Nagy változás a Budapest Banknál: itt vannak a legfontosabb tudnivalók
Bank

Nagy meglepetés Magyarországtól: szinte rá se ismernek külföldön az itteni bankokra

Portfolio
Európa egyik legkockázatosabban működő bankrendszeréből egy viszonylag biztonságosan működő bankrendszerré vált mára a magyar – állapítja meg friss bankszektori elemzésében a Fitch Solutions, 10-es skálán meglepően alacsonyra, 2-esre téve a magyar bankszektor kockázati szintjét. Idén szerintük a tavalyinál kisebb mértékben, de továbbra is dinamikusan, 8,5%-kal növekedhet a magyar bankszektor ügyfélhitel-állománya. Nem mennek el szó nélkül amellett, hogy jelentős késésben van az állami Budapest Bank eladása.
SAVE THE DATE: Portfolio Hitelezés 2020 konferencia április 1-jén! Nem érdemes lemaradni!

121 ország bankrendszerét vizsgálták meg a szakértők, kockázati szintje (Banking Industry Risk Indicator, BIRI) alapján a legkevésbé kockázatos harmadban, a 83. helyen végzett közülük a magyar bankszektor.

Nagy fordulatot hoztak az elmúlt évek

A magyar bankszektor kockázati szintjének az elmúlt években bekövetkezett csökkenése a gazdasági növekedésnek, a szabályozói tőke jelentős emelkedésének, a nem teljesítő hitelek meredek esésének és a hitel/betét arány csökkenésének egyarán t köszönhető. A rövid lejáratú kötelezettségek növekvő forrásállományon belüli aránya akadályozza meg, hogy a 2-esnél még jobb kockázati besorolást kapjon a hazai bankszektor az elemzőcégtől.

Az elemzők kockázati értékelése több komponensből tevődik össze: pénzügyi, fiskális, életminőségi, szabályozói, külső szektorális tényezők és a gazdasági volatilitás alapján is értékelték Magyarország bankrendszerét. A legjobban az életminőség területén teljesítettünk, köszönhetően a gazdaság növekedés 2017-es felpörgésének és a hazai vásárlóerős érdemi erősödésének. Egyensúlyi mutatóink javulása és a külső sérülékenység csökkenése is jelentősen hozzájárult a bankszektor stabilitázáshoz.

Folytatódhat a dinamikus növekedés

A Fitch Solutions elemzői úgy látják, hogy nincs különösebb ok aggodalomra a bankok várható növekedését illetően. Úgy véli, a következő 8 évben gyors növekedésen fog átesni a bankszektor eszközállománya, és kellően ellenálló és feltőkésített a bankrendszerünk. További konszolidációra számítanak az elemzők: a hazai és a külföldi tulajdonú nagybankok egyaránt növelni fogják részesedésüket a kisebbek kárára.

Ami a számszerű előrejelzésüket illeti:

  • 2020-ban 8,5%-kal nőhet az ügyfélhitelek volumene a bankszektorban a tavalyi közel 10,5% után, 2022-tól pedig hosszú távra 6% környékén stabilizálódhat az éves növekedés,
  • az idei 105%-ról 2028-ra a GDP 118%-ára emelkedhet a bankrendszer eszközállomána a GDP arányában (a korábbi lefelé irányuló trend 2018-ban fordult meg).Ahogy a tanulmány megjegyzi, az MNB is stabilnak látja a szektort a makrogazdasági sokkokkal szemben, miközben egy strukturális átalakulás is zajlik benne: a takarékszövetkezeti szektor integrációjával létrejövő Takarékbank az ország legnagyobb fiókhálózatának is köszönhetően a piacvezető szereplők egyikévé lép elő.

Erősségek és gyengeségek, lehetőségek és fenyegetések

A magyar bankszektor erősségei: az EU tagjaként Magyarország hasznot húz a fejlett kormányzati intézményrendszerből és politikából; a külföldi tőkével szemben ellenséges kormánypolitika ellenére számos régiós bank jelen van továbbra is a szektorban; minimális devizakitettséggel és erős tőkepufferrel működik a szektor; a helyi vagyonkezelői szektor és a tőzsde kicsi uniós összevetésben, de állja a versenyt a visegrádi négyekkel szemben.

A magyar bankszektor gyengeségei: bár javult a helyzet, az elmúlt hat évben még mindig unortodox és kiszámíthatatlan kormányzati politika jellemezte Magyarországot, a biztosítási piacot multinacionális szereplők uralják, ami megnehezíti új szereplők belépését, a tőzsdét mindössze három cég dominálja, akadályozva kisebb szereplők fejlődését.

A magyar bankszektor lehetőségei: a kormány politikája a növekedés- és a hitelösztönzés felé mozdult el az adókedvezményeken keresztül; az egészség- és életbiztosítási szektorok előtt erős növekedési lehetőségek vannak; az adókedvezmények és az enyhülő szabályozói követelmények támogathatják a növekedést a helyi ingatlan (REIT, magyarul SZIT) piacon is.

A magyar bankszektor fenyegetései: a bankszektort viszonylag magas adók és árkontroll terheli, a jegybank függetlenségével kapcsolatos kérdések elriaszthatják a potenciális befektetőket, az MNB-nek a BÉT-ben meglévő tulajdona érdekkonfliktus forrása lehet, a nemzetközi sztenderdekhez való alkalmazkodás számos helyi szereplő számára kihívás marad a banki, a biztosítói és a vagyonkezelői szegmensekben is, a magas lakossági állampapírkamatok ronthatják a vagyonkezelői tevékenység növekedési lehetőségeit.

Tőzsdére lépő MKB, terjeszkedő OTP

2019 októberében 54 hitelintézet működött Magyarországon, köztük 31 bank, 12 takarékszövetkezet és 11 speciális intézmény, ami (főleg a takarékszektor konszolidációja miatt) jelentős csökkenést jelent a korábbi 90-nel szemben. A jelentés megjegyzi, hogy az elmúlt években jelentősen enyhült az Orbán-kormány viszonya a bankszektorral szemben, és csökkent a bankadó is (további csökkenésre számítanak), ugyanakkor a Budapest Bank eladásával jelentős késésben van az állam. A külföldi érdeklődők közül a Raiffeisent és a KBC-t említi meg a jelentést, az Erstét nem. Az MKB Bank tavaly júniusi tőzsdére vitele és az UniCredit nemteljesítőhitel-értékesítései mellett írnak az OTP régiós terjeszkedéséről is, amelynek eredményeként 2019 közepén már 18,5 millió ügyféllel és 1552 fiókkal rendelkezett a csoport, eszközeinek pedig 43%-a volt Magyarországon. A legnagyobb magyar bank minden külföldi piacán 10% feletti részesedésre törekszik.

Mi jön még?

A tanulmány utolsó fejezeteiben a banki szabályozói környezet bekövetkezett változásai mellett elsősorban a makrogazdasági, a gazdaságpolitikai és a politikai környezet várható alakulását taglalja a tanulmány. Ami a makrogazdaságot illeti:

  • a gazdasági növekedés mérséklődni fog a következő években, de kényelmesen meghaladhatja a fejlett európai országokét, ugyanakkor a nagy állami adósságteher és a bizonytalan működési, politikai környezet negatívan hathat a magyar gazdasági potenciálra,
  • az egyik legnagyobb gazdasági hátrányt a szűkös munkaerőkínálat jelenti, a munkaerőhiány és a demográfiai trend kockázatot jelent a tőkebefektetés- és exportorientált gazdasági modellre, miközben a béremelkedés egyre törékenyebbé teheti a magyar versenyképességet,
  • az MNB a monetáris normalizáció útjára lépett, de félő, hogy lemarad a jegybank a hozamgörbéhez képest, ezért gyorsításra szorul majd,
  • még mindig magasnak számít a GDP 74%-ára rúgó államadósság, igaz, a devizaadósság arányának csökkenése miatt csökkentek a kockázatok, a külső finanszírozási környezet azonban egyre feszesebb lehet,
  • a közvélemény továbbra is kedvezően alakul az Orbán-kormány számára, így a belföldi politikai instabilitásnak alacsony a kockázata, ugyanakkor a magánszektorba, a médiába és az igazságszolgáltatásba történtő beavatkozás elriaszthatja a külföldi befektetőket és kiválthatja az EU dühét (megemlítik a 7-es cikkely szerinti eljárást is).
SAVE THE DATE: április 1-jén Portfolio Hitelezés 2020 konferencia!
EU csucs koltsegvetes Charles Michel Emmanuel Macron Antonio Costa
wall_street_shutterstock_1089431897-20180518
koronavírus vuhan kína járvány
koronavírus maszk ruha
scarlet lady_virgin
moszkva_shutterstock-20170929
Friss hírek TÖBB FRISS HÍR
Tőzsdetanfolyam
Alapoktól a kereskedési, befektetési stratégiákig.
webinárium
Hogyan lovagolhatod meg a forint árfolyammozgását? Tőlünk megkapod a választ!
Portfolio hírlevél
Ne maradjon le a friss hírekről!
Iratkozzon fel megújult, mobilbarát
hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Kiadó modern irodaházak

Az iroda ma már több, mint egy munkahely. Találják meg most cégük új otthonát.

Infostart.hu
2020. február 27.
Építőipar 2020
2020. március 3.
Agrárium 2020
2020. március 5.
Biztosítás 2020
2020. március 10.
Investment, Wealth and Savings (IWS) 2020
china