Nyereséges a Takarék Jelzálogbank, és ez még nem minden
Portfolio
Cikk mentéseMegosztás
Nem egyszerűen nyereséges volt a Takarék Jelzálogbank, nyolc éve nem látott, 4,1 milliárd forintos konszolidált profitot ért el az első félévben. A nyereség jelentős növekedése elsősorban a pénzügyi műveleteknek, ezen belül a jegybank monetáris politikai célú forint kamatcsere ügyleteinek (MIRS) köszönhető, de az üzleti folyamatoknak, a nettó kamatbevételek csaknem évi 6%-os növekedésének és a működési költségek majdnem évi 13%-os csökkenésének is nagy szerepe volt benne.
A Takarék Jelzálogbanktól szokatlan, 4,144 milliárd forintos pozitív konszolidált adózás utáni eredményt mutat a társaság első féléves, a tegnapi piaczárás után közzétett gyorsjelentése. A korábbi számok egy számvitel átállás (az IAS 39-ről IFRS 9-re történő váltás) miatt is némileg módosultak, ezt is figyelembe véve a mostani nyereség összehasonlítható módon 26-szorosa az egy évvel korábbi 158 millió forintnak.
Ha közelebbről megnézzük, minek köszönhető ez a (számunkra legalábbis) váratlanul nagy eredményjavulás, akkor a legfontosabb választ a pénzügyi műveletek eredményében találjuk. Ezen belül 3,55 milliárd forintos eredményt számolt el a bank az eredménnyel szemben valósan értékelt instrumentumok valós érték változásán 2018 első félévében, szemben az egy évvel korábbi 801 millió forinttal. A növekedés a kedvező átértékelődési hatásoknak, egészen pontosan a jegybank MIRS ügyletein elszámolt pozitív valós érték különbözetnek köszönhető.
Nem ez volt az egyetlen pozitív bevételi fejlemény, hiszen a nettó kamatbevételek is 367 millió forinttal, vagyis csaknem 6%-kal növekedtek egy év alatt, miközben a kamatmarzs alig (2,28%-ról 2,29%-ra) változott. A kamatbevételek és a kamatkiadások is csökkentek, de utóbbiak jóval nagyobb mértékben, különösen a betétek után fizetett kamatok. Eközben a nettó díj- és jutalékbevételek is visszaestek a társaságnál, elsősorban az állampapír-forgalmazási bevételek visszaesése miatt, illetve annak hatása is érvényesült, hogy a csoport a befektetési szolgáltatását eladta a Takarékbanknak, így idén már csak ügynöki feladatokat lát el.
A Takarék Jelzálogbank féléves eredményéhez a működési költségek kétszámjegyű, csaknem 13%-os csökkenése is hozzájárult, ami a bevételek növekedésével együtt a költség/bevétel arány normalizálódásához vezetett: a 2017 első felében elért 96%-ról 59%-ra javult. A személyi jellegű költségek az előző év hasonló időszakához képest 19,5%-kal csökkentek a létszámcsökkenésnek köszönhetően. A banki különadó összege az első félévben 419 millió forinttal terhelte az eredményt, míg a betétvédelmi, valamint a kötelező és önkéntes alapoknak fizetett díjak, továbbá az SZHISZ-nek fizetett tagdíj 645 millió forintot tettek ki. A kifizetett tranzakciós illeték 1,267 milliárd forint volt.
Az egy évvel korábbi gyakorlatilag zéró szintről csaknem 1 milliárd forintra emelkedtek viszont a kockázati költségek. Jelentős céltartalék-felszabadítást is elszámolt ugyanakkor a bank nem teljesítő hitelek értékesítéséhez kapcsolódóan. A követeléseladásoknak is köszönhetően tovább csökkent a nem teljesítő hitelek aránya a banknál. Június végén mindössze 5,8% volt az NPL-ráta, ami már szinte békebeli szintnek tekinthető.
Biztató lehet a befektetők számára a jövőre nézve, hogy aktív volt a hitelezésben a bank az első félévben, így teljes bruttó saját hitelállománya egy év alatt 10,2%-kal, más pénzügyi intézmények számára (az MNB JMM-előírásánek való megfelelés érdekében is) refinanszírozott jelzáloghiteleinek az állománya pedig 54%-kal növekedett. A saját hitelek állománynövekedése elsősorban a vállalati hitelek évi 22% fölötti bővülésének köszönhető, miközben a lakossági hitelek állománya kevesebb mint 3%-kal bővült.
Az új kihelyezések szempontjából viszont a lakossági üzletág is szépen teljesített: az év első hat hónapja során kihelyezett lakáscélú jelzáloghitelek volumene 2017 azonos időszakához viszonyítva 182,8%-os növekedést mutatott. Ebben a kedvező piaci környezet mellett a CSOK-nak is szerepe volt, amelynek első három évében a bank 5181 igénylést fogadott be, és közel 4000 esetben folyósított 13,9 milliárd forint összegben. A lakossági jelzáloghitelezési tevékenységet anyabankjától, a Takarék Jelzálogbanktól teljesen átvevő Takarék Kereskedelmi Bank a magyar számviteli sztenderdek alapján 1,8 milliárd forintos adózás után eredménnyel zárta az első félévet, a lakáscélú hitelezésben az állományi piaci része 3,8 százalékról 4,2 százalékra emelkedett egy év alatt.
A Takarék Jelzálogbank 2018 áprilisától nem vesz részt közvetlen lakossági jelzáloghitelezésben, e funkcióját teljes mértékben átadta a Takarék Kereskedelmi Banknak. A hazai jelzálogbankok legaktívabb kibocsátója tavasztól kizárólag jelzáloglevelek kibocsátására és a jelzáloghitel-állományok refinanszírozására összpontosít. (...) A Takarék Jelzálogbank arra törekszik, hogy versenyképes árazás mellett képes legyen nagy piaci volumenek kezelésére. Ebben az idei évet jellemző kedvező szabályozási és piaci tendenciák is segítik. A lakáshitelezési piac tartós élénkülésétől, az MNB jelzáloglevél-piaci vásárlásaitól, valamint a JMM minimális szintjének 15-ről 20 százalékra való emelésétől jelentős refinanszírozási aktivitást és a refinanszírozott állomány további növekedését várjuk.
- emelte ki a bank közleményében Vida József, a Takarék Jelzálogbank elnöke.
