matolcsgyörgy
Bank

Bombasztikus ötlettel állt elő Matolcsy György: jönnek a 0%-os jegybanki lakáshitelek?

Hibás lépés volt az új lakások áfájának visszaemelése, a lakáspiacon kínálati fordulatra van szükség, ezért a zöld otthonok építését olcsó, 0 százalékos jegybanki hitellel kellene támogatni – hirdette meg „Új Otthon Program” elnevezésű tervét Matolcsy György. A jegybankelnöknek a novekedes.hu-n megjelent írását piaci forrásaink megdöbbenéssel fogadták, ugyanis az egyszintű bankrendszer részleges visszahozatalát vetíti előre: a jegybank közvetlenül adna forrást az új lakások építőinek és vásárlóinak.
A Portfolio legtöbb tartalma ingyenesen hozzáférhető, ahogy ez a cikk is.
A médiapiaci helyzet azonban folyamatosan változik: ha támogatni szeretnéd a minőségi gazdasági újságírást, és szeretnél részese lenni a Portfolio közösségnek, akkor fizess elő a Portfolio Signature cikkeire. Tudj meg többet

Matolcsy György kritikájának lényege

A jegybankelnök cikke szerint

  • ma az erős kereslet nem találkozik hasonlóan erős kínálattal a lakáspiacon, sem a mennyiség, sem a térszerkezet tekintetében, ezért kínálati fordulatra van szükség,
  • az áfa korábbi kedvezményes mértékének visszaemelése hibás lépés volt, tovább gyengíti a kínálati oldalt,
  • a mai rendszerben a lakáspolitika inflációt termel és nem új otthont teremt.

Az „Új Otthon Program" lényege

A cikk vázolja a program fő elemeit:

  • Kizárólag zöld otthonok építését támogatná 0%-os hitellel, amit az otthont építők és vásárlók vehetnének fel (ez a szigorodó energihatékonysági előírások miatt a jövőben gyakorlatilag az összes új ingatlant jelentené - a szerk.)
  • A családok mellett az ingatlanfejlesztőknek is forrást kínálna a konstrukció, felső határokkal.
  • Tíz éves futamidejű lehetne ez, így még nem terhelné hosszú távon a jegybanki mérleget.
  • A teljes forrásszükségletet meg lehetne osztani a jegybanki, illetve a saját, a családi, a baráti, egyéb banki források és a kormányzati támogatások között (hogy miként, nem tudni).
  • Az elbírálási folyamat során igénybe vehető a pénzügyi rendszer szereplőinek előminősítése, amiért a jegybank díjat fizethet.
  • A hitelbírálatnál az állami támogatások (Magyarországon ilyen a CSOK), a megtakarítások és az egyéb pénzügyi források beszámításra kerülnek.
  • A pénzügyi szolgáltatók előminősítése 5 napnál, a jegybank döntése 5 óránál a pénzutalás pedig 5 másodpercnél nem tarthat tovább.
  • Az ügyféladatok hatékony felhasználásához átfogó, megbízható hitelinformációs rendszerek kellenek.
  • A jegybanki forrást biztosítási szerződés biztosítaná jelzálog helyett.

Mindezzel szerinte 30-40 ezer új otthont, erős támogatást a demográfiai fordulathoz, évi 1 százalékos többlet GDP-növekedést, 40-50 ezer új teljes munkahelyet lehetne teremteni.

Nemzetközi vonatkozás?

A cikk talán legtalányosabb része éppen a megvalósítás alapfeltételeire vonatkozik, ez alapján Matolcsy György nem egyoldalú magyar jegybanki intézkedésként, hanem nemzetközi szinten és kormányzati együttműködéssel vezetné be a programot:

Szükség volna egy olyan programra, amit a jegybankok indíthatnának el, miután kormánydöntés születik a lakáspolitikai fordulatról. Ennek hiányában nem érdemes a jegybankoknak lépniük, mert a fordulathoz ugyan kell, de nem elegendő a forrás oldal megerősítése.

– írja.

Mit hozhat az ingatlanpiacon?

Matolcsy György cikke nem foglalkozik ezzel részletesen, de

a javaslat nyilvánvalóan kettéválasztaná az új és a használt lakások finanszírozási piacát, ELŐBBIEK mA a LAKÁSHITELEK mintegy egyötödét adják.

Az új lakások piacán megjelennének a mostaninál 10 millió forintonként mintegy 20 ezer forinttal alacsonyabb havi törlesztőrészletű lakáshitelek (átlagosan kb. 103 ezer helyett 83 ezer forintot jelentene a kamatmentesség 4,5% helyett, 10 éves futamidőnél). A lépés a 27%-os áfa mellett már pangó újlakás-piacot minden bizonnyal fellendítené, ugyanakkor mélyebb elemzést igényelne, hogy pusztán lakáspiaci szempontból ennek lenne-e inkább értelme, vagy az alacsonyabb lakásáfa visszavezetésének. Az olcsó finanszírozásnak minden bizonnyal szintén lenne inflációs hatása, de nyilván kevésbé közvetlen és látványos, mint a magasabb áfának. Lakáspiaci szempontú elemzéssel még jelentkezünk.

Első piaci kritikák

Piaci forrásaink elsőre nemtetszésüknek adtak hangot az elképzelésekkel kapcsolatban. A programmal szembeni első – számunkra jogosnak tűnő - kritika szerint a program

az egyszintű bankrendszer részleges visszavezetését és a kereskedelmi banki funkciók részleges kiiktatását jelentené, miközben a bankrendszer meglévő forrásai és aZ mNB Banki likviditásbővítő eszközei is bőségesen elégségesek új hitelkonstrukciók bevezetéséhez,

kiiktatná a terv a tényleges finanszírozásból vagy annak egy részéből a kereskedelmi bankokat, és mindössze előbírálati szerepet biztosítana nekik. A jegybank olyan tevékenységet végezne közvetlenül 0%-os jegybanki kamatbevételt ígérő eszközoldali művelettel, amit jelenleg a kereskedelmi bankok is képesek ellátni az NHP Hajrá (mint jegybanki refinanszírozású program), illetve a babaváró hitelek (mint állami kamattámogású „személyi kölcsönök”) esetében.

Egy következő problémára világít rá annak elemzése, miben tér el az elképzelés a már piacon lévő hitelektől. Leginkább abban, amit fent említettünk: a forrást közvetlenül a jegybank nyújtaná, a banki mérlegek megkerülésével. A konstrukciók szintjén az új „zöld hitel” legközelebbi rokona a tavaly óta létező babaváró hitel lehet, a kettő között ugyanis több azonosságot is láthatunk:

  • 0%-os kamatozás (a babaváró hitel esetében ezt állami kamattámogatás biztosítja, a bankok kamatmarzsa ténylegesen és jellemzően 4-5 százalék között alakul,
  • a jelzáloghitelekhez hasonló hitelméret, ám jelzálogfedezet nélkül: a babaváró hitelek esetében egy tőkearányos, 0,5%-os díjú állami garancia helyettesíti, amit az ügyfelek fizetnek meg (kivéve a moratórium időszakát a korábban felvett hitelek esetében, amikor ezt elengedi az állam),
  • biztosítási fedezet köthető a törlesztésére: a törlesztési biztosítások (jellemzően jövedelemkiesés esetén) a babaváró hitel esetében tudomásunk szerint jellemzően havi 2-4 ezer forintos díjjal futnak - ennél azonban Matolcsy György cikke szerint jóval nagyobb funkcióval bírna a "zöld hitelek" biztosítása: magát a jelzálogjogot is ez helyettesítené.

A babaváró hitellel való összevetés két kérdést is felvet:

Ha már van egy jól működő 0%-os hitelünk, akkor nem elsősorban annak kibővítésén kellene gondolkodni, például új, zöld lakások építésére és vásárlására?

illetve

Miért lenne jó a jelzálogfedezet mellőzése éppen olyan hitelek esetében, amelyeket csak lakáscélra lehetne fordítani?

Ha csak arra nem, hogy a jegybank nem kíván hazai lakások tömege felett jelzálogjogot gyakorolni - mondhatja bárki utóbbira. Ez persze érthető lenne (különösen ha a nagy negatív hírverést hozó lakásárverésekre gondolunk), de ennek kapcsán felvetődik: ha a válság évei után most már ismét jól működő hazai jelzálogjogot megkerülve lehet csak a jegybank közvetlen részvételével számolni, és

helyette az ügyfelek számára drágább megoldás jöhet szóba (lásd pl. kötelező biztosítási díj, netán állami garancia díja), akkor mi szükség van a hagyományos pénzügyi közvetítőrendszer megkerülésére?

Az ötödik kérdés pedig a következő: rendben van, hogy azért adna némi szerepet a bankoknak is a terv, az előbírálatot velük végeztetné el (ahogy a lakáshitelek nagy részénél ilyen ma is működik), és talán a források egy részét is a bankrendszer nyújtaná. Ugyanakkor:

mitől lenne egy új hitel piaca hatékonyabb attól, hogy nem a hitelkockázatok kezelését főtevékenységben, napi gyakorlatként végző hitelintézetek látnák el a hitelbírálati feladatokat?

Félő, hogy a bankok mellőzése nem piaci, és a legkevésbé sem hatékonysági szempontokat vinne be a hitelezésbe, a közvetlen jegybanki szerepvállalás pedig olyan tevékenységek helyét venné át, amelyek ma jól működnek.

Matolcsy György javaslatainak nincs olyan eleme, ami meglévő piaci kudarcokra adna választ. Miközben kizárólag kormányzati kudarcokat említ cikkében a jegybankelnök, a piaci mechanizmusok helyettesítését javasolja orvosságként.

Címlapkép: MTI/Szigetváry Zsolt

munkahely dolgozó ipar munka
traders
bull
brexit kereskedelmi targyalas mosolyognak rugdosodnak
Friss hírek TÖBB FRISS HÍR
2020. október 8.
Budapest Economic Forum 2020
2020. november 10.
Öngondoskodás 2020
2020. november 10.
Portfolio Private Health Forum 2020
2020. november 11.
Energy Investment Forum 2020
Portfolio hírlevél
Ne maradjon le a friss hírekről!
Iratkozzon fel megújult, mobilbarát
hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Ügyvédek

A legjobb ügyvédek egy helyen

Infostart.hu
Online előadás
Gyakorlati útmutatás kezdő tőzsdések számára.
Online előadás
Izgalmas részvények, vételi és eladási pontok.
A JP Morgan is felülmúlta az elemzői várakozásokat