pénzfelvétel
Bank

Melyik bank húzza le a legjobban a magyarokat, és kik a legnagyobb bénázók?

A címünkben szereplő, sokakban felmerülő kérdés szebben megfogalmazva így szól: mely bankok képesek elérni a legmagasabb bevételi marzsot, illetve mely hitelintézetek rendelkeznek a legtöbb tartalékkal a hatékonyság javítására Magyarországon? Méret, profit és hatékonyság szempontjából állítottuk sorrendbe a kilenc hazai nagybankot 2019-es konszolidált beszámolóik alapján, 10 ábrán mutatjuk most be mindezt.

Hitelt vennél fel? Személyre szabott kalkulációhoz használd a Pénzcentrum kalkulátorát!

Nemrég a Takarék Csoport 2019-es IFRS szerinti konszolidált beszámolója is megjelent, így teljes lett a nagybankok tavalyi beszámolók szerinti listája. Mielőtt bemutatnánk ezeket, fontos megjegyezni, hogy

  • egyes mérleg- és főleg eredménytételek tartalma nem egységes a bankoknál, az egységes figyelembe vétel pedig nem minden esetben megvalósítható (pl. van olyan bank, amely sem a jelentésében nem szerepelteti, sem a kérdésünkre nem árulta el az általa fizetett bankadó pontos összegét), 
  • a teljesítménymutatók és különböző viszonyszámok esetében a bankok sajtóközleményeiben, sajtótájékoztatóiban vagy hivatalos szervek felé való jelentéseiben esetenként az alábbiaktól eltérő számok szerepelnek; erre részben a beszámolók időközben bekövetkezett auditálása, részben pedig az a magyarázat, hogy minden bankra egységes, helyenként egyszerűsített módszertant használtunk. 

Mindezek után lássuk a nagybankok rangsorát!

Méret: a Takarék Csoport a hitelezésben, a Budapest Bank a betétgyűjtésben ugrott nagyot

Az OTP vezető helye a méret szempontjából megkérdőjelezhetetlen: csak a magyar tevékenysége (ez szerepel csak ábráinkon) akkora, mint a három utána következő bank együttvéve. A mérlegfőösszeg szempontjából a 6. helyen álló Takarék Csoportot az Erste és a Raiffeisen is megelőzte. Hat olyan kereskedelmi bankcsoport van Magyarországon, amely 1000 milliárd forint feletti hitelállománnyal rendelkezik.

Nagyot növekedett viszont a Takarék Csoport a hitelezés területén: konszolidált ügyfélhitel-állománya a beszámoló szerint 26%-ot emelkedett, jócskán megelőzve ezzel a második helyen álló Raiffeisent és a harmadik helyen álló Erstét. A jelentés szűkszavú magyarázata szerint „A Hitelek és előlegek növekedését a Csoport lakossági és vállalati hitelállományának növekedése okozta” Takaréknál. Betétállományát és mérlegfőösszegét tekintve viszont a Budapest Bank, az Erste és az OTP magyar tevékenysége nőtt a legnagyobbat.

Bár a takarékszövetkezeti szektor híresen alacsony hitel/betét aránnyal működött, érdekes módon a kilenc nagybanki csoport közül a Takarék Csoportnak a legmagasabb jelenleg a hitel/betét aránya (a hitelezési aktivitás mellett a csoportba integrálódó egykori FHB bankok húzhatták a leginkább felfelé ezt a mutatót). A legkonzervatívabb banknak ebből a szempontból is az OTP mondható, és egyelőre a Raiffeisen és az Erste előtt is óriási tér áll likviditási szempontból a hitelállomány növelésére.

Profit: kilencből csak három bank tudott javítani

A magyar bankszektor (OTP-leánybankok nélküli) legeredményesebb éve nem 2019, hanem 2018 volt, ezt támasztja alá az is, hogy a nagybankok közül például 9-ből 6-nak már csökkent a nyeresége. Az OTP, az Erste és az MKB bankok tudtak csak javítani. Az OTP hazai nyeresége akkora volt, mint a következő négy banké együttvéve.

Az eredmény csökkenése mögött a legtöbb helyen a kockázati költségek romlása áll. 2019-ben még nem a hitelek tömeges bedőléséről beszélhettünk, hanem arról, hogy bár még mindig több értékvesztést írt vissza a bankok többsége, mint amennyit megképzett, az ebben rejlő tartalékok kezdenek kimerülni. Az UniCredit, a K&H és a Budapest Bank már tavaly is több értékvesztést volt kénytelen képezni, mint amennyit felszabadított.

A bankok bevételeit mutatja az alábbi ábránk (az adózás előtti eredménnyel együtt), ebből a szempontból az OTP-t és a K&H-t az Erste és a Takarék követi a listán. A kilencedik helyen álló CIB Bank számára viszont úgy tűnik, kihívást jelent a megfelelő bevételi szint elérése, erre a bank rossz költséghatékonysága miatt nagy szüksége lenne (lásd alább).

A bevételek megoszlása részben tükrözi a bankok üzleti modelljét is. Vannak olyan bankok, amelyek az áthárított tranzakciós illetékkel együtt nagyobb nettó díj- és jutalékbevétellel rendelkeznek, mint nettó kamatbevétellel. Az alacsony vállalati kamatmarzsok mellett feltételezhető, hogy többek között nagyvállalati ügyfélkörük magasabb aránya és nekik nyújtott tranzakciós szolgáltatásaik miatt van ez így. A harmadik kategóriánkhoz, vagyis a nettó egyéb bevételekhez sorolt tételek részben a treasuryk tevékenységének eredményét is tükrözik.

Hatékonyság: vannak gondok egyes bankoknál

Cikkünk legnagyobb újdonágértékkel bíró számai talán azok, amelyek a bankok hatékonyságát mutatják be. A tőke- és eszközarányos megtérülés alapján tavaly az MKB, az Erste, a K&H és az UniCredit szerepelt a legjobban, a Takarék, a CIB és a Budapest Bank azonban hátul kullogott. Számításunk szerint a kilenc nagybank átlagos 12,3%-os tőkearányos megtérülése 90 bázispontos (vagyis a ciklus átlagában reálisnak mondható) kockázati költség mellett 8% lett volna.

A megtérülési sorrendre részben magyarázatot ad, hogy eszközállományához képest melyik bank mekkora bevételi marzsot tud elérni, illetve mekkora költséghányad társul mindehhez. Érdekes, hogy bár a legnagyobb bevételi marzs a Takaréknál jelentkezett, itt volt a legnagyobb az eszközarányos költségszint is (a teljes magyar bankszektor hasonló kettősség miatt szokta rendszeresen elmarasztalni az MNB). Utóbbira a tavaly gőzerővel zajló integráció költségei magyarázatot adhatnak, de valószínű, hogy ezek nélkül is az egyik legkevésbé költséghatékonyan működő bankcsoport lett volna a Takarék.  A bevételi marzs szempontjából a lakossági túlsúlyos bankokat találjuk az élen, a költségek terén pedig a Budapest Banknak, sőt a K&H-nak is lehet tennivalója.

A kilenc nagybank összességében 64%-os költség/bevétel aránnyal működött 2019-ben, ami nemzetközi összevetésben nagyon rossznak mondható. Jócskán rontott az átlagon a Takarék Csoport, amelynek az integrációs folymaat ideje alatt 100% fölé kúszott a költség/bevétel aránya, vagyis egyéb tételek nélkül, zéró kockázati költségekkel is veszteséges lett volna tavaly (végül, mint láttuk, kis mértékben nyereséges volt). A szektor átlagánál rosszabb költséghatékonysággal működött a Takarék mellett a CIB, a Budapest Bank és a Raiffeisen is.  

Címlapkép: Getty Images

koronavírus_tévhitek
bicikli horvátország járvány koronavírus
filmforgatás Budapesten
globális felmelegedés jegesmedve jégtábla
Friss hírek TÖBB FRISS HÍR
Online kurzus
Akár 100 000 Ft-tal elkezdhető, hosszú távú megtakarítási módszer.
Online előadás
Legfontosabb aktualitások, elemzés, ötletelés.
Portfolio hírlevél
Ne maradjon le a friss hírekről!
Iratkozzon fel megújult, mobilbarát
hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Kiadó modern irodaházak

Az iroda ma már több, mint egy munkahely. Találják meg most cégük új otthonát.

Infostart.hu

Újságíró

Újságíró

Junior elemző, elemző

Junior elemző, elemző
2020. szeptember 2.
Járműipar: Új időszámítás, sokasodó kihívások
2020. szeptember 3.
Financial and Corporate IT 2020
2020. szeptember 7.
Private Investor Day 2020
2020. szeptember 9.
Sustainable World 2020
új lakás, zöld