A médiapiaci helyzet azonban folyamatosan változik: ha támogatni szeretnéd a minőségi gazdasági újságírást, és szeretnél részese lenni a Portfolio közösségnek, akkor fizess elő a Portfolio Signature cikkeire. Tudj meg többet
Fábián Gergely, az MNB ügyvezető igazgatója az alábbiakról beszélt előadásában:
- A második világháború óta a legnagyobb gazdasági sokkot éljük át, a magyar bankrendszer azonban jól vizsgázott ebben a válságban. „V” helyett inkább pipa alakú gazdasági felpattanás látható a Bloomberg Economics valós idejű kilábalási indikátora alapján a világban, a második hullám rengeteg bizonytalanságot okoz.
- A bankrendszerben csak késéssel jelennek meg teljes erővel a reálgazdasági sokkok, a mostani pillanatkép még nem mutatja a koronavírus teljes hatását. A magyar gazdaság ugyanakkor válságállóbb, a fundamentumai erősebbek, mint a korábbi válságok idején.
- A bankrendszernek megérte felkészülnie egy válságra, likviditási, tőkemegfelelési és jövedelemezőségi mutatói alapján sincs probléma, támogatni tudja a gazdaságot a válság alatt. Csak egy példa: a korábban 80% feletti változó kamatozású jelzáloghitelek aránya ma már 50% alatt van az állományban.
- A törlesztési moratórium óriási segítség volt az adósok számára, jelenleg a fennálló jogosult hitelállomány 40-50 százaléka van (darabszám alapján 50 százaléknál is több) a moratóriumban, a segítségével mintegy 2000 milliárd forint likviditás marad a lakosságnál és a vállalatoknál.
- A háztartások esetében a magasabb kamattal rendelkező, rövidebb futamidejű, fedezetlen fogyasztási hitelek esetében, a vállalatoknál pedig a kis- és mikrovállalatoknál magasabb az átlagnál a moratóriummal élők aránya.
- A moratóriummal élő ügyfelek 10-15 százaléka, 160-240 ezer háztartási adós lehet sérülékeny a jövedelmi helyzet és a munkarő-piaci státusz változása, a moratórium nélkül várhatóan fellépő fizetési nehézségek alapján.
- Több országban már lejárt a fizetési moratórium, ahol hosszabbítások voltak, azok jellemzően már csak egy szűkebb kör számára tették lehetővé a törlesztés felfüggesztését.
- Az MNB szerint a fizetési moratórium lejárta után egy célzott, sérülékeny adósokra fókuszáló megoldás javasolt. Fontos szerintük, hogy átlátható és egyszerűen igényelhető, átmeneti és ösztönző (az erkölcsi kockázatokat minimalizáló) megoldás jöjjön. Ilyen lehet a kamatfizetési kötelezettség fenntartása vagy a teljes törlesztések ütemezett visszavezetése.
- A vállalatoknál bonyolultabb a helyzet, hiszen 14 000 milliárd forint feletti szállítói kötelezettséggel is rendelkeznek, amire nem vonatkozik a moratórium. A gazdasági fertőzés a biológiai fertőzéshez képest lassabb folyamat, itt is vannak szuperfertőzők: ha ilyen vállalatok nem tudják fizetni a számláikat, az tovagyűrűzhet a gazdaságban.
- Jelenleg életképes üzleti vállalkozások, modellek is bajban vannak, a reorganizációt pedig ma nem támogatja a magyar jogszabályi környezet, csődeljárásból is gyakran felszámolásba kerülnek a cégek.
- A bankok hitelezési képessége megvan, nagyon fontos, hogy a hajlandóság is meglegyen. A vállalati hitelezésben nagy szerepet játszó garancia területén sajnos elhúzott Európa mellettünk, pedig válságban van igazán jelentősége.
- Az NHP Hajrá szerződései már 550 milliárd forintnál járnak.
Provokatív állítással is készült Fábián Gergely:
NEM SZÜKSÉGSZERŰ, HOGY A BANKRENDSZER VÉGEZZE A PÉNZÜGYI KÖZVETÍTÉST. A SZEKTOR FUNKCIÓT MÁS SZEREPLŐ IS HAJLANDÓAK ÉS KÉPESEK LEHETNEK ÁTVENNI. A koronavírus vízválasztó lehet a bigtechek/fintechek térnyerése szempontjából.
Ötből négy jegybank a BIS felmérése szerint komolyan vizsgálja a digitális jegybankpénz bevezetésének lehetőségét. Az IMF felmérése szerint 7 pilot és 29 feltráró jellegű projekt van már erre.
Fotó: Stiller Ákos / Portfolio
