digitális bankolás mobil laptop
Bank

Hatalmas hiteladatvagyonon ülnek a magyar bankok, új technikák bevetésére készülnek

Portfolio
Az európai bankcsoportok jelentős része nem tud pontos becslést adni arról sem, hogy idén év végén mekkora nem teljesítő hitelállományuk lesz, az információs lehetőségek egy részét ugyanis a moratóriumok elvették - hangzott el a Portfolio mai online Lakossági hitelkockázatok és behajtás 2021 Meetupján. a moratórium lejártát követően az NPL-állományok kezelésekor nagyobb érzékenységre készülhetünk, mind szabályozás, mind szervezeti kultúra tekintetében átrendeződés jöhet. A moratórium utáni időszakra való felkészülés óriási kihívás a bankok és a követeléskezelők számára, az eseményen ezt a témát járták körül meghívott szakértőink.

A Lakossági hitelkockázatok & behajtás 2021 Meetupunk első szekciójáról készített tudósítását alább olvashatja:

Digitális támogatás a követeléskezelésben

Győrfi Gábor, a QUALCO üzletfejlesztési igazgatója előadásában azt mondta: az Európai Központi Bank az eurózónában 2022 végére 1400 milliárd eurónyi nem teljesítő hitelre számít, ami nagyon nagy szám, és jelentős bizonytalanságot hordoz. A QUALCO tanulmánya más elemzésekkel összevetve arra jutott, hogy az európai bankcsoportok jelentős része nem tud pontos becslést adni arról sem, hogy idén év végén mekkora nem teljesítő hitelállományuk lesz. Az információs lehetőségek egy részét ugyanis a moratóriumok elvették. Az ügyfelek egy része képes megnövekedett jövedelemmel tovább törleszteni, egy másik része viszont úgy változtatott költési szokásain, hogy nem feltétlenül számíthatunk tőlük jóra. A meglepetések nagyságrendjét is nehéz számszerűen megbecsülni.

Győrfi Gábor
QUALCO, üzletfejlesztési igazgató
Gábor 15+ év banki technológiai tapasztalattal rendelkező közgazdász, erős fókusszal a kockázatkezelési megoldások terén. Az Erste és CIB keretein belül betöltött üzleti és IT szerepkörök mellett 5 év
Tovább
Gábor 15+ év banki technológiai tapasztalattal rendelkező közgazdász, erős fókusszal a kockázatkezelési megoldások terén. Az Erste és CIB keretein belül betöltött üzleti és IT szerepkörök mellett 5 év Tovább

Az NPL-piacnak a legacy portfólión túl egy újabb rétege jelenik meg, az állomány követeléskezelőkhöz áramlására egy kis kivárás után kerülhet sor.  A rossz hitelekkel való bánásmód egy széles skálán mozog: dönthetünk amellett, hogy saját eszköztárral kezeljük, a vagy dönthetünk úgy is, hogy minél hamarabb meg akarunk szabadulni a rossz portfóliótól.

Az üzleti problémát azonban célszerű technológiai segítséggel támogatni.

A hitelintézeteknél hatalmas adatvagyon van, ami a hitelezési rendszerekben, adattárházakban core-rendszerekben ott van, de ezek felhasználása kihívásokkal teli feladat.

Az ezt elemző intelligenciába invesztálni kell, de ez nagyban segítheti az operációt. A követeléskezelési rendszert meg lehet toldani egy adatalapú döntéstámogató rendszerrel és az ügyfelek megszólítását segítő rendszerrel, majd ezt traszparens riportolás alá lehet helyezni.

Az élő munkaerőt mind inkább az ügyfélkapcsolatokra, és nem pedig a döntéshozásra érdemes átterelni. Az ügyfelekkel történő kapcsolattartás alatt olyan információk keletkeznek, amelyek szinté segíthetik a döntéstámogatást. Az ügyfeleknek ablakot lehet nyitni arra is, hogy kommunikáljanak az intézménnyel, ezt pedig omnichannel megoldásokkal érdemes támogatni. A QUALCO előkészített integrációval tud kapcsolódni a banki ökoszisztémákhoz a követeléskezelést támogató rendszereivel, kiterjedt ügyfélportfólióval rendelkezik Európában és régióban egyaránt.

Mi történik a moratórium alatt a cégekkel?

Csorbai Hajnalka, az Opten stratégiai igazgatója előadásában elmondta, a koronavírus-válság hatására kényszervállalkozások jelentek meg Magyarországon, a cégek kockázati indexe a turizmus-vendéglátás területén ugrott meg legnagyobb mértékben (az Opten kockázati index mutatójának számításakor 340 különböző tényezőt vesznek figyelembe). A pénzintézeteknek komoly szerepe lesz abban, hogy meghatározzák, hol van szükség a cégek likviditásának javítására, és ezzel a cég túlélését támogatják, és hol nem célszerű, mert a vállalkozás túlélése nem valószínű. Bízzunk benne, hogy nem a koronavírus okozta válság kényszeríti ki a generációváltást a cégekben, de az idősebb generációba tartozó cégvezetők és tulajdonosok kockázatot jelentenek a cégek számára.

A lakossági hitelkockázatok kezelése és a követelésbehajtás jövője

Az előadások után tartott panelbeszélgetésen Győrfi Gábor (QUALCO) kifejtette: a moratórium lejártát követően az NPL-állományok kezelésekor nagyobb érzékenységre készülhetünk, mind szabályozás, mind szervezeti kultúra tekintetében átrendeződés jöhet. A követeléskezelésre fordítandó befektetés egy sokdimenziós döntés, de a monitoringnak erősebbnek kell lennie, a behajtási tevékenység UX-ét is érdemes javítani. Sok éve hallhatunk arról, a fintechek hogyan támadják meg a bankokat, ugyanakkor irtózatosan sok olyan szolgáltatást hoztak a képbe, amik hozzáadhatnak a követeléskezelési folyamatokhoz. A digitális innovációk tekintetében a rugalmas megoldások megjelenése lesz a legfontosabb változás, amikor egy banki ökoszisztémában biztosítjuk az adatáramlást és a különböző szolgáltatások összekapcsolását.

Barna Gábor (CIB Bank) kijelentette: a moratórium után nagyon észnél kell lenni, mert attól, hogy valami NPL, nem biztos, hogy döglött, de ennek visszahozásához idő kell. Figyelni kell arra, hogy a „mosdóvízzel együtt nehogy kiöntsük a gyereket”: ha túl gyorsan építjük le a kitettséget, a bank bedöntheti a céget. A lakossági hiteleknél az előző válságban sokat tanult a bankszektor, a hitelek bankok általi restrukturálása ebben nagyon sokat segíthet, és a nem fizető hiteleken belül is fontos lesz a hitelek célzott kezelése.

Ruzsin Attila (UniCredit) úgy vélte, nagyon fontos az a szemlélet, hogy minél jobban megismerjük a portfólió minőségét. Az elmúlt év mindenkit megtanított arra, hogy ki kell mozdulni a komfortzónából, ez elindult az új hitelezésnél, az online hitelezésnél is, és a cél a követeléskezelésben is az, hogy ebbe az irányba induljanak tovább. Fontos a türelem, a higgadt szemlélet, a következő hónapokban a szereplők az átstrukturálás hatékonyabbá tételén dolgoznak majd.

Lencsés Tamás (Eos) szerint az EU-ban az ügyfelek 60 százaléka már a digitális kapcsolattartást preferálja, de már Magyarországon is egyre jobban nyitottak az ügyfelek a digitális csatornákra, így ez egy egyértelmű irány, illetve emellett az EOS a prediktív modellezéssel próbál felkészülni a moratórium utáni időszakra.

Rádoki Ferenc (Magyar Bírósági Végrehajtói Kar) elmondta, a pandémiás időszak alatt a személyes kapcsolattartás helyett a videós kapcsolattartást is engedélyezték a végrehajtás során, így nem veszítették el a személyes kapcsolatot az ügyféllel. Azaz már nem kell feltétlenül megjelenni a végrehajtói irodákban, ezt a fajta kapcsolattartást érdemes lenne a járvány után is fenntartani. A kilakoltatásokról szólva kifejtette, lényegesen kevesebb a kilakoltatásra váró ügyek darabszáma: az adósok tudatosabbak, a kényszerértékesített lakóingatlanok száma is csökkent 2016-2017-es időszakhoz képest, ugyanakkor egyfajta felfutására várnak a végrehajtók a moratórium után. De nem várható, hogy a korábbi évekhez hasonlóan nagy számban valósulnak meg a kilakoltatások.

A címlapkép forrása: Getty Images.

gáza
ujgurok
bullbear
kínai hadihajó
koronavírus járvány mintavétel teszt covid-19 magyar adat

Alapblog Tőkepiaci lufi van

Mivel ennek a jelenségnek nem igazán van egységes tankönyvi definíciója, ezért a szakértők között általában...

Friss hírek TÖBB FRISS HÍR
Online előadás
Összefoglaljuk a befektetési termékeket
Könyv
Alapmű mindenkinek, akit érdekel a tőzsde világa.
Portfolio hírlevél
Ne maradjon le a friss hírekről!
Iratkozzon fel megújult, mobilbarát
hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Ügyvédek

A legjobb ügyvédek egy helyen

Infostart.hu

Lakossági kockázatkezelési szakértő

Lakossági kockázatkezelési szakértő
2021-06-01
HR Revolution 2021
2021-06-03
Financial and Corporate IT 2021
2021-06-08
FM & Hybrid Office 2021
2021-06-09
Hitelezés 2021
Csanyi Sandor