Szárnyalnak a magyar biztosítók, az életbiztosítások kevésbé
Bank

Szárnyalnak a magyar biztosítók, az életbiztosítások kevésbé

Portfolio
275 milliárd forintos díjbevételt ért el a második negyedévben a magyar biztosítási szektor, ami 9,6%-os növekedést jelent az előző év azonos időszakához képest. A nem-élet üzletág 17,5%-os növekedést produkált (részben a baleseti adó díjba építése miatt), az élet üzletág azonban továbbra is gyengébben teljesít, díjbevétele mindössze 1,6%-kal emelkedett, igaz, most a rendszeres díjak ezen belül jól alakultak.
Közzétette ma a magyar biztosítók második negyedéves és első féléves prudenciális adatait a Magyar Nemzeti Bank. Ezek alapján a magyar biztosítók a második negyedévben 17,4 milliárd, az első félév egészében 39,6 milliárd forintos adózás utáni nyereséget realizáltak, mindkét szám minimálisan marad el az egy évvel korábbitól.

Szárnyalnak a magyar biztosítók, az életbiztosítások kevésbé
Az eredménytermelésben most épp az élet üzletág volt erősebb a negyedév során: élet oldalon 6,7, nem-élet oldalon 3,0 milliárd forint volt a biztosítástechnikai eredmény. Az első félév egészében azonban a nem-élet ág 16,1 milliárd forintos teljesítményével felülmúlta az élet üzletág 12,5 milliárdját.

Szárnyalnak a magyar biztosítók, az életbiztosítások kevésbé
A díjbevételek, vagyis a piac mérete szempontjából a nem-élet üzletág, azon belül is a gépjárműbiztosítások jelentik a növekedés motorját. A nem-élet üzletág (kis részben a baleseti adó idei, biztosítási adóként történt díjba építése miatt) a második negyedévben 17,5%-kal bővült, miközben az életbiztosítások csak 1,6%-kal. Az alacsony növekedés elsősorban ezúttal az egyszeri díjak közel 11%-os visszaesésével magyarázható, a rendszeres díjas biztosítások díjbevétele ezúttal 6,5%-kal növekedett. Az első félév egészében a nem-élet üzletág díjbevétele 17,5%-kal, az élet üzletágé 6,3%-kal nőtt.

Szárnyalnak a magyar biztosítók, az életbiztosítások kevésbé
A Magyar Nemzeti Bank az adatokhoz gyorselemzést is közzétett, néhány fontosabb megjegyzés ebből:
  • a második negyedév végére a biztosítóintézetek szerződésállománya közel 3,8%-kal emelkedett az egy évvel korábbihoz viszonyítva,
  • a biztosítóintézetek Szolvencia II szabályozórendszer szerint számított szektorszintű szavatoló tőke feltöltöttségi szintje 223,0% , mely az előző év azonos időszakához képest 7,1 százalékpontos növekedést jelent,
  • a biztosítási szerződésekhez kapcsolódó mögöttes eszközök közel 51%-át államkötvények tették ki a negyedév végén,
  • a szerződésszám növekedése 510 ezer új szerződésből jött, ami döntően a nem élet üzletági közel 4,5%-os szerződésszám emelkedésének következménye, gyakorlatilag változatlan élet üzletági szerződésszám mellett (0,3%-os növekedés),
  • a nem-életbiztosításoknál tapasztalható második negyedéves kiugró díjbevétel-növekedés oka abban keresendő, hogy a megszűnt baleseti adó helyett 2019. január 1-től a biztosítási adó kiterjed a kötelező gépjármű-felelősségbiztosításokra is (23%-os adókulccsal), melyet a biztosítási díj részeként kell megfizetni,
  • a biztosítók által kezelt biztosítási szerződésekhez kapcsolódó eszközök (befektetések) esetében továbbra is jellemző, hogy a biztosítók eszközkitettségét három kategória, az államkötvény (50,9%), a befektetési jegyek (kollektív befektetési vállalkozások, 34,6%) továbbá a részvények (4,0%) dominálják,
  • az államkötvények 97,1%-a magyar államkötvény,
  • míg a nem unit-linked biztosítási szerződésekhez kapcsolódó eszközök esetében továbbra is az államkötvények túlsúlya a meghatározó a befektetések 78,3%-át adva, addig a unit-linked biztosítási szerződésekhez kapcsolódó eszközök vonatkozásában a befektetési jegyek teszik ki a befektetések túlnyomó többségét, 69,9%-át, hasonlóképpen, mint a korábbi vizsgált időszakokban, növekvő tendenciát mutatva,
  • az idősor 2019. II. negyedévtől kezdődően az értékesítési csatornákra vonatkozó új adattartalommal bővült, a disztribúciós mix egyes csatornái közül a folyamatos díjas szerződések esetében mind a szerződésszám, mind pedig az állománydíj tekintetében az élet ágban az ügynök (51,4% és 54,1%), míg a nem élet ágban az alkusz (58,5% és 62,0%) bevonásával történő értékesítés a meghatározó,
  • az egyszeri díjas új szerzések esetében a hitelintézet, egyetemes postai szolgáltató értékesítési csatorna dominál (76,6% és 71,1%) az élet ági szerződésszám és díjbevétel vonatkozásában,
  • a nem-élet ági új szerzések szerződésszámánál az egyéb (38,8%), míg díjbevételnél az alkusz (44,8%) értékesítési csatorna a legjelentősebb, hasonlóan az egy évvel korábbi értékekhez.
gáztározo0921
klima0921
shutterstock_1424418242
szaudarábia0921
uzemanyag0920
Népszerű
Friss hírek TÖBB FRISS HÍR
Tőzsdetanfolyam
Légy tudatos a pénzügyeidben, vedd a saját kezedbe az irányítást.
Egészségügy másképpen
Amerikai, nyugat-európai kórházi ellátás, havi 7875 Ft-tól.
Portfolio hírlevél
Ne maradjon le a friss hírekről!
Iratkozzon fel megújult, mobilbarát
hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Kiadó modern irodaházak

Az iroda ma már több, mint egy munkahely. Találják meg most cégük új otthonát.

Infostart.hu

Pénzügyi modellező

Pénzügyi modellező

Szerkesztő-újságíró

Szerkesztő-újságíró
2019. szeptember 25.
Követeléskezelési trendek 2019
2019. október 1.
Öngondoskodás 2019
2019. október 16.
Budapest Economic Forum 2019
2019. október 17.
Portfolio-MAGE Ipar 4.0 konferencia 2019
Commerzbank