Novák Katalin
Bank

Érkeznek az új családi milliók, pincérből is lehet szobafestő (Interjú Novák Katalinnal)

Az új otthonteremtési program egésze nagyjából 300 milliárd forintba kerülhet jövőre a költségvetésnek, és ennek több mint a felét felújításra fordíthatják majd a családok – mondta a Portfolio-nak adott interjújában Novák Katalin, hangsúlyozva: felülről nyitott keretről van szó. A családügyi minisztert sok más mellett a demográfiai helyzetről, a lakásáfáról és az új családtámogatások részleteiről is kérdeztük. Interjú végi felvetésünkre reagálva a babaváró hitelt és a jelzáloghitel-elengedést érintő jogszabály-módosításra is ígéretet tett a miniszter.

Nem nőtt a gyerekvállalási kedv Magyarországon az elmúlt években, a teljes termékenységi ráta 2016, vagyis a jelenlegi CSOK bevezetése óta 1,49-en stagnál. A kormányzat sok ösztönző eszközt vet be, mi lehet az oka, hogy ezek hatása még mindig nem elég?

Gyakori hiba, hogy a demográfiában nem hosszú távú folyamatokat vizsgálnak, hanem kiragadott pillanatokat vetnek össze, a körülmények ismerete nélkül. Érdemes 1981-re visszatekinteni, hiszen azóta csökken minden évben Magyarország népessége. A ’90-es évek elején a gyermekvállalási kedv csökkenni kezdett, a Bokros-csomag tovább gyorsította ezt a folyamatot. Az Ön által is említett termékenységi ráta azt fejezi ki, hogy átlagosan jellemzően hány gyermeke lesz egy nőnek. A mélypont 2011 volt, ekkorra 1,23-ra csökkent a mutató. 2,1 lenne az ideális szint a népesség fennmaradásához, a 2 alatti szám egyértelműen azt jelzi, hogy természetes módon nem tud megmaradni a népesség. Óvatosan mondhatom, hogy 2011-ben volt egy trendforduló, azóta egyáltalán nem volt csökkenés, ami komoly eredmény. A korábbinál 20 százalékkal magasabb szinten stabilizálódott a gyermekvállalási kedv. Ami miatt ismét bizakodhatunk, az az, hogy idén megint látunk egy emelkedést: az év első 10 hónapjában a Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint 1,57-es szintre emelkedett a termékenységi mutató.

Ha úgy tudunk előre lépegetni, hogy ugrunk egy nagyobbat, egy darabig megállunk, aztán megint felfelé ugrunk, ezzel nem is lenne gond. A visszaeséseket szeretnénk mindenképpen elkerülni.

Minden idők legnagyobb otthonteremtési programjának szokta nevezni az elmúlt hetekben bejelentett intézkedéseket. Mit várnak ettől demográfiai értelemben?

Párhuzamosan két célkitűzésünk van. Az egyik demográfiai jellegű: szeretnénk, hogy a vágyott gyermekek megszülessenek. Ez távlatosan azt jelentené, hogy a gyermekvállalási kedv olyan szintre emelkedik, hogy újra fiatalodó, gyarapodó nemzetté válunk. Hiszen a magyar fiatalok átlagosan minimum két gyermeket terveznek, ha ez ténylegesen megvalósulna, akkor demográfiai értelemben rendben lennénk. A másik cél az, hogy a már gyermeket nevelő családok minél jobb körülmények között élhessenek, vagyis a gyermekvállalás ne jelentsen hátrányt anyagi értelemben, de másképp sem. Az elért eredményeket szeretnénk tovább javítani: 2010-ben 5 vágyott gyermekből 3 született meg, most viszont már 4, és jó lenne, ha mindegyikük megszülethetne. A házasságok száma 40 éves csúcson van, a válásoké 60 éves mélyponton. A demográfiai mutatók mindegyike pozitív irányba mutat, mindez reménykeltő.

novak3

Láthatóan a középosztályt célozzák meg: elsősorban náluk érzik problémának, hogy a tervezett gyermekszám nem születik meg?

Általánosságban azon dolgozunk, hogy a vágyott gyermekek megszülessenek, függetlenül a jövedelmi helyzettől. Az a cél, hogy ahol a gyermekek száma elmarad a fiatalon megfogalmazott előzetes elképzelésektől, ott érdemi segítséget tudjunk nyújtani. Nem titok: azokat segítjük, akik a gyerekeikért, és nem a gyermekeikből akarnak élni. Nem segélyt kínálunk, a családtámogatások jelentős részét munkához kötjük. Ha valaki felelős módon gyereket vállal, elvárjuk azt is, hogy vegye ki a részét a közös feladatokból. Vállaljon munkát, és ezt a munkát utána alacsonyabb adóteherrel sújtjuk, mint azokét, akik ezeket a bevételeket nem a gyerekeikre fordítják. Nem szeretem a családi adókedvezmény szót: inkább családi adózás, ami Magyarországon működik. Természetesen az anyagiakon túl számos egyéb körülmény is számít: a kitolódó tanulmányok, a pártalálás vagy a munka és a család összeegyeztethetőségének nehézségei.

A támogatások jelentős részével két lovat ülnek meg egy fenékkel: a demográfiai célok mellett a lakáspiacot is stimulálják. Egyelőre a lakáspiaci hatások sokkal látványosabbak, különösen ami az elmúlt évek áremelkedését illeti. Nem érzi jogosnak azt a kritikát, hogy demográfiai szempontból a programok egy része nem eléggé célzott?

Valóban nehéz egy fenékkel két lovat megülni, de itt nem is erről van szó. Anyuka vagyok, nagyon szeretek kötni, és néha telefonálok is közben. Ezt a kettőt remekül lehet kombinálni egymással. Így van ez a gazdaságélénkítéssel és a családok támogatásával is. Az otthonteremtésen keresztül úgy növeljük a családok jólétét, hogy közben a gazdaságot is támogatjuk, munkahelyeket őrzünk meg, vagy újakat teremtünk.

Építhetnénk plázákat, irodaházakat, bármilyen más épületet is állami támogatással, amellyel hasonló gazdaságélénkítő hatást érnénk el. De számunkra fontos – különösen most, a járványhelyzetben –, hogy további segítséget nyújtsunk a családok számára.

Minden döntésnél kiemelt szempont a családok igényeinek, érdekeinek a képviselete. A családtámogatások és a gazdaságpolitika párhuzamos sikere teszi mások számára is olyan izgalmassá a magyar tapasztalatokat. A lakáspiac 2014-re megroggyant, lendületet kellett adni az ágazatnak, és ugyanez fog történni most is. Az építőipar képes munkaerőt felszívni, a gazdaság egyik húzóágazatává válni. Én semmi jelét nem látom annak, hogy amit otthonteremtésre költünk, az elvesztegetett pénz lenne. A családok anyagi helyzetét elsősorban jövedelmi szempontból szokták vizsgálni, kevesebb figyelmet fordítanak a vagyoni helyzetre. Ha a kettőt együtt nézzük, látható, hogy a jövedelmi mellett a családok vagyoni helyzete is jelentősen javult. Egy friss kutatás szerint a magyarok 92 százaléka saját tulajdonú ingatlanban él, és ez a mutató egy év alatt 6 százalékpontot emelkedett. Összehasonlításképp mondom, hogy ugyanez az arány Németországban 50, Svájcban 60 százalék körül mozog.  

A lakásárak átlagos nominális növekedése többszörösét tette ki az elmúlt években a legtöbb család számára reálisan elérhető otthonteremtési támogatások összegének. Nem érzi úgy, hogy romlottak a lakáshoz jutás lehetőségei?

Az egy evidencia, hogy 2019 előtt emelkedtek a lakásárak, de még mindig messze vannak a nyugati árszínvonaltól. A budapesti árak közel sem tartanak ott, mint a párizsiak. Hogy a drágulásnak mennyiben volt oka az életszínvonal növekedése, Magyarország, mint turisztikai célpont felértékelődése, illetve az otthonteremtési támogatások, azt nehéz megmondani. A kereslet előbb futott fel, mint a kínálat, egy idő után azonban e kettő egyensúlya képes az árakat is stabilizálni, így az említett problémát enyhíteni.

Bizonyára van, aki úgy gondolja, hogy ha nem lett volna CSOK, akkor olcsóbban vehetett volna lakást, de az az ezermilliárd forint, amit otthonteremtésként az elmúlt öt évben odaadtunk az embereknek, alapvetően az ő mozgásterüket tudta bővíteni.

Ráadásul Magyarországon sokaknak volt vagy van személyes lakástulajdona, így a vásárlás mellett eladóként is megjelentek: a lakás-áremelkedés növelte az ő bevételeiket is. Egyes tanulmányok szerint a korábbiakhoz képest jelentősen csökkent az a várakozási idő, ami alatt reálisan lakáshoz juthat egy fiatal.

Az 5%-os lakásáfáról szóló jogszabályba beletettek egy 2022-es (építési engedély vagy bejelentés) és egy 2026-os hatályról (igénybevétel) szóló rendelkezést is. Miért dönt rendre úgy a kormány, hogy csak határozott időre teszi elérhetővé az alacsonyabb lakásáfát, rendszeres bizonytalanságban tartva és az idővel való versenyfutásra kényszerítve ezzel az építőipart és az otthonteremtőket?

Az áfacsökkentésnél az állam bevételekről mond le. Természetesen, ha a volumen emelkedése kompenzálja a kieső áfabevételeket, akkor ennek lehet akár egy pozitív szaldója is. Ezzel együtt

minél hosszabb időre határozunk meg egy ilyen szabályt, annál hosszabb időre köteleződik el az állam amellett, hogy lemond erről a típusú bevételről. Ezt felelős módon csak meghatározott időszakra tudjuk vállalni.

Az építőket ráadásul ez arra sarkallja, hogy ütemezetten haladjanak az ingatlanfejlesztésekkel. Megértem az építőipari vállalkozóknak azt a vágyát, hogy minél hosszabb időre, akár száz évre ismerjék előre a szabályokat, feltételeket, de az áfaszabályok sajnos általában sem ilyenek. Ameddig tudunk, addig tekintünk előre, addig igyekszünk kedvezményes szabályokat meghatározni és fenntartani, jelen esetben egy nagyon rövid átmeneti időtől eltekintve hosszú ideig folyamatossá tudtuk tenni az 5 százalékos áfát.

Ha valaki saját maga építkezik, arra továbbra is 27 százalékos áfakulcs vonatkozik, amit nem tud visszaigényelni. Miért diszkriminálják őket?

Nem értek egyet azzal a megközelítéssel, hogy attól, mert valaki kap egy lehetőséget, azt diszkriminálnánk, aki nem tud élni ezzel. Van közel 2500 település, továbbá a tanyák, amelyeken a falusi CSOK igénybe vehető, ahol a saját építkezésnél 5 millió forintig élhetnek az áfa-visszatérítési lehetőséggel. Korábban sem volt az építkezéseknél ötszázalékos áfa. A lakásvásárlások esetében is a végső, értékesítési áfa csökkent.

Az 5 százalékos áfa egyébként így is elérhető lesz azok számára is, akik családi házat építenek: generálkivitelezőt kell megbízniuk, és megvásárolniuk tőle a lakást.

Akik pedig CSOK igénybevételével vásárolnak, azok számára január 1-jétől még az 5 százalékos áfa is visszaigényelhetővé válik. Ne feledjük el a lakásvásárlási illeték elengedését sem: aki vásárolt már életében ingatlant, az pontosan emlékszik arra a gyomorszorító érzésre, amikor megérkezik az illeték kivetéséről szóló határozat. Egy 30 milliós lakás esetében 1,2 millió forintot fogunk elengedni ezzel, ami egy egygyermekes, akár egyszülős család esetében az igénybe vehető CSOK dupláját jelenti. A lakáspiac élénkítéséhez az illeték elengedése is hozzájárulhat.

Az 5 százalékos lakásáfa és az új felújítási támogatás ugyanarról a kivitelezői piacról szívhatja el a munkaerőt, miközben felújítási támogatás nélkül is gyakran hónapokat kell várni a megfelelő szakemberekre. Számolt-e a kormány a felújítási támogatás árfelhajtó és munkaerőhiányt generáló hatásaival? Ritkán lesznek pincérekből szobafestők.

Eddig talán ritkán lettek, talán ez majd most gyakrabban fordul elő. Talán baj lenne? Erre a típusú rugalmasságra is szüksége van a magyar munkaerőpiacnak.

Én hiszek a piac szabályozó erejében. A munkaerőpiac is egy piac, és a piac képes a nehéz helyzetekre is jó megoldásokat találni. Manapság nem feltétlenül a munkaerőhiány a jellemző, és a különböző szakmák közötti átjárhatóság sem elvetendő.

Nyilván nem tud egy okleveles építészmérnöki feladatot rögtön ellátni bárki, de sok könnyebben elsajátítható szak- és segédmunka van. Az építőipari vállalkozások profilja is más: vannak nagyberuházásokra szakosodott cégek, és vannak olyanok, amelyek kisebb munkákat vállalnak. Arra is számíthatunk, hogy a korábban külföldön elhelyezkedők hazajönnek a jobb lehetőségek miatt. Egyrészt szükség lesz a munkájukra itthon is, másrészt várhatóan jobban megfizetik majd őket, harmadrészt a támogatásokat ők is igénybe vehetik. A mi célkitűzésünk az, hogy egyaránt gondoljunk az első otthonukat építőkre, a gyermekvállalás előtt álló fiatalokra, azokra, akik beépítenék a tetőterüket, és azokra is, akiknek alapvetően rendben van a lakásuk, de szeretnék felújítani a konyhájukat vagy a fürdőszobájukat. Két évre teremtettük meg a lehetőséget az otthonfelújítási támogatás igénybevételére, és bízom abban, hogy ez elég lesz a megnövekedett igények kielégítésére.

Hosszabbítás elképzelhető?

Nagyon bízom benne, hogy mi leszünk azok, akik a hosszabbításról döntenek majd 2022 második felében.

novak2

Nehezen érthető, miért írták a rendeletbe, hogy a támogatáson belül az anyagköltségek és a munkadíjak aránya kötelezően 50-50 százalék. Nem túlzott megszorítás ez?

Ez a szabály nem azt jelenti, hogy az összes benyújtott számlának fele-fele arányban kell anyagköltséget és munkadíjat tartalmaznia: csak a támogatási összegnél igaz ez az arány. Ha például valaki 1,5 milliót költött munkadíjra és 3 milliót anyagra, azaz összesen 4,5 millió forint kiadása volt, akkor annak a felét, azaz 2,25 millió forintot tud visszaigényelni. Ez praktikusan azt jelenti, hogy az 1,5 milliós munkadíjból 1,125 milliót, a 3 milliós anyagköltségből is ugyanennyit tud elszámolni, így megkaphatja a kiadásai felét, 2,25 millió forintot. A kérdésre visszatérve: kiindulhatnánk abból is, milyen nagy engedményt tettünk azzal, hogy felerészben anyagköltségekre is igénybe lehet venni a támogatást, nem csak munkadíjra. A kettő ugyanis teljesen más:

a munkadíjnak van egy gazdaságfehérítő hatása, ha viszont például egy importáru áfatartalmát engedjük el, az sokkal kevésbé járul hozzá a gazdaság élénkítéséhez.

Logikus módon benne van a rendeletben, hogy a bővítésre felvett CSOK vagy a korszerűsítésre igénybe vett falusi CSOK számláit nem lehet bemutatni felújítási támogatásra is. A lakás-takarékpénztári forrásból, részben akár állami támogatásból megvalósuló munkálatok esetében viszont nem szűrik a duplikációt. Elfelejtették ezt?

Nem, tudatos döntés volt. A lakás-takarékpénztári összeg elsősorban egy megtakarítás, amelyhez a 2018 októbere előtt kötött szerződések esetében 30 százalékos állami támogatás járul, de ez csak a felvett összeg kisebb része, a nagyobb hányada saját spórolt pénz. A lakás-takarékpénztári állami hozzájárulás és az új felújítási támogatás aránya még mindig nem adja ki a 100 százalékot, tehát nincs szó dupla finanszírozásról.

Ugyanazon munkálatok számlái tehát benyújthatók a lakás-takarékpénztárakhoz is és az otthonfelújítási támogatáshoz is.

Bár a keretek felülről nyitottak, van becslésük arról, évente mennyibe kerülhet majd a költségvetésnek „minden idők legnagyobb otthonteremtési programja”, azon belül is a felújítási program?

Úgy számolunk, hogy az új otthonteremtési program egésze nagyjából 300 milliárd forintba fog kerülni jövőre, és ebből valamivel több, mint a felét felújításra fordítják majd. A felülről nyitott költségvetési keret azért lehet megnyugtató, mert nem kell attól tartani, hogy elfogy a pénz, és a programnak idejekorán vége szakad. Nincs tehát ok az aggodalomra és a kapkodásra. Ahogy eddig, a jövőben is megteremtjük a fedezetét a bővülő lehetőségeknek. Családtámogatásra a kormány 2010-ben 960 milliárd forintot fordított, 2021-ben 2300 milliárd forint lett volna, de ez az új programokkal 2600 milliárd lesz. Tíz év alatt tehát több, mint két és félszeresére tudtuk emelni az anyagi elköteleződésünket.

Egy javaslat mintha hiányozna az új otthonteremtési programból: nincs benne Matolcsy György MNB-elnöknek a jegybanki finanszírozású, kamatmentes zöld hitelekről szóló javaslata. Napirendre sem vették?

Mindig meghallgatjuk Matolcsy elnök úr javaslatait, ahogy az is szerencsés, ha a Magyar Nemzeti Bank programjai jól kiegészítik a kormányzati kezdeményezéseket. Ha ezen a területen is a korábbiakhoz hasonlóan kreatív programot indítanak, mi örömmel vesszük. Vitánk eddig sem a Nemzeti Bankkal volt, sokkal inkább Brüsszellel. Talán kevesen tudják, hogy az 5 százalékos áfa és a CSOK is rengeteg egyeztetésünkbe került az EU-val, a babaváró támogatásról nem is beszélve. Általában az a brüsszeli álláspont, hogy nem tartják legitim célnak a gyermekvállalás támogatását. Időnként csak kockázatokat vállalva tudjuk azt mondani, hogy akkor is el fogjuk indítani az egyes támogatásokat, ha később ezért minket elmarasztalnak.

Egy másik elképzelést, a bérlakás-programra vonatkozó javaslatokat sem fogadták meg eddig. A piaci megvalósítást sem támogatná a kormány?

Tévedés azt gondolni, hogy Magyarországon ma nincsenek bérlakások, de mi hosszú távon saját otthonhoz szeretnénk juttatni az embereket.

Reprezentatív kutatások igazolják azt, ami engem is meglepett: a fiatalok elsöprő többségben mondják azt, hogy saját tulajdonú otthonra vágynak. Nem egy idejétmúlt magyar hagyomány ez, amit majd kinövünk, hanem egy ma is létező igény. Van olyan átmeneti időszak azonban, amikor nem a saját tulajdon a megoldás. A nagy cégek rendre kínálnak bérlakásokat a munkavállalóiknak, megteremtik ennek feltételeit, mi is építünk például nővérszállót, kollégiumfejlesztések szolgálják azt, hogy a fiatalok tanulmányi idejük alatt megfelelő lakhatáshoz jussanak. Kevésbé ismert, de több mint 10 milliárd forintot fordítottunk az Esély Otthon programra, amelynek részeként azok a települések, amelyek a fiatalság elvándorlásával küzdenek, felújíthatták a tulajdonukban lévő ingatlanokat, és maximum két évre bérbe adhatják a fiatalok számára. De nem az a célunk, hogy az emberek hosszú távon bérlakásban éljenek.

Hogy áll a rozsdaövezetek nulla százalékos áfájának bevezetése?

Az ezzel kapcsolatos szabályozás majdnem kész van, bízom benne, hogy január 1-jétől ez is el tud indulni. Ez a program a családokat közvetlenül sokkal kevésbé érinti.

Nagyon régóta megfogalmazott vágya az ingatlanszakmának, hogy legyen a lakáspiacnak központi képviselete. Létrejött korábban a LITT is az MNB kezdeményezésére, de az elmúlt hetek eseményeiből és bejelentéseiből mintha az rajzolódna ki, hogy most Önnél központosodik a lakáspiac legmagasabb szintű képviselete. Jól látjuk?

Azok számára, akik új lakásba költöznének, majdnem mindegy, hogy a kormányzaton belül ki miért felel. Néhány éve Matolcsy elnök úr létrehozta a LITT-et, a Lakás- és Ingatlanpiaci Tanácsadó Testületet. Azért is volt hiánypótló ez a lépés, mert így rendszeresen egy asztalhoz tudnak ülni azok, akik az ingatlanpiaccal bármilyen formában kapcsolatban vannak. Számos fontos észrevétel és jó javaslat került elő a megbeszéléseken.

Matolcsy elnök úr kezdeményezésére a jövőben én vezetem majd ezt a testületet. Igyekszünk koordináló szerepet ellátni, ami nem áll messze a mi működésünktől. Örömmel vállalunk olyan feladatokat, amikor a különböző feleket tudjuk egy asztalhoz ültetni.

Ez segíti a közös gondolkodást. A családokért folytatott munkánknak természetesen sok egyéb kapcsolódási pontja van: a családi adózás vagy éppen a CSOK a Pénzügyminisztériummal, a bölcsődei ellátás a Belügyminisztériummal, a kapcsolati erőszak elleni küzdelem az Igazságügyi Minisztériummal, a lombikprogram vagy a védőnői hálózat az Emberi Erőforrások Minisztériumával igényel szakmai együttműködést.

A korábban, még 2019 közepén bevezetett babaváró hitelen terveznek módosítani?

Nem tervezünk érdemi módosítást. A babaváró támogatás kapcsán tárgyalunk a Magyar Bankszövetséggel és a bankokkal arról, hogy a hitelbírálatnál milyen szempontokat mérlegeljenek. Egy babaváró támogatásnál a valódi kockázat a bank szempontjából nem az, hogy csökken a hitelfelvevő jövedelme, hanem az, ha nem lesz gyereke. Ha valaki nagy pocakkal bemegy, és igényli a támogatást, akkor a banki kockázat szinte nulla. Ezt a hitelbírálati logika egyelőre nem képes követni, ezen szeretnénk valahogy javítani.

Tavasszal a Portfolio hasábjain felhívtuk a figyelmet arra, hogy a 2019. július 1-jét megelőzően született, de azt követően örökbefogadott gyermekekre sem a babaváró hitelhez kapcsolódó támogatásokat, sem pedig a jelzáloghitel-elengedés 1, illetve 4 milliós összegét nem lehet igénybe venni, ugyanis náluk is a születés, és nem az örökbefogadás időpontja határozza meg a jogosultságot. Fenn kívánják tartani ezt a diszkriminációt, ami jelenleg a másfél évesnél idősebb gyermeket örökbe fogadókat érinti?

Hálás vagyok az észrevételért, hiszen ez egy olyan pont, ami a jogszabályalkotás során elkerülte a figyelmünket, ezért mihamarabb orvosolni fogjuk.

A CSOK-kal kapcsolatban hamarosan várható jogszabály-módosításba - amire a beszélgetésünk során nem említett többgenerációs, azaz tetőtér-beépítéses CSOK miatt van szükség - bele tudjuk foglalni a módosítást.

Igyekszünk az életből érkező tapasztalatokra minél gyorsabban érdemben reagálni. Azt szeretnénk, ha a felkínált lehetőségekkel minél többen tudnának élni. Így tudjuk a kedvezőtlen demográfiai trendet végérvényesen megfordítani, és így lesz Magyarország rövidesen valóban családbarát ország.

Fotók: Kékesi Donát

Falusi CSOK

A Portfolio Csoporthoz tartozó HelloVidék falusi CSOK település keresője: egyedi információk, lakásárak, népszámlálási adatok, gazdasági statisztikák, egyéb mutatók 2486 településről.

Giuseppe Conte olasz miniszterelnök felszólal a római parlament alsóházában
befektető befektetés terminál trader
europai parlament cimlap getty tobbszor 2000
ujgur tüntetés
Friss hírek TÖBB FRISS HÍR
Portfolio hírlevél
Ne maradjon le a friss hírekről!
Iratkozzon fel megújult, mobilbarát
hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Kiadó modern irodaházak

Az iroda ma már több, mint egy munkahely. Találják meg most cégük új otthonát.

Infostart.hu

Az MNB Digitalizációs igazgatósága főosztályvezetőt keres

Az MNB Digitalizációs igazgatósága főosztályvezetőt keres
Online előadás
Hol fordul az árfolyam,vételi, eladási zónak.
A tőzsdei könyv
Útmutató, amely piaci pánikok esetén is használható.
szobafestés