Előfizetői tartalom

Lakáshitelek: mindent felforgat Orbán Viktor bejelentése

Pozitívan vagy negatívan fog hatni a lakáshitelek hazai piacára, ha Orbán Viktor miniszterelnök tegnap esti bejelentésének megfelelően átmenetileg, 2022-ig visszavezeti a kormány az új lakások 5%-os áfáját? A válasz egyáltalán nem olyan egyszerű, mint elsőre gondolnánk.


Lakáshitelt vennél fel? Használd a Pénzcentrum kalkulátorát!

Egy nem elhanyagolható, de nem is domináns részpiac

Mielőtt belemennénk a részletekbe, érdemes pillantást vetni alábbi ábráinkra: az MNB statisztikái azt mutatják, hogy a lakáshitelezésen belül az új lakásokra felvett hitelek aránya (a statisztikában velük egy soron szereplő bővítési célú hitelekkel együtt) nem túl nagy: túlzás lenne azt állítani, hogy a lakásáfa, amely a használt lakásokra közvetlenül nem terjed ki, mindent meghatározó jelentőséggel bírna a lakáshitelek piacán, hatása azonban nem elhanyagolható, hiszen egy részpiacon az árakon és a volumenen keresztül befolyásolja a finanszírozási igényt.

Míg az előző válság éveiben szinte csak a használt lakások pörgették a lakáshitelek piacát, az elmúlt években emelkedett az új lakások aránya a háztartási finanszírozásban, igaz, inkább csak a vásárlásoké, vagyis a jórészt fejlesztőktől vásárolt ingatlanoké:

  • az újlakás-vásárlásokra felvett hitelek aránya három év alatt 7-8%-ról 12% környékére emelkedett,
  • az építésre és bővítésekre felvett (javarészt valószínűleg szakaszos folyósítású) hitelek aránya viszont 10-11% környékén ragadt.

E két kategóriára a lakásáfa csökkentése nem egyformán hat:

Miről szól még ez a cikk?

  • Új lakáshitelek piaca: kettős hatás várható
  • A használt lakások hitelpiacát is érinti mindez
  • Melyik hatás lesz a döntő?

Kedves Olvasónk!

Az Ön által keresett cikk a portfolio.hu hírarchívumához tartozik, melynek olvasása előfizetéses regisztrációhoz kötött.

Cikkarchívum előfizetés

1 854 Ft / hónap

  • Portfolio.hu teljes cikkarchívum
  • Kötéslisták: BÉT elmúlt 2 év napon belüli kötéslistái