jákli gergely
Bank

Rendkívüli programok indultak magyar cégeknek: így száll szembe az EXIM a koronavírus-válsággal

Portfolio
A koronavírus-válságban a fizetőképesség fenntartása a legelső lépés. Ha egy exportőrt segíteni, erősíteni tudunk, az indirekt módon, hullámszerűen kihat a lépcső alacsonyabb fokán álló szereplőkre is és így a teljes gazdaságra – mondja a Portfolio-nak adott interjújában Jákli Gergely, az EXIM elnök-vezérigazgatója, akit új állami hitel-, garancia- és hitelbiztosítási programjaikról kérdeztünk. Idei hitelkihelyezési tervét 150 milliárd forinttal növelte meg az EXIM a koronavírus-járvány miatt.

Egy korábbi beszélgetésünk alkalmával arról beszélt, hogy az EXIM-nek mindig készen kell állnia egyfajta anticiklikus szerep betöltésére a gazdaságban. Úgy tűnik, el is érkezett ennek az ideje. Mennyivel több hitelt helyeznének ki idén új terveik szerint, mint a koronavírus nélkül tervezték eredetileg?

A 2017-től 2021-ig szóló üzleti stratégiánkban azt a célt tűztük ki, hogy finanszírozóként elősegítsük az export értékláncba tagozódó vállalatok számának gyarapodását, és minél több, az értéklánc jelenleg még alacsonyabb fokain álló kkv pozícióját erősítsük. Tehát ne kizárólag az exportőrök, hanem a köréjük rétegződő szereplők fejlődését is támogassuk. A másik fontos célként a külföldi, úgynevezett vevőfinanszírozási tevékenység további erősítését határoztuk meg, a magyar technológia, a Magyarországon gyártott gépek, berendezések exportjának finanszírozását a külföldi vevő részére nyújtott beruházási hitel formájában. Az elmúlt három évben mindkét stratégiai cél vonatkozásában eredményesen haladtunk, a megváltozott egészségügyi és gazdasági szituáció azonban olyan bizonytalanságot teremtett, amelyre reagálnunk kellett és természetesen azonnal reagáltunk is; és valóban, ez az az anticiklikus szerep, amiről – elvi síkon – korábban már beszélgettünk. Még mindig nem tudhatjuk pontosan milyen ez a krízis, a gyors berobbanást egy gyors visszapattanás követi vagy lassabban és fokozatosan áll vissza a gazdaság annak korábbi dinamikájára; a visszaépülésben milyen eltérések lesznek tapasztalhatóak az egyes piacokat, szektorokat illetően, vagy lesz-e például időbeli eltolódás. De rávilágít a válság a diverzifikált értékláncok kérdéseire is. Ügyféltárgyalásokon egyértelműen azt tapasztaltuk, hogy egy dologban nem szabad bizonytalanságban hagyni a cégeket: a likviditás tekintetében kell mielőbb mentőövet biztosítani nekik. A fizetőképesség fenntartása az, ami leggyorsabban hat a teljes értékláncra. Ennek két legfontosabb eszköze a törlesztési moratórium, amely természetesen minden belföldi EXIM-ügyfélnek rendelkezésére áll, valamint a vállalatok további forrásellátása. Olyan programokat dolgoztunk ki, amelyek a mikrovállalkozásoktól a kereskedelmi bankokig tudnak védőhálót és pénzügyi eszközrendszert nyújtani. Ez persze a tervszámainkban is látszódik:

a 2020-as, 300 milliárd forintos hitelezési tervünkhöz 150 milliárdot tettünk hozzá az idei évre, ami így 450 milliárdnyi hitelezési kapacitást biztosít.

Ezt kiegészíti egy hitelfedezeti program, ami a gyakorlatban egy 100%-os állami viszontkezesség mellett biztosított készfizető kezességet ajánl a kereskedelmi banki, új vállalati hitelek biztosítékául, 50 milliárd forintos keretösszegben. Ezeken felül egy exportvevő-biztosítási programot alakítottunk ki, 60 milliárdos keretösszeggel. Ezek a számok nem kőbe vésettek: ha az igénybevétel üteme, a piac visszajelzése alapján szükségesnek mutatkozik, át tudjuk súlyozni az erőforrásokat. A cél, hogy a kapacitásaink maximumát juttassuk el a gazdaságba.

Feltételeiket tekintve mennyire újak ezek a programok? Inkább a hitelezési, biztosítási kapacitásuk növelése bennük a kárenyhítés legfőbb eszköze vagy a feltételrendszerükben is a krízisre lettek hangolva?

Maximálisan újak. Korlátozott ideig, 2020 végéig elérhető, kiegészítő termékekről van szó. Az EU – átmenetileg – módosított az állami támogatásokra vonatkozó szabályrendszerén a károk enyhítése érdekében, és ennek lehetőségét megragadva, ennek lazított feltételei mentén dolgoztuk ki a programcsomagot. A hitel és a hitelfedezeti programot notifikáltatni is kellett az EU Bizottsággal. Ezek keretében

minden olyan vállalkozás, amely betagozódik az export értékláncba, és a gazdálkodásában kimutatható a vírus okozta gazdasági hátrány, kedvezményes feltételekkel, kiegészített kamattámogatással igényelhet hitelt

akár közvetlenül az EXIM-től, akár refinanszírozásban egy kereskedelmi bankon keresztül, illetve a kereskedelmi bankok saját forrású új hiteleihez beépíthető a már említett kezességi program a fedezeti struktúrába. Biztosítással szintén régóta foglalkozunk, most viszont, 2020 év végéig az EU tagállamokba történő exportszállításokat is biztosítani tudjuk, míg erre eddig nem volt lehetőség a nemzetközi szabályozás miatt. A magyar export közel 90%-a az EU-ba irányul, így ez nagy lehetőség a hazai exportőröknek: olyan biztonságot tudunk teremteni a működésükhöz, amellyel nem csak megóvni tudják meglévő piacaikat, hanem kihasználhatják a krízisidőszakot és új vevőkhöz is könnyebben be tudnak jutni, hosszú távon diverzifikálva ezzel a vevőkitettségüket. Az EXIM eddig az EU-n kívüli piacokon jelentkező kockázatok porlasztását végezte, jelenleg viszont az azon belüli és az egyéb, fejlett OECD-országokban működő vevőkre is képesek vagyunk hitelbiztosítást nyújtani. Tavaly 140 milliárdnyi forgalmat biztosítottunk, ami duplája volt az egy évvel korábbinak, ezért azt is várjuk ettől a rövid, várhatóan év végéig tartó időszaktól, amíg az európai piacon lehetünk, hogy edukálni tudjuk a vállalatokat, jobban megismertessük velük a hitel- és vevőbiztosítások előnyeit.

jákli gergely 2

A mostani helyzet a gazdasági szereplők minden szegmensét eléri valamilyen módon. Kifejezetten az „aktív” exportőröket helyezték fókuszba?

Hadd kezdjem egy számadattal: a GDP közel 90%-a exportból származik. Az export köré szerveződő, több rétegben felépülő, teljes beszállítói lánc pedig eléri a legkisebb vállalkozásokat is. Ebből kifolyólag fontos látni azt, hogy ez egy strukturált és egymásra épülő rendszer, amiben

ha egy exportőrt segíteni, erősíteni tudunk, az indirekt módon, hullámszerűen kihat a lépcső alacsonyabb fokán álló szereplőkre is és így a teljes gazdaságra.

Ha egy exportőr növekszik, akkor vele együtt tudnak növekedni a beszállítói is, majd azok beszállítói, és így tovább. Ez ugyanígy működik a jelenlegi, kárenyhítést szolgáló periódusban is: ha egy exportvállalkozás működő- és fizetőképes marad, azzal a teljes, réteges beszállítói kör helyzete is jobb, stabilabb marad. Ezt fontosnak tartom látni, ugyanakkor – visszatérve a kérdésre – az új programokban nincsen korlátozás a vállalatméret tekintetében: a teljes gazdasági vertikumban elérhető a hitelprogram és a kezességvállalás is, illetve nem csak a külpiacra közvetlenül szállító, tehát direkt exportot folytató vállalkozásoknak, hanem minden cégnek, amely részt vesz az export értékláncban.

Több, a jelenlegi megtorpanást kezelni célzó pénzügyi program is indult. Hol helyezkednek el ezek egymáshoz képest?

A koronavírus-járvány okozta hirtelen gazdasági sokk kezelésére kialakított különböző programoknak komplementer szerepük van. Exportvevő-biztosítást például csak mi kínálunk. Azzal, hogy az exportőrtől átvállaljuk a vevője nemfizetési kockázatát, a jelen helyzetben is bátrabban szolgálja ki meglévő külpiaci partnereit, illetve mer kiaknázni olyan lehetőségeket, amiből más szereplők most kiestek vagy kiszoríthatóak. Pénzügytechnikai szempontból azt is tudni kell ezzel kapcsolatban, hogy az a követelés, ami biztosított, egyúttal finanszírozhatóvá is válik, tehát segíti a vállalkozás forrásbevonási lehetőségeit is. Minden szempontból más tárgyalási pozícióba helyezi tehát a magyar exportőrt, mert biztos lehet abban, hogy – még ha 360 napos fizetést is ad a vevőjének – megkapja a teljesítése ellenértékét, miközben ugyanezt meg is finanszíroztathatja, tehát a likviditásából sem esik ki a tétel hosszú hónapokra.

Visszatérve a Kárenyhítő Hitelprogramunkra, azon túl, hogy forint mellett euróban és dollárban is rendelkezésre áll, nagyvállalatoknak is elérhető. Ezzel szintén piaci rést töltünk ki.   A finanszírozást nyújtónak nincs árazási kompetenciája: ha közvetlenül az EXIM-től veszi fel a hitelt a vállalkozás, ha kereskedelmi bankon keresztül, a kialakított mátrix ártábla határozza meg a kamat pontos mértékét, ami pedig minden esetben fix a teljes futamidő alatt. Ha például egy kkv-t nézünk, akinek egy éves futamidejű euró vagy maximum három éves forint alapú forgóeszköz hitelre van szüksége, akkor ennek kamata 0,1% lesz nálunk, illetve bármely kereskedelmi banki partnerünknél. Verseny az egyes szereplők között az egyéb feltételrendszerben, fedezeti elvárásokban lehet.

A hitelfedezeti program a kereskedelmi banki hitelezés ilyenkor jellemző lassulására igyekszik reagálni, a vállalkozások és hitelezők közti kapcsolatot igyekszik megőrizni: az új EU-s támogatási szabályoknak megfelelően kezességet nyújtunk, hogy fenntartsuk a piac finanszírozási aktivitását. Kkv-knál maximum 80%-os, nagyvállalatoknál maximum 50%-os kezességet vállalunk és ezek mögött 100%-os állami garancia áll. Itt is fontos, hogy nem csak forintban, hanem euróban és dollárban is rendelkezésre áll. Az export értékláncba való betagozódást tehát minden esetben célozzuk és kiszolgáljuk, de a teljes programcsomagot és feltételrendszert nézve a komplex védőháló biztosításában gondolkodtunk, erre a célra dolgoztuk ki.

Konkrét számokról tudunk már beszélni?

Tekintettel arra, hogy nagyon gyorsan reagáltunk és már május eleje óta fogadunk be igényléseket, igen. Már június közepén közel 40, szerződéskötési fázisban lévő, jóváhagyott ügyletünk volt. Több száz igénylést kezelnek a kollégák és folyamatosan érkeznek az ügyfélmegkeresések. Ezek kétharmada kkv és leginkább a likviditásfinanszírozásra mutatkozik igény. Mindez azt igazolja, hogy jó irányt, feltételeket és struktúrát dolgoztunk ki, amihez persze a nemzetközi terepen szerzett tapasztalataink és az elmúlt évek kkv-stratégiája is hozzájárult, az így szerzett tudásunk is beépült.  

Hogy alakulhat idén a refinanszírozás és a közvetlen hitelezés aránya a banknál?

A tradicionálisan beállt arány 60-40% a refinanszírozás javára, ez néhány százalékponttal szokott ingadozni. A tankönyvi válasz az lenne a kérdésre, hogy a válságos környezetben emelkedik a közvetlen finanszírozás aránya, de a kereskedelmi banki partnerekkel beszélgetve optimista vagyok, úgy látom, nem várható ebben nagy változás. Alkalmas az eszközrendszer a közös fellépésre. Piacot is szerezhetnek, erősödhetnek a programjainkkal. Egy-két hónapja még arra fogadtam volna, hogy ez másképp lesz, de szerencsére jól állja a sarat a bankszektor.

A hitelezési kapacitásuk emeléséhez szükség van új források bevonására, például kötvénykibocsátásra?

Nagy különbség az előző válsághoz képest, hogy nem fagytak be a rövid lejáratú források, megmaradt a piaci likviditás, amihez az MNB fedezetbővítő intézkedése is hozzájárult. A megnövekedett folyósítási erőhöz persze nekünk is idomítani kell a forrásbevonásunkat. Nemzetközi szinten közép- és hosszú lejáratra is jó árazással lehet forrást bevonni. Tárgyalunk az EIB-bel, a CEB-bel, a Világbankkal bilaterális hitelfelvételekről, és vizsgáljuk a kötvénykibocsátás lehetőségét is, de a forrásmixünk alapvetően változatlan maradhat: az EXIM nemzetközi intézményektől és kereskedelmi bankoktól, illetve nemzetközi és hazai kötvénykibocsátásból szerez forrásokat.

STA_2261

Általánosságban hogy látja az exportképes és potenciálisan exportképes kkv-k helyzetét ma, a koronavírus-válság idején Magyarországon?

Nehéz kérdés, kit milyen ponton kapott el a válság, azonban gazdaságilag a magyar vállalkozásokat a régió átlagához képest mindenképpen egészségesebb fázisban érte el. A vállalatvezetők többsége nagyon jó első negyedévet zárt, a többség még úgy is fogalmaz, hogy meglepően jót zárt, nem ritka, hogy a tervekhez képest 110-120%-os árbevételt értek el. Voltak annyira felkészültek a vállalkozások, hogy a gazdasági megtorpanás most sem jár végzetes hatásokkal, átmenetileg tartja vissza őket a céljaik elérésétől. Nekünk most lehetőségünk és felelősségünk megmutatni, hogyan tudjuk úgy stimulálni a gazdaságot, hogy ne csak a gyártási kapacitások fenntartásához, hanem vevők akvirálásához, a horizontális és vertikális vállalati integrációk kialakításához is segítséget nyújtsunk a cégeknek. Általános tételmondatként kijelenthető, hogy

a diverzifikáció, amely köztudottan a legjobb kockázatcsökkentő eszköz, az egy globalizált értékláncban is megjelenhet.

Több piacra, több vállalatra kell diverzifikálni a termelési láncokat, az élelmiszerellátásban is érdemes ily módon fokozni az ellátás biztonságát, de a gépiparban, elektronikában, autóiparban is megvan ennek a jelentősége.

Fotók: Stiller Ákos / Portfolio

newyork stock exchange
usa kongresszus vihar kormány parlament szenátus felhő sötétség amerika
teslamodelu
kórházi ápolás műtét elektróda
Német lapértesülések szerint kész Merkel terve hatalmának megerősítésére
Friss hírek TÖBB FRISS HÍR
2020. szeptember 3.
Financial and Corporate IT 2020
2020. szeptember 9.
Sustainable World 2020
2020. szeptember 10.
Property Market RELOADED 2020
2020. szeptember 10.
Lakás Konferencia 2020
Portfolio hírlevél
Ne maradjon le a friss hírekről!
Iratkozzon fel megújult, mobilbarát
hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Eladó új építésű lakások

Válogass több ezer új lakóparki lakás közül Budán, Pesten, az agglomerációban, vagy vidéken.

Infostart.hu
Online kurzus
Akár 100 000 Ft-tal elkezdhető, hosszú távú megtakarítási módszer.
Online előadás
Nehéz részvényt választani? Kereskedj akkor a legnagyobb tőzsdeindexekkel!
jack ma alibaba getty editorial