Közzétette félévente megjelenő Pénzügyi stabilitási jelentésének legfrissebb számát a Magyar Nemzeti Bank. A kiadványt ismertető mai online sajtótájékoztatón Nagy Tamás főosztályvezető ismertette:
- váratlan, erőteljes és legfőképp új típusú sokkot hozott a koronavírus, a Kínából induló kínálati sokk keresleti sokkra váltott át, és globális recesszióba torkollott: az IMF idén már 3 százalékos recessziót vár a világgazdaságban, legfontosabb exportpiacainkon pedig a 6 százalékot is meghaladhatja a mínusz,
- a legfontosabb piaci indikátorok az üzleti és piaci bizalom visszaesését tükrözik, a kockázati étvágy csökkenésével megjelentek a szokásos menekülőeszközök, és a feltörekvő országokból nagy mértékű tőkekivonás indult meg, és példátlan méretű fiskális és monetáris politikai intézkedéseket váltott ki a válság,
- a közép- és kelet-európai régiót azonban kisebb sérülékenység jellemzi, a hazai pénzügyi stressz index is megugrott például, de nem érte el a 2012-es szintet sem, és messze elmarad a 2008-astól,
- a bankrendszer valamennyi kulcsindikátora egészségesebb működést mutat, mint az előző válság előtt, egyedül a költséghatékonyság és a változó kamatozású hitelek arányának további leszorításában van még számottevő teendő,
- 2019 végén mintegy 18%-os tőkemegfeleléssel bírt a magyar bankszektor, jóval meghaladva valamennyi tőkekövetelményt, a bankok 2016 és 2019 között 2100 milliárd forintos profitot értek el, aminek a 70%-át forgatták vissza, ez mintegy 50%-kal javította a bankok tőkehelyzetét,
- a likviditási helyzetet mutató LCR március végén 147%-on állt.
A hitelek harmada sérülékeny a koronavírussal szemben
A vállalati hitelállomány közel 9%-a számít sérülékenynek, ez 700-800 milliárd forintos állományt jelent. A legsérülékenyebb szektorok a turizmus és a vendéglátás, a közvetett módon érintett hitelállománnyal együtt a vállalati hitelek harmadáról van szó. A sérülékeny szektorok fele kiemelten kockázatos likviditási helyzete vagy magas eladósodottsági szintje miatt. Az egyéb (pl. vállalatok közötti) tartozásokra sem vonatkozik a moratórium, ami kiemelt kockázatot jelent.
A lakossági hitelek esetében is a hitelek mintegy egyharmada tekinthető kockázatosnak. A turizmusban, feldolgozóiparban, építőiparban, ingatlanügyekben foglalkoztatottak hiteleinek közel 80%-a tartozik ide.
Ami az azonnali hitelsokkoktól megvédő moratóriumot illeti, az adósok 30-50%-a kérte eddig hitele továbbtörlesztését, a vállalatok esetében a kkv-k körében a legnagyobb a moratóriummal élők aránya.
A moratórium nem ad felmentést a bankoknak az alól, hogy a kintlévőségekre értékvesztést képezzenek a gazdasági környezet romlása miatt, IFRS szerinti ún. stage-váltás nélkül. 2021 januárjától azonban már a tényleges késedelembe esések miatt is várható az értékvesztések emelkedése és a nem teljesítő hitelállomány növekedése. Az MNB azonban mindent meg fog tenni annak érdekében, hogy a mérlegek folyamatosan tisztuljanak a bankoknál.
A Portfolio kérdésére a sajtótájékoztatón elmondták: az egyes bankok számviteli politikájának a függvénye, hogy a moratóriumban érintett hitelekre mekkora értékvesztést számolnak el idén, ezért erről egységes ellenőrzést nem lehet adni. A Vállalati hiteleket mindenesetre jobban érintheti a gazdasági környezet romlása, így ezeknél több értékvesztés várható idén.
Stresszteszt: nincs nagy baj
Az MNB két külön stresszpályát elemzett: az elsőn közel 4%-os átmeneti, idei GDP-eséssel számolnak, a másodikon 7%-ot meghaladót feltételeztek, elhúzódó, 2021-re is kiható következményekkel. Utóbbi esetben a bankoknak 106 milliárd forintnyi pótlólagos tőkére lenne szükségük a bankoknak. Ezt az állam által bejelentett 150 milliárdos elővigyázatossági tőkeprogram segítheti. Ami a likviditást illeti, 195 milliárd forintnyi plusz likviditásra lenne szükség ezen a pályán, de ez gyors intézkedéssel, akár a jegybank segítségével orvosolható.
A rosszabb stressz szcenárióban a bankok kétharmada veszteséget szenvedhet el, és a bankszektor is veszteségessé válhat a szcenárió második évében. A bankok 10%-a küzdhet tőkehiánnyal, azt azonban nem árulták el a Portfolio kérdésére, hogy ezekből hány hazai tulajdonú bank, mérlegfőösszeg szerinti részesedésük azonban 10% alatti.
Várható fejlemények a hitelpiacon
Az első negyedévben kétszámjegyű bővülést mutatott a vállalati hitelezésben, amiben a csőben lévő hitelek kiáramlásának és a moratóriumnak is volt pozitív technikai hatása. Az első negyedévben azonban már a bankok harmada szigorított a vállalati hitelek felvételein, a következő félévben a bankok 60-80%-a további szigorítást tervez. Megnőtt a rövid lejáratú vállalati hitelek iránti kereslet ugyanakkor. Az első visszajelzések szerint május közepéig 20 milliárd forintot meghaladó hitelszerződést kötöttek a bankok az NHP Hajrá keretében.
A lakossági hitelek esetében is nagyon erős volt a hitelpiac, a legfrissebb, még nem publikált áprilisi adatokban azonban jelentős visszaesést lát az MNB. Itt is szigorítás következett be a feltételekben, a bankok 100%-a lakás- és fogyasztási hitelek esetében is visszaesést vár. Az áprilisi adatok alapján a lakáshitelek tartják a korábbi szintet, a fogyasztási hitelek viszont már egyértelműen visszaestek. Az állami támogatások viszont támaszt adnak a lakossági hitelpiacnak, ezek tavaly már az új hitelek 35-40 százalékát adták (leginkább a babaváró hitelnek megfelelően).
A vállalatoknál idén 6-10%-os, a háztartásoknál 5-8%-os hiteldinamikát vár az MNB.
Amennyiben a lakásárak csökkenni fognak, a bankrendszer ellenállóképessége ezzel szemben is erős. 30%-os ingatlanár-visszaesés esetében a lakáshitelek 16%-ánál emelkedne 100% fölé a hitelfedezeti mutató, mindezt azonban nem tekinti jelentős kockázatú eseménynek az MNB.
Ami a megtakarításokat illeti, átmeneti (4 napnyi) tőkekivonást tapasztalt az MNB a lakossági állampapíroknál, hasonló mondható el az ingatlanalapokról is. A betételhelyezések szépen alakulnak, a bankok hitel/betét aránya 75% körüli, messze nincsenek forráshiányos állapotban.
Címlapkép: Getty Images
