet őket Brüsszelben megpályázni.
Három tényező is befolyásolja, hogy átlépi-e a lélektani határt az euróval szemben a magyar fizetőeszköz.
