A koronavírus-járvány első, tavaszi hulláma után a nyári hónapokban többé-kevésbé visszatért az élet a normális kerékvágásba, és ez meglátszott a hazai pénzforgalom statisztikáin is. A bolti bankkártyás fizetési tranzakciók száma az idei harmadik negyedévben 8 százalékkal, az online tranzakciók száma 34 százalékkal emelkedett, érték szerint előbbi 11, utóbbi 31 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához képest.
Összességében 11 százalékkal nőtt a kártyás tranzakciók száma, és 15 százalékkal a kártyás fizetések értéke.
Mindez azt jelenti, hogy a második negyedéves általános visszaesés után a harmadik negyedévben újra a korábbi trendek szerinti növekedési szintre pörgött fel a kártyás forgalom.
Mivel a koronavírus-járvány miatt a nemzetközi utazások száma visszaesett, sokan egyáltalán nem mentek külföldre nyaralni, várható lett volna, hogy az előző évi szinthez képest nagyot zuhan a külföldi kártyás költés. Azonban ehhez képest mindössze 1 százalékkal csökkent a kártyás forgalom összességében, a fizikai kártyás vásárlások elmaradását az online külföldi fizetések felpörgése ellensúlyozta.
Mindeközben a kártyákkal felvett készpénz összege 5 százaléknál is nagyobb mértékben csökkent, a készpénzfelvételek darabszáma 8 százalék feletti mértékben esett vissza.
Tovább javult a kártyák javára a kártyás készpénzfelvétel vs. kártyás fizetési arány:
ma már több pénzt költünk bankkártyával, mint amennyi készpénzt felveszünk a plasztikokkal.
Jövő év elejétől, január elsejétől kezdve minden online pénztárgép mellett biztosítania kell a kereskedőknek legalább egy elektronikus fizetési lehetőséget a vásárlóik számára, az intézkedés körülbelül 40-60 ezer kereskedőt érint. Az erről szóló bejelentés a második negyedév végén érkezett, így a harmadik negyedévben a korán ébredő kereskedők már elkezdhették a felkészülést az új kötelezettségre. A kereskedők a gyakorlatban a bankkártyás fizetés mellett az azonnali fizetési rendszeren alapuló mobilfizetési megoldások közül választhatnak, és a jelek szerint a negyedévben már sokan lehettek, akik a terminálok beszerzése mellett döntöttek:
a fizikai elfogadóhelyek száma több mint 6 ezerrel, a boltokban üzemelő POS-terminálok száma több mint 5 ezerrel nőtt az előző negyedévihez képest.
Fontos megjegyezni, hogy az MNB statisztikája a hazai szolgáltatók által üzemeltett POS-terminálokra vonatkozik, miközben egyre több külföldi felügyelet alá tartozó szolgáltató is megjelenik a hazai piacon, akik nem szerepelnek ebben a statisztikában. Az tehát teljesen biztos, hogy a statisztikában szereplőnél több POS-terminál üzemel a hazai boltokban, de hogy mennyivel, nem tudjuk.
Az azonnali fizetési rendszer március másodikán indult el Magyarországon, azonban azonm túl, hogy a rendszer az év minden napján, 0-24 órában rendelkezésre áll, és pár másodperc alatt célba érnek a 10 millió forint alatti átutalások, új típusú szolgáltatások is épülnek a rendszerre. A csatlakozás a rendszerhez és a másodlagos azonosítók (a telefonszámra, e-mailre, adószámra utalás) minden banknál kötelező volt, a fizetési kérelem tranzakciós típus bevezetése azonban nem, ennek biztosítását a bankok önkéntesen tehetik meg.
Eddig nagyjából 85 ezer másodlagos azonosítót regisztráltak az ügyfelek a bankoknál, és az MNB statisztikáiból kiderül, hogy az újfajta címzési módot a harmadik negyedévben 9974-en használták, 628 millió forintot küldtek ezen a módon a rendszerben. Ez valamivel magasabb szám, mint a második negyedévben regisztrált 8979 utalás és 552 millió forintos összeg, ugyanakkor még látszik, hogy az ügyfelek körében egyelőre széles körben nem terjedt el a másodlagos azonosítók használata.
Nagyobb felfutást az hozhatna ebben, ha egyre több AFR-re épülő szolgáltatás épülne a piacon, például ha a már említett januári határidő után a kereskedőknél is megjelennek a másodlagos azonosítós megoldások, az minden bizonnyal megdobhatja ennek az újdonságnak az elterjedségét.
A fizetési kérelmet eddig csak néhány bank vezette be, az ügyfelek mindössze 476 fizetési kérelmet küldtek összesen 16 millió forint értékben a bankok instant rendszerébe a negyedévben. Ha a legtöbb banknál elérhető lesz ez a tranzakciós forma, és úgy tudni, ez nagyjából minden banknál tervben van, és új szolgáltatások is épülnek rá, akkor terjedhet el szélesebb körben.
A közüzemi és egyéb rendszeres számlák fizetésére használt csoportos beszedések száma közel 7, értéke pedig több, mint 4 százalékkal csökkent 2019 harmadik negyedévéhez képesti, ami az MNB szakértői szerint a számlafizetések esetében egyre gyorsabban terjedő innovatív megoldásoknak (pl. számlabefizetés online ügyfélszolgálaton, Díjneten) lehet a következménye.
2020 harmadik negyedévében a hazai pénzforgalmi szolgáltatók pénzforgalmi szolgáltatások nyújtásából megközelítőleg 140 milliárd forint bevételt realizáltak, ami több, mint 5 százalékos csökkenést jelent az előző év azonos időszakához viszonyítva.
Ha csak a koronavírus-járvánnyal érintett második és harmadik negyedév bevételét hasonlítjuk össze az egy évvel korábbival, akkor az látszik, hogy a bankok közel 32 milliárd forinttal kevesebb bevételre tettek szert, ami a bevételük több mint tizedét jelenti.
Természetesen ez nem jelenti azt, hogy a járvány okozta önmagában a bevételcsökkenést, a piaci verseny, a hatékonyabb banki működés díjcsökkenést is eredményezhetett a szektorban.
A címlapkép forrása: Getty Images.
