hitel és maszk
Bank

Mi lesz a törlesztési moratóriummal, és mi jön utána? Új javaslatok érkeztek

Portfolio
A felhalmozott kamattartozás előtörlesztésének díjmentessé tételét, a futamidő növelése helyett egy magasabb törlesztőrészlet önkéntes alapú vállalását és a törlesztések lépcsőzetes visszavezetését is a jogalkotók figyelmébe ajánlja az MNB a törlesztési moratórium kivezetésének tervezésekor – hangzott el a Portfolio mai online Lakossági hitelkockázatok és behajtás 2021 Meetupján. A követeléskezelők továbbra is elengedhetetlennek tarják egy egységes követeléskezelési törvény megalkotását, a bankok pedig optimistábban látják az MNB-nél a moratórium után várható fejleményeket a hitelportfóliók romlásában.

A Lakossági hitelkockázatok & behajtás 2021 Meetupunk második szekciójáról készített tudósítását alább olvashatja:

Törlesztési moratórium: két új javaslattal állt elő az MNB

A koronavírus hitelpiaci hatásairól beszélt előadásában Fábián Gergely, a Magyar Nemzeti Bank ügyvezető igazgatója. Elmondta: a hitelpiaci válságok általában késéssel, csúszással jelentkeznek a gazdasági válságokhoz képest, a legutóbbi válságban például 2011-2012-ben voltak csúcson a felszámolások, és a mostani válságban is csúszást láthatunk, sok minden eltér azonban az előző válsághoz képest: a hitelpiacok nem fagytak le, a vállalati hitelállomány tavaly 9,4%-kal, de moratórium nélkül is 0-3%-kal növekedett. A moratóriumban résztvevők aránya a vállalatok körében a turizmusban és az ingatlanpiacon a legmagasabb (de ezekben is csökkent), és az is látszik, hogy aki moratóriumban van, az kevesebb hitelt vett fel.   

40 ezer lakossági és több ezer vállalati ügyfél megkérdezésével végzett felmérést az MNB, a moratóriumban résztvevő vállalatok körében sokkal több az eladósodott cég, mint a moratóriumon kívülieknél, és a bevételük nagyobb arányban csökkent. A moratóriumban átmenetileg megtakarított több mint 1000 milliárd forintot a vállalatok elsősorban a munkabérek kifizetésére, a likviditáshiány pótlására és szállítói tartozások kifizetésére fordították. Ami a lakossági hiteleket illeti, a személyi hitel és a babaváró hitel esetében a legmagasabb a moratóriummal élők aránya (60% feletti), de a lakáshiteleknél sem elhanyagolható (40% feletti). A moratóriummal élők felének van 300 ezer forint alatti háztartási jövedelme, a moratóriumból kimaradóknál ez az arány mintegy egynegyed. A jövedelemarányos eladósodottság is magasabb a moratóriumban lévők esetében. A moratóriummal élő lakossági ügyfelek főleg a mindennapos fogyasztásra költötték el a megtakarított összeg, és kicsi azok aránya, akik megtakarították vagy befektetették Minden adatsoron látszik tehát, hogy a moratóriummal élők sérülékenyebbek anyagilag.

Egy 800 ezer fős tényadatbázist is megvizsgált az MNB. Eszerint 44%-ának csökkent, 53%-ának nőtt a jövedelme 2020 decemberére 2019 decemberéhez képest. A teljes vállalati hitelállomány 12%-a számít a moratórium kivezetése szempontjából kockázatosnak, a háztartási hitelállományban ez az arány 10%. Ezeknek ugyanakkor várhatóan nem feltétlenül válnak nem teljesítővé, de a kockázat magas. A banki értékvesztési besorolások alapján a vállalati és a lakossági hitelállomány egyaránt 11%-a van Stage2 kategóriában, és 3% feletti a Stage 3 kategóriájú hitelek aránya. Az MNB fontosnak tartja, hogy a nem teljesítő hitelek felépülését követően a nem teljesíti hitelek hitelportfóliójának kitisztítása sokkal gyorsabb legyen, mint az előző válságot követően. A vállalatok esetében üdvözlik az új reorganizációs keretrenszer bevezetését. A moratóriummal jól járnak az ügyfelek közgazdaságilag (pozitív jelenértékű számukra a részvétel), ugyanakkor a teljes futamidő 6 hónapnyi moratórium hatására 10 hónappal megnő.

Az MNB a jogalkotók figyelmébe ajánlja, hogy a felhalmozott kamattartozást díjmentesen tudják előtörleszteni a moratóriumban résztvevő ügyfelek, aki pedig önkéntesen vállalja, az magasabb törlesztőrészletet is fizethessen, amennyiben ezt preferálja a hosszabb futamidő helyett.

A moratórium június 30-ai végetértéről nem az MNB dönt, de Fábián Gergely felhívta a figyelmet: hosszúságával és részvételi arányával Magyarország már nagyon kilóg az európai mezőnyből, így célzott kivezetést tartanak megfontolandónak, ahogy azt tavaly ősszel is szorgalmazták.

MAKISZ: nagyon kellene már az új követeléskezelői törvény

Benke Zsófia, a Magyar Követeléskezelők és Üzleti Információt Szolgáltatók Szövetsége (MAKISZ) szövetségi titkára elmondta: szövetségük már régóta szorgalmazza egy egységes követeléskezelési törvény bevezetését. Bár a követeléskezelés jogi szakaszait a jogszabályok szabályozzák, a korábbi szakaszokra ezek nem terjednek ki kellő mélységgel. Nagyon gyakori például, hogy azért nincs lehetőség az együttműködésre az adóssal, mert nem érhető el lakcímén az ügyfél, az adósok jelentős hányada például nem tesz eleget lakcím-bejelentési kötelességének, így a végrehajtással csak a behajtási szakaszban szembesülnek, annak minden költségével együtt. Jelenleg nincs jogszabályi lehetőség arra sem, hogy a követeléskezelők ellenőrizzék az adósok címének hitelességét, a szállásadókkal ellentétben ők erre vonatkozó eljárást nem kezdeményezhetnek. Indokolt lenne a valós lakcím ellenőrzése a hatósági eljárás kezdeményezésének a lehetőségével.

Az adósokkal való kapcsolattartás számos adatvédelmi kérdést is felvesz, ezért ezen a területen is egyértelmű a jogalkotási igény a követeléskezelők részéről. A GDPR biztosítja a jogszerű adatkezelést a követeléskezelők részére, ezt kiegészítő területspecifikus hazai jogi normák bevezetésére is szükség lenne azonban. A követelékezelés korai szakaszában ez az adósok érdekeinek a sérülésével is együttjár.

A jogviták peres eljárás helyett ingyenes békéltető testületi eljárásban ingyenesen is rendezhetők lennének, a hitelezők azonban nem indíthatnak ilyet, kénytelenek jogi eljárást kezdeményezni.

Az MNB ajánlásában foglaltakat érdemes lenne jogszabályban rögzíteni, de az adósokra vonatkozó magatartási szabályokkal kiegészítve, például annak kikényszerítésével, hogy az adósok követelés válaszoljanak és indokolják meg, miért vitatják a követelést. További probléma, hogy a polgári perrendtartás az adósoknak kedvező határidőket támogat, nem ösztönzi az adósokat aktív pervitelre, és a bíróságok számára is adminisztrációs többletterhet jelent.

Mi lesz a moratórium sora, és mi jön utána?

Az előadásokat panelbeszélgetés követett a konferencián a hazai követeléskezelési piac jelentős szereplőivel. Fábián Gergely (MNB) szerint ha a kormány hosszabbításról dönt, célzottságra lenne szükség, és esetleg a törlesztések fokozatos visszaépítésére (pl. nem azonnal kellene a teljes összeget törleszteni). Szerinte félő, hogy sokaknál kialakult egy olyan háztartási költségvetés-tervezés, ami nem veszi figyelembe a törlesztést. Felfalusi Péter (Intrum) alapvetően egyetértett ezzel, szerinte a bankoknak se jó, ha a nyitással egyidőben hirtelen a moratórium is megszűnik. A rászorulók számára egy erős opt-in rendszert alkalmazna. Szerinte a második-hullámban már megjelent az a jelenség, hogy sokan megpróbálják régi tartozásaikat rendezni, ez kis mértékben, de pozitívan hatott a követeléskezelésre. Hölczl Krisztina (MKB) kevés esélyt adott arra, hogy elvágólag fog megszűnni július 1-jével a moratórium. Nagyon régóta, több mint 15 hónapja fog tartani a moratórium, a bankok ezért joggal tarthatnak attól, hogy sokan „elszoktak” a törlesztéstől. A bankok nincsenek könnyű helyzetben, kevés információval rendelkeznek a törlesztési képességről, különösen a hajlandóságról. A sérülékenyebb ügyfélkörben ezért ők telefonos felmérést készítenek az átstrukturálási igényekről. A moratóriumban résztvevők 70%-át ők a sérülékenyebb ügyfélkörbe sorolják. Molnár Gergő (K&H) azt mondta, ők egy teljes körű kivezetést is elfogadhatónak tartanának, és aki rászorul, annak egyedi segítséget tudnának biztosítani. Egy erős opt-ines megoldás is jó lehet, a Fábián Gergely előadásában említett lépcsőzetes visszavezetés (az összeg fokozatos növelésével) viszont technikailag a bankok számára bonyolult lenne, amire kevés az idő. Benke Zsófia (MAKISZ) is a fokozatosság pártján állt, a vállalkozások számára pedig a normaszövegében már ismert szerkezetátalakítási törvény lehet megoldás. Elmondása szerint voltak adósok akik felvették a kapcsolatot a követeléskezeléssel, és megpróbáltak új egyezséget kötni, nem következett be teljes passzivitás.

Mi várható a követelések piacán?

Felfalusi Péter (Intrum) szerint az NPL-állomány biztosan meg fog nőni, szerinte a 7-8%-os NPL-rátát el fogjuk érni, miközben a bankok inkább 5% körülit tartanak reálisnak. Bármikor is lesz vége a moratóriumnak, fokozatosan kerülnek csak piacra a követelések. A gyengébb tőkehelyzetű bankok 3-4 hónap után, az erősebbek 6 hónap után értékesíthetik a követeléseiket, de ehhez a felmondási moratórium megszűnése is kell. A bankok kínálati oldala mára eltűnt (a telekommunikációs szektorokban maradt érdemi kínálat), likviditása viszont sok van a vásárlóknak, így az árak viszonylag magasak. A biztos, hogy a követelésvásárlói szektor fel fogja tudni szívni a bankok által értékesített követeléseket, az árazást azonban nemcsak a kereslet-kínálat, hanem a nemzetközi likviditás is meghatározhatja. Hölczl Krisztina (MKB) szerint az első a restrukturálási szakasz lesz, ugyanakkor egyetértett a fentiekkel. Molnár Gergő (K&H) is egyetértett, de későbbi értékesítésekkel számol. Sokan tiszta lapot akarnak kezdeni szerinte a moratórium után, az ügyfelek proaktivitása sokat segíthet. A K&H komoly adatbányászati módszereket használt a sérülékeny ügyfélkör meghatározására. A telefonos megkeresések után optimisták: sokan jelezték, hogy van problémájuk, de meg fogják oldani, vagy nincs olyan problémájuk, mint amit az adatok mutatnak. Fábián Gergely (MNB) szerint hasonló mondatok hangoztak el 2009-ben, aztán viszonylag nagy ügyfélkört érintett a fizetési probléma, de a jegybank is kisebbnek látja a bajt, mint több mint egy évtizeddel ezelőtt. Benke Zsófia (MAKISZ) szerint nagy kérdés, mekkora állomány fog megjelenni a piacon.

frankfurt
görög santorini getty stock
Procida Olaszország sziget
mcdonalds gyorsétterem
london_shutter-20170512
Friss hírek TÖBB FRISS HÍR
Online kurzus
Akár 100 000 Ft-tal elkezdhető, hosszú távú megtakarítási módszer.
Online előadás
Megnézzük hogy épül fel, és miként kell értelmezni az általa mutatott értékeket.
Portfolio hírlevél
Ne maradjon le a friss hírekről!
Iratkozzon fel megújult, mobilbarát
hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Ügyvédek

A legjobb ügyvédek egy helyen

Infostart.hu

Üzleti modellező

Üzleti modellező

Hitelkockázati modellező

Hitelkockázati modellező
2021-06-01
HR Revolution 2021
2021-06-03
Financial and Corporate IT 2021
2021-06-08
FM & Hybrid Office 2021
2021-06-09
Hitelezés 2021
ubs_shutterstock-20170323