Előfizetői tartalom

Jön a magyar szuperbank, érzékeny döntésekre készülnek a háttérben

Fiókszámban és alkalmazotti létszámban a legnagyobb, csaknem minden másban Magyarország második legnagyobb bankja jöhet létre a Takarékbank, az MKB Bank és a Budapest Bank néhány hete bejelentett összeolvadásával, amelyről itt írtuk le véleményünket. Ahogy akkor, még a tavalyi beszámolók nem teljes ismeretében fogalmaztunk, „nemzeti bajnok” és „túlméretezett zombi” egyaránt válhat az új „szuperbankból”. Az azóta megjelent számok egyértelműen megmutatják, mi dönti el, melyik lesz e kettő közül az új formáció jövője: a három bank kombinált tavalyi költségszintjét legalább a negyedével, de ennek bevételi áldozatai miatt inkább a harmadával kellene fenntartható módon csökkenteni ahhoz, hogy egy hatékonyan működő, az OTP-vel reményteljes versenybe szálló nagybank jöhessen létre.

Keddi cikkünkben kilenc hazai nagybank méret, profit és hatékonyság szerinti sorrendjét mutattuk be saját, egységesítésre törekvő számításaink alapján, az alábbiakban pedig ezt folytatjuk a sajtóban szuperbanknak nevezett tervezett formációra, vagyis a Takarékbank, az MKB Bank és a Budapest Bank kombinációjára fókuszálva. Emlékeztetőül: Magyarország hatodik, nyolcadik és kilencedik legnagyobb méretű kereskedelmi bankjáról van szó a konszolidált mérlegfőösszeg, hitelállomány és betétállomány alapján egyaránt (hitelállományban a Budapest Bank minimálisan, de az MKB Bank elé került). A három együtt viszont egyértelműen a második helyre aspirál.

szuperbank1

Hogy nemcsak a jól hangzó második hely eléréséhez, hanem üzletileg, a bankszektor egészséges működése és a minőségi ügyfélkiszolgálás szempontjából is van-e értelme a fúziónak, az attól függ, sikerül-e levetkőzni a három bank múltjából örökölt rossz költséghatékonyságot (a "levetkőzésben" eddig az MKB jutott a legtovább a három közül), így a bankszektorra jellemző ciklusok nagy átlagában is elfogadható megtérülést elérni. A 2019-es számok ugyanis azt mutatják, hogy bár viszonylag jó, átlagosan 13,6%-os tőkearányos megtérülést (ROE) ért volna el együtt a három bank tavaly, ezt a hosszú távon reálisnál közel évi 30 milliárd forinttal kedvezőbb kockázati költség mellett sikerült elérni (a hitelezési veszteségek szempontjából a tavalyi még egy kegyelmi esztendő volt). Reális kockázati költségszint mellett 7% alatt lett volna a ROE, miközben átmeneti pozitív (pl. treasury eredmények) és negatív tételek (pl. a Takarék integrációs költségei) egyaránt jelentkeztek tavaly a három banknál.

A régió banktulajdonosai által jellemzően minimálisan elvárt 10%-os tőkearányos megtérülés eléréséhez elsősorban fenntartható költségcsökkentésre van szüksége a három banknak, sorrendben a Takaréknak, a Budapest Banknak és az MKB Banknak. Ez az új „szuperbank” Achilles-sarka, aminek okát talán mindennél jobban mutatja alábbi két ábránk, amely a három hitelintézet összesített létszámát és fiókszámát mutatja be más bankokéhoz képest. Létszámban „csak” 13%-kal múlja felül a három bank az OTP-t, fiókszámban viszont 2,5-szeres „elérhetőséget” biztosítanak ezek a bankok, minden bizonnyal óriási redundanciával.

Miről szól még ez a cikk?

  • Jöhetnek a fiókbezárások és az elbocsátások
  • Mekkora költségszinergiák lehetnek a három bankban?
  • Hogy lesz ebből hatékony bank?

Kedves Olvasónk!

Az Ön által keresett cikk a portfolio.hu hírarchívumához tartozik, melynek olvasása előfizetéses regisztrációhoz kötött.

Cikkarchívum előfizetés

1 543 Ft / hónap

  • Portfolio.hu teljes cikkarchívum
  • Kötéslisták: BÉT elmúlt 2 év napon belüli kötéslistái