Feszültség a bankok és az ügyfelek között
A hiteltörlesztési moratóriumot igénybe vevő minden ügyfél - függetlenül attól, hogy az idén is él-e a kedvezménnyel - elszámoló levelet kap a bankjától, mivel a januártól hat hónapra életbe lépő hosszabbítás - a moratórium 2 - jogilag elkülönül az első, kilenc hónapra szóló moratórium 1-től.
Az értesítőket átvevők között sokan lehetnek, akiket arculcsapásként ér, amikor meglátják a moratóriumban érintett hitelük új lejáratát. Bizonyára vannak, akik elsiklottak afelett, a hiteltörlesztés elhalasztása és mindeközben a törlesztőrészletek szinten tartása miatt nem csupán az elhalasztott időtartammal nő meg a hitelük futamideje, hanem akár ennél lényegesen hosszabb idővel.
Ezzel kapcsolatban már több cikkben jeleztük korábban, hogy mire számíthatnak az adósok, és azt is latolgattuk, hogy megéri-e felfüggeszteni a hiteltartoztás törlesztését, vagy érdemesebb-e kilépni az állami segítségből.
Miért hosszabb a futamidő?
A futamidő egyszerre két ok miatt hosszabbodik meg:
- egyrészt a moratórium időtartamával, ami 2020-ban csaknem 9,5 hónap (hiszen 2020. március 19-étől indult a moratórium), 2021-ben pedig 6 hónap lehet: összesen 15,5 hónap,
- másrészt abból kifolyólag, hogy az ezen időszak alatt ki nem fizetett kamattartozást (kamatos kamat nélkül) úgy kell egyenletesen törleszteni a megváltozó futamidő hátralévő részében, hogy az „beleférjen” a hitel szerződés szerinti törlesztőrészletébe.
Általánosan pontos válasz nem adható arra a kérdésre, hogy mennyivel nő meg a futamidő, hiszen ez a hitel kamatszintjétől, lejárati szerkezetétől és hátralévő futamidejétől is függ. Három példát viszont részletesen is bemutattunk, mi történik különböző konkrét hitelekkel, ha véget ér a „kegyelmi időszak”, íme:
Ha még bent vagyunk, érdemes-e maradni?
Mivel a törlesztőrészlet nem nőhet a moratórium miatt, az egyetlen lényeges kérdés az lehet a moratóriumban lévő, de potenciálisan fizetőképes adósok számára, hogy a hitelük futamideje mennyivel növekszik meg, és érdemes-e ezt vállalni.
A kamatmentes kölcsönöknél, mint amilyen például a babaváró hitel, nincs felhalmozódó kamattartozás, így a futamidő kizárólag a törlesztési moratórium időtartamával hosszabbodik meg – eh hiteleknél érdemes lehet benne maradni a moratóriumban.
Jelenértéken, közgazdasági értelemben azonban minden jogosultnak megérheti benne maradni a moratóriumban, hiszen a halasztott törlesztésre nem számíthatnak fel kamatos kamatot a bankok, az később, "késedelmi" vagy "büntető" kamat nélkül kerül felszámításra.
A moratóriumban érintett hitel jelenértéke kedvezőbb az adós számára, mint az ugyanolyan, moratóriumban nem érintett hitelé, hiszen a későbbi pénz kevesebbet ér a jelenleginél (gondoljunk csak a MÁP+ mint kockázatmentes befektetés hozamára).
Egyedülálló rendszer
A törlesztési moratórium magyarországi rendszere egyedülálló Európában, hiszen jelen állás szerint több mint 15 hónapig, 2020. március 19-től 2021. június 30-ig tart egyszeri meghosszabbítással (idén január 1-jével kezdődött a második szakasz), míg a legtöbb európai országban 3-9 hónapra vezették be.
Minden üzletszerűen kötött hitel- és lízingszerződésre kiterjed, miközben a legtöbb európai országban csak az adósok szűkebben meghatározott köre élhet vele, gyakran rászorultsági alapon. A részvétel automatikus, hiszen minden 2020. március 19-e előtt folyósított hitelre vonatkozik, ha csak ki nem lép belőle az adós (opt-out), a legtöbb európai országban viszont külön kérelmezni kellett a részvételt (opt-in).
Mi lesz a moratóriummal?
Bankpiaci forrásaink nagy része nem számít arra, hogy a törlesztési moratórium 2021 közepén hirtelen véget érne (vagyis újabb jogszabály-módosításra lehet szükség), de az általános meghosszabbítást már jellemzően kontraproduktívnak tartanák. Tapasztalataink szerint a legtöbben fokozatos és óvatos kivezetésre számítanak annak ellenére, hogy már így is a világ egyik leghosszabb időre szóló moratóriuma védi az adósokat, és a számviteli szabályok szerint a régóta moratóriumban lévő adósokra, illetve portfóliószegmensekre céltartalékot kell képezniük a bankoknak. Vannak, akik szerint legalább a 2022-es választásokig benne maradhatnak azok, akik veszélyeztetett csoportba tartoznak.
A címlapkép forrása: Getty Images.
