Portfolio signature

Jön a magyar szuperbank, érzékeny döntésekre készülnek a háttérben

Fiókszámban és alkalmazotti létszámban a legnagyobb, csaknem minden másban Magyarország második legnagyobb bankja jöhet létre a Takarékbank, az MKB Bank és a Budapest Bank néhány hete bejelentett összeolvadásával, amelyről itt írtuk le véleményünket. Ahogy akkor, még a tavalyi beszámolók nem teljes ismeretében fogalmaztunk, „nemzeti bajnok” és „túlméretezett zombi” egyaránt válhat az új „szuperbankból”. Az azóta megjelent számok egyértelműen megmutatják, mi dönti el, melyik lesz e kettő közül az új formáció jövője: a három bank kombinált tavalyi költségszintjét legalább a negyedével, de ennek bevételi áldozatai miatt inkább a harmadával kellene fenntartható módon csökkenteni ahhoz, hogy egy hatékonyan működő, az OTP-vel reményteljes versenybe szálló nagybank jöhessen létre.

Keddi cikkünkben kilenc hazai nagybank méret, profit és hatékonyság szerinti sorrendjét mutattuk be saját, egységesítésre törekvő számításaink alapján, az alábbiakban pedig ezt folytatjuk a sajtóban szuperbanknak nevezett tervezett formációra, vagyis a Takarékbank, az MKB Bank és a Budapest Bank kombinációjára fókuszálva. Emlékeztetőül: Magyarország hatodik, nyolcadik és kilencedik legnagyobb méretű kereskedelmi bankjáról van szó a konszolidált mérlegfőösszeg, hitelállomány és betétállomány alapján egyaránt (hitelállományban a Budapest Bank minimálisan, de az MKB Bank elé került). A három együtt viszont egyértelműen a második helyre aspirál.

szuperbank1

Hogy nemcsak a jól hangzó második hely eléréséhez, hanem üzletileg, a bankszektor egészséges működése és a minőségi ügyfélkiszolgálás szempontjából is van-e értelme a fúziónak, az attól függ, sikerül-e levetkőzni a három bank múltjából örökölt rossz költséghatékonyságot (a "levetkőzésben" eddig az MKB jutott a legtovább a három közül), így a bankszektorra jellemző ciklusok nagy átlagában is elfogadható megtérülést elérni. A 2019-es számok ugyanis azt mutatják, hogy bár viszonylag jó, átlagosan 13,6%-os tőkearányos megtérülést (ROE) ért volna el együtt a három bank tavaly, ezt a hosszú távon reálisnál közel évi 30 milliárd forinttal kedvezőbb kockázati költség mellett sikerült elérni (a hitelezési veszteségek szempontjából a tavalyi még egy kegyelmi esztendő volt). Reális kockázati költségszint mellett 7% alatt lett volna a ROE, miközben átmeneti pozitív (pl. treasury eredmények) és negatív tételek (pl. a Takarék integrációs költségei) egyaránt jelentkeztek tavaly a három banknál.

A régió banktulajdonosai által jellemzően minimálisan elvárt 10%-os tőkearányos megtérülés eléréséhez elsősorban fenntartható költségcsökkentésre van szüksége a három banknak, sorrendben a Takaréknak, a Budapest Banknak és az MKB Banknak. Ez az új „szuperbank” Achilles-sarka, aminek okát talán mindennél jobban mutatja alábbi két ábránk, amely a három hitelintézet összesített létszámát és fiókszámát mutatja be más bankokéhoz képest. Létszámban „csak” 13%-kal múlja felül a három bank az OTP-t, fiókszámban viszont 2,5-szeres „elérhetőséget” biztosítanak ezek a bankok, minden bizonnyal óriási redundanciával.

Miről szól még ez a cikk?

  • Jöhetnek a fiókbezárások és az elbocsátások
  • Mekkora költségszinergiák lehetnek a három bankban?
  • Hogy lesz ebből hatékony bank?

Signature Pro-val ezt a cikket is el tudnád olvasni!

Ez a cikk folytatódik, de csak Portfolio Signature előfizetéssel olvasható tovább. A Signature PRO szolgáltatás havi díja 2 990 forint. A hozzáférés egy évre is megvásárolható, amelynek díja 29 845 forint, az éves előfizetés keretében tehát 10 havi díjért cserébe 12 havi szolgáltatást kapnak olvasóink. További információ és csatlakozás az alábbi gombra kattintva! További információ és csatlakozás az alábbi gombra kattintva!

Signature előfizetés