Tavaly december 31-én véget ért az Egyesült Királyság Európai Unióból (EU) való távozását (Brexit) követő átmeneti időszak. Ez évtől így az Egyesült Királyság (és Gibraltár) – a pénzügyi szolgáltatásokat tekintve is – nem uniós tagállamnak, hanem azon kívüli, ún. harmadik országnak minősül. A változással kapcsolatos fogyasztói tudnivalókra nemrég az uniós bankhatóság (EBA) közleményben, az uniós biztosítási hatóság (EIOPA) fogyasztóvédelmi útmutatóban is felhívta a figyelmet.
Az EU és az Egyesült Királyság között tavaly december 24-én született Brexit-megállapodás
korlátozott a különböző (így a pénzügyi) szolgáltatások terén, így nem is terjed ki a pénzügyi szolgáltatások uniós piachoz való hozzáférésére. Ennek rendezése egy külön folyamat tárgya lesz,
melynek során az EU egyoldalú megfelelőségi igazolást adhat ki az érintett egyesült királyságbeli pénzügyi szervezeteknek. A Brexit-megállapodás emellett nem tartalmaz kötelező érvényű megállapodást a pénzügyi kérdésekben folytatott együttműködésről sem.
A továbbra is egyesült királyságbeli/gibraltári székhelyű intézményeknek és közvetítőknek így jelen állás szerint január 1-jétől megszűnt a határon átnyúló jogosítványa Magyarországon (is). Ez alól kivételek a hitelt, pénzügyi lízinget és követelésvásárlási szolgáltatást nyújtó határon átnyúló szolgáltatók, amelyek e tevékenységeik végzése során továbbra is változatlanul működhetnek. A hitelintézeti törvény szerint ugyanis az OECD (Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet) tagállamok valamelyikében székhellyel bíró ilyen intézményeknek lehetőségük van erre, az Egyesült Királyság az OECD tagja.
Az egyéb pénzügyi területek esetében az eddigi, az ügyfelekkel kötött szerződések feltételei és a felek kölcsönös teljesítési kötelezettségei – azaz a pénzügyi szolgáltatás változatan nyújtása, s cserébe díjfizetés – ezzel együtt érvényben maradnak, nem szűntek meg. Új szerződéseket azonban az érintett szolgáltatók nem köthetnek, a lejáró szerződéseket nem hosszabbíthatják meg, nem módosíthatják, s a kockázatokat sem bővíthetik, még online értékesítéssel sem. (Ha viszont aktív szereplőként szeretnék esetleg tevékenységüket bővíteni, lehetőségük van arra is, hogy harmadik országbeli fióktelepként vagy leányvállalatként /önálló intézményként/ folyamodjanak engedélyért itthon, vagy az EU valamely tagállamában.)
2021-től megszűntek a Magyar Nemzeti Bank (MNB) eddigi fogyasztóvédelmi, illetve a Pénzügyi Békéltető Testület vitarendezési jogosítványai is az itthon pénzügyi szolgáltatást nyújtó egyesült királyságbeli/gibraltári székhelyű, korábbi határon átnyúló szolgáltatók kapcsán.
Az egyesült királyságbeli/gibraltári székhelyű volt határon átnyúló/fióktelepi szolgáltatók üzleti megbízhatósági (prudenciális) felügyeletét eddig is az ottani pénzügyi felügyeletek látták el. Ezen intézmények tőkehelyzetét, egyéb jellemzőit befolyásolhatják, hogy ezévtől az Egyesült Királyság/Gibraltár – jelenleg EU komform – saját szabályozásának nem kell igazodnia a különböző uniós tőke- és más szabályozásokhoz (pl. CRD/CRR, Solvency II, MiFID/MiFIR stb).
Az Egyesült Királyságba irányuló fizetéseknél, beszedéseknél (az EU-n belüli ugyanilyen műveletekkel ellentétben) a hazai pénzforgalmi szolgáltatók többletinformációkat kérhetnek majd a fizető ügyfelektől. Nevük mellett így nekik meg kell adniuk címüket, hatósági személyazonosító okmányuk számát vagy születési helyüket is.
Mindezek miatt az ügyfeleknek célszerű folyamatosan tájékozódni az egyesült királyságbeli/gibraltári székhelyű határon átnyúló pénzügyi szolgáltatójuknál a Brexit hatásáról saját szerződésükre; annak lépéseiről a pénzügyi szolgáltatás folytonosságának biztosítására; illetve az esetleges felmerülő problémákról. Érdemes rákérdezni az egyesült királyságbeli fogyasztóvédelmi és egyéb fontos szabályokra, esetleg az ottani adószabályok hazai hatásaira is. Ezek alapján érdemes döntést hozni a – szerződéses feltételek adta keretek közt – a pénzügyi szolgáltatóval való további együttműködésről, esetleg annak megszüntetéséről. Egyes szolgáltatási ágakban, így az életbiztosításoknál a szerződés megszüntetése anyagi veszteségekkel járhat, illetve az új, itthoni szerződéskötésnek is többletköltségei vannak.
A magyarországi ügyfelek és állományok csak kis része – s ezen belül is még kevesebb fogyasztó – érintett akár az egyesült királyságbeli (és gibraltári) határon átnyúló pénzügyi szervezetek, akár a Magyarországról ezen államok területén szolgáltatást nyújtó hazai pénzügyi szolgáltatók kapcsán. Számos, korábban egyesült királyságbeli/gibraltári székhellyel rendelkező pénzügyi szervezet a közelmúltban az Európai Gazdasági Térség (EGT) valamely tagállamába költöztette át tevékenységét vagy ruházta át állományát.
Az MNB az uniós szervezeteken keresztül, s közvetlenül az egyesült királyságbeli, gibraltári felügyeletekkel is információcserét folytat az érintett itthoni állomány felmérésére. Az eddigi adatok szerint 52 egyesült királyságbeli székhelyű hitelintézetnek és 400 pénzforgalmi szolgáltatónak van határon átnyúló jogosítványa, ám ezek ügyfélszáma vélhetően marginális. A tőkepiacon a hazai lakossági ügyfeleknek több egyesült királyságbeli intézmény nyújtott közvetlen szolgáltatást, ami most korlátozottá válik. Ezen intézményeknek – amennyiben nem rendelkeznek entitással az EU-n belül is – a MiFID II/MiFIR fogyasztóvédelmi rendelkezései helyett az egyesült királyságbeli jogszabályok által előírtaknak kell a továbbiakban megfelelniük. Ezen felül mintegy tucatnyi biztosítónak maradt még magyarországi állománya, főként vállalati szegmensben. Jelentősebb lakossági ügyfélköre egy gibraltári cégnek van, amely korábban főként temetési biztosítást értékesített. A biztosító arról tájékoztatta az MNB-t, hogy a korábban létrejött biztosítási szerződésekkel érintett magyar ügyfeleit továbbra is magyar nyelven kívánja kiszolgálni.
Címlapkép: Getty Images
