család home office koronavírus_getty stock
Bank

Törlesztési moratórium: magyarok százezreinek sorsáról dönt a kormány

Portfolio
A vállalati és lakossági hitelek 40-50%-a vesz részt jelenleg Európa talán legnagyvonalúbb törlesztési moratóriumában, amelynek 2020. december 31-e utáni sorsáról várhatóan holnap reggel dönt a magyar kormány. Nehéz a döntés, hiszen a moratórium általános meghosszabbítása az erkölcsi kockázat (moral hazard) fokozódását, teljes leállítása viszont a hitelek akár 5-10%-ának a bedőlését okozhatja. Az MNB és a bankszektor fontosabb szereplői szelektív, célzott megoldást szorgalmaznak.
A Portfolio legtöbb tartalma ingyenesen hozzáférhető, ahogy ez a cikk is.
A médiapiaci helyzet azonban folyamatosan változik: ha támogatni szeretnéd a minőségi gazdasági újságírást, és szeretnél részese lenni a Portfolio közösségnek, akkor fizess elő a Portfolio Signature cikkeire. Tudj meg többet

Valami készül

Holnap reggel dönt a gazdasági operatív törzs a hiteltörlesztési moratórium jövőjéről - mondta Orbán Viktor a Kossuth Rádió péntek reggeli műsorában. A miniszterelnök hozzátette: több javaslatot megtárgyalt a kormány, döntés holnap reggel lehet. Korábban már Gulyás Gergely miniszter és a magyar bankszektor több képviselője is jelezte a sajtónak, hogy tárgyalás folyik a Magyar Bankszövetség és a kormány között az elvileg 2020. december 31-ével lejáró moratórium esetleges meghosszabbításáról. Könnyen elképzelhető, hogy elsősorban a legveszélyeztetettebbnek tűnő kis- és középvállalkozásokat segítené meg a kormány egy hosszabbítással, hiszen a miniszter júliusban még abban jelölte meg a tárgyalások eldöntendő kérdését, tudnak-e jövőre további kedvezményeket vagy részbeni moratóriumot biztosítani kifejezetten a cégeknek.

Ki mit javasol?

Maga a kormány eddig nem foglalt egyértelműen állást az ügyben, az MNB viszont a fizetési moratórium lejárta után egy célzott, sérülékeny adósokra fókuszáló megoldás javasolt. Fontos, hogy átlátható és egyszerűen igényelhető, átmeneti és ösztönző (az erkölcsi kockázatokat minimalizáló) megoldás jöjjön. Ilyen lehet a kamatfizetési kötelezettség fenntartása vagy a teljes törlesztések ütemezett visszavezetése – ismertette az MNB álláspontját Fábián Gergely ügyvezető igazgató a Portfolio keddi hibrid Hitelezés 2020 konferenciáján.

Ugyanezen a rendezvényen Balog Ádám, az MKB Bank elnök-vezérigazgatója az esetleges hosszabbításról azt mondta, meg kellene találni azt az ügyfélkört, amelynek szüksége van a moratóriumra, a kkv-k és a lakosság esetében is láthatók ilyenek. Jelasity Radován, az Erste  Bank elnök-vezérigazgatója szerint a bankok már tudják, kinek csökkent a jövedelme, kinek nőtt a betétállománya, és hogy valószínűsíthetően ki a potyautas. Fókuszált és szűrt megoldásra van szükség 2021-ben, a bankok önmaguk is mindent megtesznek, hogy egyedi megoldást kínáljanak fel az arra rászoruló ügyfeleiknek. Szerinte a törlesztési moratórium lejárta után minden bank hajlandó lesz bajban lévő ügyfeleinek extra részleges moratóriumot, adósság-átütemezést, adósságkonszolidációt ajánlani. Vida József, a Takarékbank elnök-vezérigazgatójának a legnagyobb félelme az, hogy ha már egy évig nem kell majd fizetni a hitelt, akkor sokan azt gondolhatják, hogy utána minek törlesszenek.

A konferencia közönségét is megkérdeztük, legyen-e hosszabbítás, és ha igen, akkor milyen. A közönségszavazás alapján a döntően bankszektorból érkezők mindössze 14%-a voksolt arra, hogy mindenkinek meghosszabbítaná a moratóriumot, 42% valamilyen szelektív megoldást alkalmazna, 44% pedig lezárná a törlesztési moratórium korszakát december 31-ével.

Mennyien vesznek részt és mennyit segít?

A moratórium óriási segítség egyébként a magyar hiteladósoknak: idén mintegy 2000 milliárd forintot hagy a háztartások és a vállalatok kasszájában. A moratóriumban érintett hitelek aránya mind a lakosságnál, mind a cégeknél 40 és 50 százalék között van, darabszám alapján az MNB szerint ennél magasabb az arány. Ez nem véletlen: míg a háztartások esetében a kisebb átlagösszegű személyi kölcsönök, a vállalatok esetében a mikrovállalatok körében a legnagyobb a moratóriummal élők aránya.

moratórium2

A moratórium a banki hitelállományok amortizációját is lassítja, a betétállományokat és az érintettek megtakarítási képességét pedig növeli. A Portfolio kérdésére az MNB tegnapi sajtótájékoztatóján elárulták: a vállalati hitelállomány éves dinamikája a törlesztési moratórium nélkül mintegy fele lett volna 2019 közepe és 2020 közepe között regisztrált évi 8,4%-nak (a kkv-k esetében ez 9,3% volt), a háztartásoknál viszont csak 2-3 százalékponttal maradt volna el a megfigyelt mintegy 20%-tól, elsősorban a rendkívül népszerű, és már közel 100 ezer szerződésnél járó babaváró hitel tavaly júliusi elindulásának köszönhetően.

Sajátos magyar megoldás

A 2020. március 19-ével bevezetett magyar hiteltörlesztési moratórium egyébként a paraméterei összessége alapján Európa egyik, ha nem a legnagyvonalúbbnak mondható fizetéskönnyítő megoldása az ügyfelek számára, amelyet a koronavírus-válság miatt vezettek be, ugyanis:

  • általános, minden hitelintézeti adósra kiterjed,
  • sok más országgal ellentétben nem 3 vagy 6 hónapig, hanem egészen 2020 végéig tart (már az első körben),
  • nem a részt venni kívánóknak (opt-in), hanem a kimaradni kívánóknak (opt-out) kellett jelentkezniük a bankoknál,
  • a tőke-, a kamat- és a díjfizetésre egyaránt kiterjed,
  • az elhalasztott törlesztőrészletekre nem számíthatnak fel a bankok kamatos kamatot,
  • a moratórium következtében nem növekedhet a törlesztőrészlet, csak a futamidő meghosszabbítására kerül sor.

Fábián Gergely szeptember eleji állapotot mutató keddi prezentációja azt mutatja, sok országban már le is járt a moratórium, amely életben volt, ám ezek egy részében is valószínűleg az újbóli bevezetést fontolgatják.

moratórium4

Mi jöhet a feloldása után?

A legnagyobb kérdés és a kormány legnagyobb dilemmája vélhetően az, hogy nehéz megjósolni, mi történik, ha véget ér a törlesztési moratórium, hiszen az adósok egy része nyilvánvalóan romló törlesztési képességgel küzd a koronavírus-válság miatt.

Hitelezés 2020 konferenciánk résztvevőinek többsége úgy vélte, hogy a mostani 4%-nál magasabb lehet a bankszektor nem teljesítő hiteleinek aránya 2021 közepén, de nem fogja elérni a 8%-ot, ha jelen állás szerint véget ér év végén a moratórium. Egyes jegybanki elemzések szintén 5-10% közé tették a veszélyeztetett szektorokban (pl. turizmus, vendéglátás) működő vagy a válság által jelentősen érintett cégeknél dolgozó, sérülékeny adósok arányát az elmúlt hónapokban.

Nehéz megmondani - hiszen a járvány pályáját is ismerni kellene hozzá -, hogy a tömeges hitelbedőlések rövid távú elodázása (vagyis a hosszabbítás) egyúttal a csődráták közép- és hosszú minimalizálását is jelenti-e (ha igen, mely adósok esetében), a kormánynak ugyanis elsősorban utóbbira érdemes törekednie.

Címlapkép: Getty Images

koronavirus eurozona europai unio mentocsomag valsagkezeles pimco
korona_vilag
kotelezo maszkviseles magyarorszag szigorítas bejelentes 201022
szlovakia kijarasi korlatozas lezaras igor matovic201022
donald trump szavaz florida201022
adobevallas
Friss hírek TÖBB FRISS HÍR
2020. november 10.
Miből lesz lakásunk, nyugdíjunk, luxusautónk?
2020. november 10.
Öngondoskodás 2020
2020. november 10.
Portfolio Private Health Forum 2020
2020. november 11.
Energy Investment Forum 2020
Portfolio hírlevél
Ne maradjon le a friss hírekről!
Iratkozzon fel megújult, mobilbarát
hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Kiadó raktárak és logisztikai központok

A legmodernebb ipari és logisztikai központok kínálata egy helyen

Infostart.hu
Online kurzus
Akár 100 000 Ft-tal elkezdhető, hosszú távú megtakarítási módszer.
A tőzsdei könyv
Útmutató, amely piaci pánikok esetén is használható.
deutsche bank frankfurt getty stock