A panelbeszélgetésen többek között az alábbi témák kerültek terítékre:
Melyek legyenek a prioritások a Bankszövetség digitalizációs programjából? Mi a véleménye a csomagról?
Becsei András (OTP Jelzálogbank, Bankszövetség) szerint az azonos tevékenységeket azonos módon kellene szabályozni, és meg kellene valósítani a készpénz visszaszorítására vonatkozó javaslatokat – ez a kettő a legfontosabb. Kérdésre válaszolva a tranzakciós illetékről azt mondta: az egyébként globális keretek között is megvalósítható elektronikus tranzakciókra vonatkozó illeték nem fenntartható, a globális szereplők megjelenése (pl. Facebook) beszedhetetlenné teheti ezt az adót. Demeter Ákos (EY) szintén az azonos szabályozás szükségességét emelte ki, az idő fontos tényező – figyelmeztetett. Harmati László (Erste) szerint a készpénzforgalom visszaszorítása mindenki számára win-win lenne, emellett a központi adatbázisokhoz való hozzáférés, ezek kialakítása lehetne a legnagyobb pozitív hatással. Hegedüs Éva (Gránit) szerint a polgári perrendtartásról szóló törvényt módosítani kell, és a videóazonoítást teljes bizonyító erejű magánokiratként kellene elfogadni. Puskás András (Budapest Bank) az e-igazgatás és a papírmentesség fontosságát, Sziráki László (CIB) a javaslatcsomag praktikusságát és az MNB Fintech stratégiájának hasonló jellegét emelte ki. Utóbbi szerint a jövedelemadatbázishoz való hozzáférés és a jelzáloghitelezés digitalizációja is nagy előrelépés lenne.
Hogy állnak a bankok a fiatalokért vívott harcban?
Sziráki László (CIB) szerint a kutatások azt mutatják, hogy a fiatalok elsősorban azt választják, amit a szüleik. Kevesebbet szeretnének azonban fiókba járni, online termékeket szeretnének igénybe venni, ezeket a fintechekhez képest más dizájnnal, de a bankok is nyújtják, ebben nem lát igazi lemaradást. A banki kommunikáció csatornái és nyelvezete viszont különböznek, ebben nagyot léphetnének előre a bankok. Puskás András (Budapest Bank) szerint komoly verseny dúl a fiatalokért, és ezt nem fogják feladni a bankok. Legalább annyira szexivé kell tenni a bankolást, amilyenek a fintechek szolgáltatásai. Hegedüs Éva (Gránit) szerint digitális ökoszisztéma indul, az okostelefonok által diktált szolgáltatásminőség továbbra is utat fog történi magának. Elsőként a változásokra nyitott ügyfeleket lehet megnyerni, majd a szélesebb tömegek következnek. Másfél évtizede még döntetlenre álló vita folyt a bankárok közül arról, érdemes-e érintőkártyákat bevezetni, ma már ezeket 80%-ban használják a vásárlók. Harmati László (Erste) szerint minden területen látható az ügyfélélmény felértékelődése, ezért cserébe a fiatalok olyan szolgáltatásokat vesznek igénybe digitális szolgáltatóktól vagy külföldi bankoktól, amelyeket a hazai bankoktól sokkal olcsóbban tudnának. Demeter Ákos (EY) szerint nemcsak a fiatalokról kell beszélni, egy kutatásukban megkérdezett összes válaszadó 50%-a sem az inkunbens bankokhoz, sem a fiókhálózatokhoz nem ragaszkodik. Becsei András (OTP Jelzálogbank, Bankszövetség) szerint a legfiatalabbak körében a készpénzhasznált 2019-ben még erős, és ők is igénylik a személyes tanácsadást, ha elakadnak a digitális folyamatokban.
Mi hiányzik az ügyfelek számára látványos érdemi innovációkhoz?
Demeter Ákos (EY) szerint modernizációs kérdésről van szó, a bankok az ügyfélélmény javítása mellett számos szervezeti, folyamathatékonyságot növelő és belső fejlesztést, szervezetátalakítást is végrehajtanak. Harmati László (Erste) nem látja sötéten a helyzetet, rengeteg ötlet van, megvalósításukat ugyanakkor a rengeteg szabályozói követelménynek történő megfelelés hátráltatja, IT-költségvetésük jelentős részét ezek kötik le. Hegedüs Éva (Gránit) hisz abban, hogy a verseny kikényszeríti az új megoldások megjelenését és a folyamatos digitalizációt, érdemes összehasonlítani a Gránit Bank és a Revolut kondícióit, nem feltétlenül igaz, hogy a külföldi jobb vagy olcsóbb. Puskás András (Budapest Bank) szerint a Budapest Banknál több száz IT típusú fejlesztés zajlik, de sokszor nincs elég idő az ötletek megvalósítására. Emellett nem egyenlők a játékszabályok, amit a fintechek 3 nap alatt tudnak végrehajtani, azt a bankok sokszor csak 3 hónap alatt. Sziráki László (CIB) elmondása szerint prioritásuk az end-to-end digitális hitelezés, ugyanakkor a digitális banki értékesítés 70%-a valamilyen személyes segítség mellett zajlik.
Mi a megfelelő üzemméret a bankszektorban?
Becsei András (OTP Jelzálogbank, Bankszövetség) szerint nagyon eltérő tevékenységi körrel rendelkező bankok vannak jelen a magyar bankpiacon, de a közepes és a kis szereplőknek is megvan a helyük a szektorban. Nem válnak hagyományos infrastruktúraszolgáltatókká a bankok, hanem egyes tevékenységekben kapnak versenytársakat. Demeter Ákos (EY) szerint a nagybankok számára a komplexitás és a múlt öröksége nehezíti a pályát, miközben az invesztíciós képességük adott. A kisebbek könnyebben tudnak növekedni, de az invesztíciós képesség sokszor kétséges. Harmati László (Erste) egyetért a jegybankkal, szerinte masszív konszolidáció kellene. 5-6 nagybank fedheti le az országot retail hálózattal, legalább 500 ezer ügyfél és 50% alatti költség/bevétel arány kell ehhez. Hegedüs Éva (Gránit Bank) kiemelte: a koncentráció valóban működik, de az innovációs eredmények megjelenése nemcsak tőke kérdése. Nem ért egyet azzal, hogy csak 3 vagy 5 nagybankra van szükséges Magyarországnak, ezt nem lehet matematikai képlettel eldönteni. Puskás András (Budapest Bank) szerint kevesebb nagybank lesz Magyarországon (lehetőség van fúzióra) és a tevékenységüket fókuszálni kell azokra, amelyeket versenyképesen tudnak folytatni. Szükség van azonban arra is, hogy a niche piacokon ott legyenek a kisebb szereplők, és versenyre kényszerítsék a nagyokat, ilyen a digitális bankolás is. Sziráki László (CIB) szerint a digitalizáció nem kis- vagy nagybanki, hanem általános téma, a költségek lefaragása és a növekedés szempontjából is elengedhetetlen.
Borítókép: Mudra László / Portfolio
