A legnagyobb magyar hitelintézet említett közleménye az igénylésekről, és nem a szerződéskötésekről szólt, ezért nem lehet az adatait egy az egyben összehasonlítani a bankszektor alábbi számaival, mindenesetre kíváncsiak voltunk, és az MNB-hez fordultunk a szektorszintű statisztikákért annak kiderítésére, hogy vajon a bankszektorban lezajlott szerződéskötések is hasonló jelenségről árulkodnak-e. Ha csak a „hagyományos” CSOK-ot nézzük, akkor nem éppen:
négy éve nem látott mélypontra esett a CSOK igénybevétele az idei második negyedévben, ennél csak a CSOK legelső negyedéve volt gyengébb.
4837 CSOK támogatási szerződést kötöttek a háztartások a második negyedévben, ez 18%-os visszaesést jelent 2019 hasonló időszakához képest. Az első félév egészében 2%-os visszaesést regisztráltak a bankok.
13,8 milliárd forintnyi CSOK támogatási szerződés köttetett három hónap alatt, ami pedig 33%-kal kisebb az egy évvel korábbinál. Az első félév egészében e téren 13%-os a csökkenés.
A CSOK így az elmúlt egy évben (június végéig) 75 milliárd forintos szerződéses összeget ért el, ami csaknem négyéves mélypontot jelent ugyan (2016 még inkább "ismerkedős" év volt a CSOK-kal a piac számára), de összességében nem jelentős a visszaesés.
Ha azonban az egy éve létező falusi CSOK-ot, is figyelembe vesszük, teljesen más képet kapunk.
A falusi CSOK a második negyedévben már a „nem falusit” is megelőzte, ugyanis 15,2 milliárd forintnyi szerződés köttetett (a korszerűsítések és bővítések időigénye miatt ez nem jelent folyósítást is).
Természetesen a „nem falusi” CSOK egy részét is kistelepüléseken veszik igénybe: elsősorban a házépítések és ingatlanvásárlások tartoznak ide (felújítási kötelezettség nélkül), míg a falusi CSOK-ot használt ingatlanok vásárlására ÉS felújítására, illetve meglévő ingatlanok felújítására és/vagy bővítésére lehet igénybe venni.
A falusi CSOK-kal együtt 40%-os növekedést hozott a második negyedév e családtámogatási formában az előző év azonos időszakához képest.
Míg a CSOK így 75 milliárdos, a falusi CSOK 53 milliárdos összeget ért el az elmúlt négy negyedévben. Utóbbiból 41 milliárd forint használt lakás vásárlására és korszerűsítésére, 12 milliárd forint viszont meglévő lakás korszerűsítésére és bővítésére ment a kistelepüléseken.
A darabszámot tekintve persze más az arány. A falusi CSOK-ot egy év alatt 9600 család vette igénybe (ennyi a szerződések darabszáma), közülük 5300 használt ingatlant vásárolt és korszerűsített belőle. Hogy ez elég lehetett-e arra, hogy 900 olyan településen induljon újra a népesség növekedése, ahol korábban lélekszámcsökkenés volt tapasztalható, azt mindenki képzelje el maga, Gyopáros Alpár, a modern települések fejlesztéséért felelős kormánybiztos mindenesetre nemrég erről beszélt:
Aki CSOK-ból vesz vagy épít ingatlant, az a legfeljebb 3%-os kamatozású, támogatott „CSOK-hitelre” is igényt tarthat, ha a bankok hitelbírálati feltételeinek megfelel. Az MNB-től kapott adatok szerint 15 ezren éltek ezzel a lehetőséggel 146 milliárd forint értékben az elmúlt egy évben.
A támogatott hitelt a kétgyermekesek 10, a háromgyermekesek 15 millió forint erejéig igényelhetik, használt és új ingatlanra egyaránt.
Az említett számok azt jelentik, hogy az összes lakáshitel-kihelyezésnek a 16%-a volt „támogatott” CSOK-hitel. 2019 végén volt az arányuk a legmagasabb.
Alábbi cikkünkben mutattuk be, hogy június 30-áig mely bankoknál mennyi CSOK-ot vettek igénybe az ügyfelek a megelőző egy évben:
Címlapkép: Shutterstock
A Portfolio Csoporthoz tartozó HelloVidék falusi CSOK település keresője: egyedi információk, lakásárak, népszámlálási adatok, gazdasági statisztikák, egyéb mutatók 2486 településről.
