Kegyelemdöfés? A bankbetéteknek is betesz az Orbán-kormány

Évi 8-9 százalékkal növekszik a magyar lakosság megtakarítása az utóbbi öt évben, ennek ellenére nem túl jók a bankok, biztosítók, alapkezelők és pénztárak kilátásai a lakossági megtakarítások értékteremtő becsatornázása szempontjából. Érveink erre a kijelentésre:

• A pénzügyi szektor értékesítési potenciálja eleve nem túl erős: tavaly például 100 új lakossági forintból 37 folyószámlán maradt, 26 állampapírba került, 23 pedig készpénzben hever, így mindössze 14 forint jutott az ezeknél szofisztikáltabb pénzügyi megtakarítási termékeknek.
• A kormány kimondott célja, hogy öt év alatt megduplázza a lakosságnál lévő állampapírok állományát, és ennek érdekében felpörgeti az értékesítést új termékek és új értékesítési csatornák, pl. a lakás-takarékpénztári hálózatok bevonásával. Ez legfeljebb forgalmazói jutalékként fog lecsapódni a pénzügyi szektorban.
• Június 1-jétől egy új, különböző futamidők mellett igénybe vehető, akár 6%-os kamatozású lakossági állampapír bevezetését tervezi a kormány Nemzeti Kötvény néven, néhány hónappal később pedig valószínűleg megjelenik a rendszeres megtakarítási lehetőséget nyújtó nyugdíjkötvény is.
• Egy új, kedvezményes kisbefektetői számlacsomagon gondolkodik az ÁKK, amellyel havonta rendszeres összegű megtakarításokat igyekezne becsatornázni elsősorban a lakossági állampapírok piacára. Havonta 10-40 ezer forint állampapírba fektetése esetén lehetne ezt a konstrukciót igénybe venni.
• Kijött az MNB hivatalos ajánlása arról, hogy az új ingatlanalapok és sorozatok esetében a visszaváltási időt 6 hónapra hosszabbítják, emellett a meglévő alapok és sorozatok esetében forgalmazási maximumot vezetnek be. Ez az utóbbi évek legnépszerűbb alapkategóriájának értékesítését érintheti igencsak negatívan.
• Lesöpörte a kormány azt a javaslatot az asztalról, amely évi 800 forintban határozta volna meg a tranzakciós illeték összegét a 20 ezer forintos illetékmentességi határt meghaladó lakossági átutalások esetében, és nemcsak az átutalások csomagárazását, hanem ezzel általánosságban a bankszámlahasználatot is nagyban segítette volna.
• Egyelőre nem úgy tűnik, hogy el akarná törölni a kormány a tranzakciós illetéket, és továbbra is ragaszkodik a havi kétszeri, 150 ezer forintig terjedő díjmentes készpénzfelvétel lakossági lehetőségéhez is. Mindkettő a pénzügyi szektor megkerülésére ösztönzi a lakosságot megtakarításai kezelésére során, különösen, hogy a Magyar Államkincstárnál már most illetékmentesen, június 1-jétől pedig az újonnan kibocsátott állampapírokba kamatadómentesen lehet befektetni.

Lehetne még folytatni a sort, a lényeg:

valószínűleg nem a készpénzre, hanem a pénzügyi szektor megtakarítási termékeire fog igazi kiszorítási hatást gyakorolni az állampapírok értékesítésének a felpörgetése, legalábbis ezek növekedésétől vesz el (ha megvalósul a lakosságnál lévő állampapír-állomány duplázódása) közel 6000 milliárd forintnyi teret a következő öt évben.

Fenti ábránkon látható, hogy ez már az elmúlt években is zajlott, a kormány és az ÁKK új tervei várhatóan inkább csak felgyorsítják és továbbviszik majd a folyamatot: az állampapírok térnyerésre elsősorban a befektetési alapok piacának bővülését akasztotta meg 2014 óta, de a jókora kamatelőny miatt a lekötött betétekre is negatív hatással volt.

A lekötött bankbetétek vesszőfutása mögött persze elsősorban az alacsony kamatszint áll. 2013-ban 5% alá, 2014-ben 2% alá, 2015-ben pedig 1% alá csökkent az éven belül lekötött forintbetétek átlagkamata, és 2016 óta a fél százalékot sem éri el.

Elsősorban a kamatszint csökkenése, másodsorban az állampapírok kiszorító hatása miatt a 2009-es csúcshoz képest mára 73%-kal visszaesett az éven belül lekötött betétek állománya így már az 1500 milliárd forintot sem éri el. A látra szóló betétek aránya az egykori 20%-ról 71%-ra emelkedett, állománya egy évtized alatt több mint négyszereződött, és meghaladja a 6000 milliárdot is.

A lakossági bankbetétek vesszőfutása összességében kétarcú: miközben az állományuk tíz év alatt 20%-kal nőtt (ezzel persze jelentősen elmaradnak a lakosság teljes megtakarításának dinamikájától), szerkezetüket tekintve a funkciójuk teljesen megváltozott: megtakarítási termékből jórészt pénzforgalmi funkciójú termékké váltak. Az alábbi ábra jól összefoglalja a betétek megtakarítási szerepének durva visszaesését.

Kérdés, mikor fog ismét megtakarítási termékként tekinteni a lakosság a betétekre. A válasz valószínűleg úgy hangzik, hogy akkor, amikor a bankrendszernek erre szüksége lesz. A bankszektor hitel/betét arányának vizsgálata vihet közelebb a konkrétumokhoz: ez jelenleg 67% (amennyiben a külföldi, pl. OTP-leánybanki tételeket nem vesszük figyelembe), pedig egy évtizeddel ezelőtt 140% környékén is megfordult.

A magyar bankszektor hitelállománya jelenleg évi közel 10%-kal növekszik. Ha fennmarad ez a hiteldinamika, akkor a betétállomány stagnálása esetén is 4 évre lenne szükség ahhoz, hogy a belföldi hitel/betét arány 100%-ra emelkedjen, vagyis elérje azt a szintet, amikor a bankszektornak már indokolt lehet betétgyűjtési versenybe kezdenie.

Persze van némi szórás a bankok között, de a nagy többségük messze van a 100%-os hitel/betét aránytól. Nem valószínű az sem, hogy a betétállomány növekedése megállna, az állampapír-állomány növekedése valószínűleg csak a lekötött forintbetéteknek fogja megadnia a kegyelemdöfést. Így könnyen elképzelhető, hogy a bankok a következő öt évben egyáltalán nem lesznek rászorulva betéti versenyre sem a lakosság, sem a vállalatok körében.

Az állampapírok kiszorító hatása 100% alatti hitel/betét arány mellett egy, a mostaninál magasabb kamatkörnyezetben még inkább kapóra jöhet a bankoknak, ha a profitabilitási szempontokat nézzük: amennyiben a látra szóló betétek alkotják forrásaik jelentős részét, az nem elhanyagolható kamatráfordítás-megtakarítást eredményezhet számukra még hosszú évekig. A bankközi kamatok emelkedése egyre jobb betéti marzsot fog jelenteni, és nem nekik, hanem az államnak kell fizetnie a lakosság kamatbevételeinek jelentős részét.

• Címkék:
• MNB,
• bankbetét,
• hitel,
• öngondoskodás,
• ingatlanalap,
• befektetés,
• bankok,
• finanszírozás,
• befektetési alap,
• betét,
• palkó istván