Bank
"Isten engedelmével" elveszik a török ellenzéki párt banktulajdonát
Cikk mentése
Megosztás
Az államfő később újságíróknak kifejtette, hogy "politikai pártoknak nincs joga vagy felhatalmazása arra, hogy banki tevékenységben vegyenek részt". Részleteket azonban nem közölt arról, hogy miként veszi át az államkincstár az ellenőrzést az Isbank felett. Csak annyit mondott, hogy az időzítés attól függ, milyen hosszú lesz a parlamenti folyamat.
Az AKP-nak nincs meg a szükséges parlamenti többsége ahhoz, hogy elvegye a Köztársasági Néppárttól az Isbank-részesedést. Egy ilyen döntéshez szükség lenne a koalíciós partner Nemzeti Mozgalom Pártjának (MHP) támogatására. A nacionalista MHP egy erősen kemalista párt.
Az Isbankot, teljes nevén Türkiye Is Bankasi, 1924. augusztus 26-án hozták létre Musztafa Kemal Atatürk, a Török Köztársaság alapítója és első elnöke utasítására. Végrendeletében pártjára, a szociáldemokrata CHP-ra hagyományozta tulajdoni hányadát. A Köztársasági Néppárt az igazgatótanács tizenegy tagjából négyet delegálhat.
Az Isbank 40,5 százaléka a pénzintézet nyugdíjalapjának tulajdonában áll, a maradék 31,4 százalék pedig tőzsdén jegyzett részvények formájában szabadon adható-vehető.
Az Isbank piaci tőkeértékének alapján a 28,09 százalékos részesedés 7,32 milliárd török lírát, 1,4 milliárd dollárt ér.
A Köztársasági Néppárt élesen ellenzi, hogy részesedése az államkincstárhoz kerüljön, és Musztafa Kemal Atatürk végrendeletének tiszteletben tartására szólított fel. Hangsúlyozta azt is, hogy a pártnak nincs haszna a részvényekből, mivel a CHP-nak járó osztalékokat az alapító végakaratának megfelelően két kulturális egyesület - a török nyelv ápolására létrehozott és egy Törökország történelmét kutató szervezet - támogatására fordítják.
Az Isbank részvényei 6,26 százalékos mínuszban, 5,39 lírán zártak kedden az isztambuli tőzsdén, de napi mélypontjukon 8 százalékos veszteségben is álltak. Az egy évvel korábbi értékéhez képest 26,94 százalékkal csökkent a bank piaci tőkeértéke.
A török bankokat nagyon meggyengítette, hogy a befektetők bizalmatlanok a kormány gazdaságpolitikája és a török líra leértékelődése miatt. Tavaly a török líra 30 százalékkal gyengült a dollárhoz képest.
