A mostani bankjegycsere programot 2014-ben kezdte el a Magyar Nemzeti Bank és 5 évvel később december 31-ével bezárólag fejezi be. A forint bankjegyek kinézete, biztonsági elemei megváltoztak, megújultak. A hat forgalomba lévő régebbi bankjegyből már csak a tízezer forintos bankjeggyel lehet fizetni, ez december 31-én véglegesen kikerül a forgalomból.
Pataki Tibor igazgató az eseményen kijelentette, hogy az MNB célja a programmal a készpénz ellenőrizhetőségének és a biztonságának javítása volt. Az elmúlt öt év során 900 millió darab megújított forint bankjegy került legyártásra, a bevezetésük kétlépcsős kibocsátáson keresztül történt. Körülbelül 350 millió darab régi bankjegyet vontak be, a forgalomba lévő régi bankjegyeknek mindössze a 4%-a nem áramlott még vissza a jegybankba.
A bankjegycsere révén a hamisítási próbálkozások visszaszorultak, az előző évben csupán 1 hamis bankjegy jutott 1 millió bankjegyre. A kárérték is csökkenő tendenciát mutat, ez éves szinten a 10 millió forintot sem éri el.
Újságírói kérdésekre az igazgató elmondta, hogy a költségvetésnek a bankjegycsere program 4-5 milliárd forint többletköltséget jelentett az elmúlt 5 évben. Az igazgató kérdésre azt válaszolta, hogy a jelenlegi érmesor a forgalmi igényeknek megfelelő, így a jegybank még nem tervezi az 5 forintos kivonását a forgalomból.
Forintapp
Réthy Barbara főosztály vezető mutatta be a forint bankjegyek új funkcióját, melyek eredetiségét már mobilappal is ellenőrizhetjük. Egy jel, egy algoritmus szerepel minden bankjegyen, ami alapján a telefonos alkalmazás képes azonosítani a bankjegyek hitelességét. Ugyan az alkalmazás képfelismeréssel működik, de egy lefotózott készpénz fotójával már nem működik.
Pataki Tibor elárulta, hogy az applikáció kifejlesztésének költsége eltörpült a bankjegy fejlesztési költségeihez képest. Az applikáció fejlesztését magyar és külföldi cégek is segítették, az alkalmazást a Magyar Pénzjegynyomda megbízásból a Lenses Kft. fejlesztett ki.
A forint alkalmazás a maga nemében az első a világon
– nyilatkozta Réthy Barbara.
A főosztályvezető a sajtótájékoztatón kiemelte, hogy az alkalmazás nem helyettesíti a szakértői hivatalos azonosítást, így azt ajánlják, hogy kétes esetben az erre megfelelő hatóságot keressék fel. Az előoldal szolgál a bankjegy azonosítására. Az alkalmazásban először ki kell választani a bevizsgálni kívánt bankjegyet, majd a megfelelő formák beolvasása után az alábbi három eredményt kaphatjuk:
- Az alkalmazás beazonosítja a bankjegyet.
- A bankjegyet nem ismeri fel az app az első beazonosításkor.
- A bankjegynél felvetődik a hamisság kérdése, így a szakértői beazonosítás ajánlott.
Az app másik funkciója, hogy kiterjesztett valósággal megvizsgálható a bankjegyek hátoldalán lévő három dimenzióban tervezett épület. A Portfolio kérdésére Pataki Tibor, készpénzfelügyeleti igazgató elárulta, hogy más jegybankoknál is léteznek ehhez hasonló, kiterjesztett valósággal működő valuta alkalmazások, de ezek inkább csak látványelemek, és azonosításra nem adnak lehetőséget.
Készpénzforgalmi helyzetkép
A forgalomban lévő készpénzállomány 10 év alatt a kétszeresére növekedett és a készpénz/GDP arány is 14,4%-ra nőtt. Bódi-Schubert Anikó elmondta, hogy a háztartások számára a készpénz még mindig egy kedvező megtakarítási forma.
Nemzetközi kontextusban a magyar készpénztartás intenzívnek mondható. Magyarországnál csak Japánban és Bulgáriában nagyobb a GDP-arányos készpénzhasználat, viszont ennek kulturális okai vannak. Bódi-Schubert kiemelte, hogy a magas készpénztartási arány épp ezért nem tekinthető fejlettségi mutatónak.
A készpénzállomány is intenzíven nőtt, az elmúlt 6 évben 60%-kal bővült a forgalomban lévő készpénzállomány. 2013-ban még 335 millió darab bankjegy volt jelen a gazdaságban, míg 2019-ben ez már 548 millió darabra bővült.
A lakossági készpénzhasználati magatartást egy 1500 fős kutatásban tesztelték, az eredmények szerint a magyar lakosság majdnem fele készpénzfogyasztónak tekinthető (46%), 28% tekinthető vegyes fizetőnek, azaz egyszerre használ készpénzt és elektronikus fizetést, és csupán 26% mondható készpénzmentes fizetőnek.
A 16-29 éves korosztályban a legmagasabb készpénzhasználati arány. A fiatalok 60%-a használ csupán készpénzt, ami leginkább annak tudható be, hogy még sokan a szülői kasszára vannak utalva ebben az időszakban. Bódi-Schuber Anikó főosztályvezető a nemi fizetésbeli különbségeket úgy értékelte, hogy mivel a háztartásokban a bevásárlást még mindig túlnyomóan a nők végzik, így a nőknél a készpénzes fizetés aránya nagyobb, mint a férfiaknál.
Az egyik legerősebben befolyásoló tényező az iskolai végzettség: minél magasabb az iskolai végzettség, annál jellemzőbb az elektronikus és készpénzmentes fizetés. A lakóhely fizetés szempontjából nem befolyásoló tényező, viszont a jövedelmei állapot igen. Minél alacsonyabb egy háztatás jövedelme, annál nagyobb a készpénzfizetési aránya.
Címlapkép forrása: Akos Stiller/Bloomberg via Getty Images
