Egyedülálló moratórium
Múltkori cikkünkben bemutattuk, hogy a törlesztési moratórium magyarországi rendszere egyedülálló Európában, hiszen jelen állás szerint több mint 15 hónapig, 2020. március 19-től 2021. június 30-ig tart egyszeri meghosszabbítással (idén január 1-jével kezdődött a második szakasz), míg a legtöbb európai országban 3-9 hónapra vezették be. Minden üzletszerűen kötött hitel- és lízingszerződésre kiterjed, miközben a legtöbb európai országban csak az adósok szűkebben meghatározott köre élhet vele, gyakran rászorultsági alapon. A részvétel automatikus, hiszen minden 2020. március 19-e előtt folyósított hitelre vonatkozik, ha csak ki nem lép belőle az adós (opt-out), a legtöbb európai országban viszont külön kérelmezni kellett a részvételt (opt-in).
Magyarországon a halasztott kamatfizetést nem tőkésíthetik a bankok, vagyis nem alkalmazhatnak kamatos kamatot, így az adós számára javítja, a hitelező számára rontja a hitelügylet nettó jelentértékét a moratórium, ezzel szemben a legtöbb európai ország moratóriuma ebből a szempontból semleges (a mi utunkat szomszédaink közül még Szerbia járta ebben). A magyar szabályok kimondják, hogy a moratórium következtében nem emelkedhet a törlesztőrészlet a korábbihoz képest, helyette a futamidő hosszabbodik meg (az eredetileg is változó kamatozású hitelek törlesztőrészlete tehát változhat), míg számos európai országban ezt nem garantálják a jogszabályok. A hiteltörlesztések elmaradása miatt kieső banki likviditást a moratóriumhoz igazított jegybanki likviditásnyújtó eszközök pótolják, az európai példák ebből a szempontból is sokszínűek.
Lássuk a számokat!
Három fő témában kérdeztük meg az MNB-t:
- mekkora a moratóriumban érintett hitelek állománya és aránya, és hogy változott ez 2020 folyamán?
- mekkora törlesztéstől mentesültek ezzel átmenetileg a háztartások és a vállalatok?
- mivel a hitelek egy részében elmaradt a tőketörlesztés, a moratórium felfelé torzítja a bankok hitelállományát: mekkora volt ez a torzítást 2020-ban?
1. Részletes adatokkal a moratóriumban való részvételről vállalati és a háztartási adósok tekintetében rendelkezik a Magyar Nemzeti Bank – közölték megkeresésünkre. A moratórium alatt álló hitelintézeti hitelállomány a vállalati és háztartási szektorban összesen
2020 májusában mintegy 8800 milliárdot, 2020 decemberében pedig közel 6300 milliárd forintot tett ki, vagyis az első járványhullám levonulása óta a korábban érintett hitelek NETTÓ több mint negyedét kiléptették az ügyfelek a moratóriumból.
A májusi szint még a hitelintézetek teljes magánszektorral szembeni belföldi hitelállományának 54, utóbbi viszont már csak a 36 százalékát jelentette, hiszen időközben – bár a válság miatt csökkenő ütemben - a teljes hitelállomány is növekedett, a 2020. március 18-a után folyósított hitelekre viszont nem vonatkozik a moratórium.
A moratóriummal érintett hitelintézeti hitelállományból 2020. májusban a vállalkozások mintegy 4700 milliárd, a háztartások (egyéni vállalkozókkal együtt) 4100 milliárd forinttal részesedtek. 2020. decemberben a vállalkozások esetében 2700 milliárd, a háztartások esetében (egyéni vállalkozókkal együtt) mintegy 3600 milliárd forintot tett ki a moratórium alatt álló hitelállomány. Ez azt jelenti, hogy
a jogosult vállalati hitelállomány 55 százaléka vett részt a moratóriumban májusban, ez decemberre 39 százalékra csökkent, a háztartásoknál esetében kisebb mértékben, 58 százalékról 54 százalékra csökkent az arány.
A jegybanki adatok alapján úgy tűnik tehát, hogy mind a cégek, mind a lakosság körében nőtt azok aránya, akik a törlesztési moratórium hosszabb távú hátrányait nagyobbnak kezdték el érezni az idő előrehaladtával annak rövidtávú előnyeihez képest. Valamelyest csökkent a moratórium népszerűsége, de továbbra is jelentős maradt.
2. A törlesztési moratórium reálgazdasági hatásai szempontjából az a legfontosabb, mekkora be nem fizetett törlesztőrészlet, vagyis likviditás maradt a gazdaságban a moratórium révén. Az MNB válasza alapján a moratórium eredményeként
2020 végéig 1700-1800 milliárd forint, vagyis a 2020. évi GDP 3,6-3,8 százalékát kitevő addicionális likviditás maradhatott a reálgazdaságban, amiből a háztartások mintegy 600 milliárd forinttal, a vállalati szegmens 1100-1200 milliárd forinttal részesedhetett.
A háztartások esetében a tavalyi 600 milliárd forintos megtakarításból 370 milliárd forint tőketörlesztés, 230 milliárd forint pedig kamattörlesztés lehetett. A vállalatok esetében az egyedi törlesztési konstrukciók jelentős aránya miatt csak jelentős bizonytalanság mellett lenne ez a két szám megbecsülhető.
3. A bankszektor tavalyi statisztikái azt mutatták, hogy a lakossági és a vállalati hitelállomány egyaránt jelentősen bővült tavaly is, pedig az előző válság tapasztatai alapján fennállt a kockázata a hitelkínálat és a kereslet jelentős visszaesésének, és sokan a hitelezés megtorpanására számítottak. Az MNB válasza szerint
- a lakossági hitelállomány 2020-ban 1028 milliárd forinttal bővült a tranzakciók eredőjeként, mellyel 14,5 százalékos növekedési ütem valósult meg. A moratórium miatt elmaradt törlesztéseket is figyelembe véve becslésünk szerint 8,4 százalékos hiteldinamika adódott volna,
- a vállalati hitelállomány 780 milliárd forintos éves bővülése 9,4 százalékos növekedési ütemet eredményezett 2020-ban. A moratórium hatására kieső vállalati tranzakciók pontos számszerűsítését gátolja, hogy a vállalatok a program hiányában lejáró hiteleiket nagy arányban új hitel felvételével refinanszíroznák. Összességében a jegybanki szakértők meglátása szerint moratórium nélkül 0-3 százalékos hitelbővülés valósulhatott volna meg a vállalati szegmensben.
Vagyis a törlesztési moratóriumnak köszönhetően a lakossági hitelállomány nem 8,4 százalékkal, hanem 14,5 százalékkal, a vállalati pedig nem 0-3 százalékkal, hanem 9,4 százalékkal bővült tavaly az MNB-becslés szerint.
Érdemes megjegyezni, hogy a bankok számára a hiteltörlesztések moratórium miatti elhalasztása egyáltalán nem jelent ugyanekkora (vagy akár a kamatok összegének megfelelő) bevételkiesést. A bankok ugyanis a kamatbevételeiket ugyanúgy elszámolhatták az eredményben, mintha nem lenne moratórium, egyet kivéve: a halasztott kamatfizetés miatt esedékes kamatos kamatot nem számíthatják fel.
A moratórium miatt 2020-ban emiatt elszámolt veszteséghatás az MNB számításai szerint enyhén meghaladja az 50 milliárd forintot a szektor egésze szintjén. Ez a veszteséghatás azonban – a számviteli szabályok előretekintő jellege miatt – több nagybank esetében már a moratórium 2021-es meghosszabbításának eredményhatását is magában foglalta.
Mi lesz a moratóriummal?
Bankpiaci forrásaink nagy része nem számít arra, hogy a törlesztési moratórium 2021 közepén hirtelen véget érne (vagyis újabb jogszabály-módosításra lehet szükség), de az általános meghosszabbítást már jellemzően kontraproduktívnak tartanák. Tapasztalataink szerint a legtöbben fokozatos és óvatos kivezetésre számítanak annak ellenére, hogy már így is a világ egyik leghosszabb időre szóló moratóriuma védi az adósokat, és a számviteli szabályok szerint a régóta moratóriumban lévő adósokra, illetve portfóliószegmensekre céltartalékot kell képezniük a bankoknak. Vannak, akik szerint legalább a 2022-es választásokig benne maradhatnak azok, akik veszélyeztetett csoportba tartoznak.
Sokak számára a moratóriumban maradás már így is jelentős, a moratórium időtartamát érdemben meghaladó futamidő-hosszabbodást jelent. Utóbbira vonatkozó közelítő példaszámításaink (egy lakáshitel, egy személyi kölcsön és egy kkv beruházási hitel esetében) alábbi cikkünkben, illetve táblázatunkban láthatók.
A moratórium 2021-es meghosszabbítását eredetileg elrendelő törvény nem szabályozza az esetleges fokozatos kivezetés menetét, de tartalmazza azokat az adóscsoportokat, amelyeket egy ilyen levezető szakasz érintene, vagyis akik akkor is élhetnének a moratóriummal, amikor már mások nem. Ide tartoznak
- lakossági oldalon a gyermekesek, a nyugdíjasok, a közfoglalkoztatottak és a munkanélküliek,
- vállalati oldalon pedig a nehéz helyzetben lévő (közelebbről meg nem határozott) vállalkozások.
Ezt a megkülönböztetést eredetileg 2021 első felében alkalmazta volna a jogszabály, de mint ismert, decemberben ez év közepéig a minden 2020. március 19-e előtt üzletszerűen folyósított hitelre érvényes általános meghosszabbítás lépett érvénybe.
Hogy mennyien lehetnek a veszélyeztetett vállalkozások, arról egyelőre nehéz pontos adatot hozni. Az MNB-nél sem áll rendelkezésre arra vonatkozó becslés, hogy például a moratórium alatt álló vállalatok árbevétele hogyan alakult 2020 során, azonban hasonló eredményre vezethet a részletes GDP-adatok vizsgálata a hitelállomány tekintetében.
A hozzáadott érték éves visszaesése 2020 második és harmadik negyedévében átlagosan a szakágazatok (TEÁOR kód) egyhatodában volt legalább 20, míg egytizenketted részében legalább 25 százalék.
Főtevékenységük alapján ezekbe a szakágazatokba tartozó vállalkozások a hitelintézeti vállalati hitelállomány rendre 10 és 6 százalékát adták 2020 végén. Moratóriumban lévő hitelállományuk rendre közel 400, illetve 300 milliárd forintot tett ki a közel a mintegy 2700 milliárd moratóriumban lévő hitelintézeti hitelállományból 2020 végén - ismertették.
Címlapkép: Getty Images
