A Portfolio Hitelezés 2021 konferencián lezajlott, jelzáloghitelezéssel foglalkozó panelbeszélgetést Kuruc Péter moderálta.
Milyen hatással volt a jelzáloghitelezésre a pandémia?
Kormos Zoltán, az OTP Bank ingatlanhitelezésért felelős vezetője úgy látja, hogy a vagyonosabb ügyfélréteget kevésbé érintette a pandémia, ők veszik fel a hitelek jelentős részét. Volt egy enyhe visszaesés a második hullámhoz kapcsolódó lezárások körül, de ez nem gazdasági, hanem ijedségi aspektus miatt volt, de jelentős visszaesés összességében nincs a lakáshitelezésben. Ralf Cymanek, a Raiffeisen Bank Zrt. vezérigazgató-helyettese elmondta: a főbb hitelezési paramétereken nem történt változás, de bizonyos szektorokban volt visszaesés, mint a turizmus-vendéglátás. Hatással volt a hitelezésre az is, hogy sok szektorban elmaradtak a bónuszfizetések. Mostanra viszont visszaállt minden a régibe. Somogyi Péter, a Budapest Bank lakossági üzletágvezető elmondta: csak átmeneti, pár hónapos visszaesés volt, mára kezd helyreállni a normál hitelezési folyamat. Nagyobb hatással volt a pandémia a fedezetlen hitelekre, mint a jelzáloghitelekre.
Hogy alakultak át az értékesítési csatornák a pandémia során?
Sándorfi Balázs, a Bankmonitor.hu alapító-ügyvezetője elmondta: évek óta jelentősen növekszik az online felületek használata, de a pandémia alatt brutális löketet kapott a dolog. Somogyi Péter, a Budapest Bank lakossági üzletágvezetője úgy látja, nagy volt a növekedés, de a digitalizációs trend kisebb ütemben folytatja. Kormos Zoltán, az OTP Bank ingatlanhitelezésért felelős vezetője hozzátette: a partneri csatornák aránya a második hullámmal együtt erősödött, de a szituáció normalizációjával visszarendeződés volt tapasztalható.
Melyek voltak a nyerő értékesítési stratégiák?
Morafcsik László, a Fundamenta-Lakáskassza vezérigazgató-helyettese elmondta: nem alakult át az értékesítés jelentősen a pandémia alatt. Náluk továbbra is a személyes tanácsadás maradt domináns. Sándorfi Balázs (Bankmonitor.hu) úgy látja, komplex a kérdés, így megmarad a személyesség, viszont a jövőben ez inkább a komfortérzet és a tájékozottság fokozására szolgál majd, a digitalizáció számos értékesítési folyamatot átalakít majd.
Mi várható az ingatlanpiacon, és hogy hat ez a jelzáloghitelezésre?
Somogyi Péter (Budapest Bank) elmondta: elemzéseik szerint nem lesznek olyan ingatlanár-változások, mint a 2013-14-es időszakban, 2-4%-os emelkedést változást várnak. Komoly visszarendeződés aligha lesz, inkább a mérsékelt áremelkedés várható. Kormos Zoltán (OTP) úgy látja, visszaesés volt tapasztalható a pandémia alatt, de most folytatódik az áremelkedés, igaz, a korábbinál moderáltabb ütemben. Morafcsik László (Fundamenta) ingatlanár-növekedést vár, ez látszik már az építőanyagok árának növekedéséből, illetve abból, hogy bizonyos szektorok növekedése igencsak jelentős volt, mint például a balatoni nyaralók.
Lehet, hogy hamarosan teljesen online zajlik majd a jelzáloghitel-felvétel?
Sándorfi Balázs (Bankmonitor) úgy látja, az ügyfelek részéről megvan az igény a digitalizációra, viszont a szabályozói és technológiai háttérnek kell felnőnie a feladathoz. Ralf Cymanek (Raiffeisen) viszont úgy véli, még hosszú ideig nem lesz domináns a teljesen self-service online értékesítés. Morafcsik László (Fundamenta) hozzátette: régiónként és korcsoportonként is változni fog a digitalizációs igény, de még évek kérdése, mire egyáltalán az ezt engedő szabályozás megszületik. Hozzátette: komoly milliárdokba kerül majd a bankoknak a digitális átállás. Somogyi Péter (Budapest Bank) úgy látja, az ügyfelek nem akarják és nem is tudják teljesen online intézni a jelzálog-hitelezést. Hozzátette: ahogy a TV nem nyírta ki a mozit, a Youtube nem nyírta ki a TV-t, a digitális tanácsadás sem fogja teljesen kinyírni a személyest.
Milyen változásokat hozhat a felújítási hitel?
Ralf Cymanek (Raiffensein) azt mondta, hogy ezek a termékek viszonylag alacsony marzzsal működnek, a bankok nem ebből fognak meggazdagodni. Sándorfi Balázs (Bankmonitor) úgy látja, nem lehet 6 millió forintból felújítani egy budapesti lakást, sok esetben inkább információ-szerzés volt az igény. Kormos Zoltán (OTP) elmondta: a kamatok változása miatt egyre profitábilissá vált a hitel, egyébként elsősorban vidéki ingatlanokra veszik fel. Hosszabb távon 10-12 milliárd forintos havi szerződéskötésre fog beállni, de jelenleg az egyik legjobb lakástámogatási terméknek gondolja a szakember.
A moratórium kivezetése után milyen NPL-re számítanak?
Kormos Zoltán (OTP) elmondta: a legfontosabb kérdés a moratóriummal kapcsolatosan, hogy a kamatok fedezik-e a kockázati felárakat. Ralf Cymanek (Raiffeisen) úgy látja, az NPL-ráta a moratóriumos hitelek közt 5-10% körül lesz. Somogyi Péter (Budapest Bank) 5% alatti NPL-re számít saját bankjánál.
Mátrai Géza, a Salesforce nagyvállalati értékesítési vezetője a digitális értékesítés fontosságáról beszélt. A digitalizáció sosem volt még ilyen fontos: számos olyan cég állt át digitális értékesítésre, amely korábban csak minimálisan vagy egyáltalán nem foglalkozott ilyennel, illetve a távmunka sem tér vissza várhatóan a pandémia előtti szintre. Emellett az ügyfelek is egyre több digitális alkalmazást használnak, megváltoztak az igények – mondta a szakember.
A digitális banki értékesítési platformok segíthetnek nem csupán a digitalizációs igények kiszolgálásában, hanem az értékesítés meggyorsításában és személyre szabásában is. Az ilyen megoldások használata meghatározó lehet a hosszú távú kapcsolattartásban is. A digitális értékesítési technológiák segíthetnek a pénzügyi intézményeknek tartani a lépést a technológia fejlődésével is, hiszen olyan eszközökkel augmentálhatók, mint például a mesterséges intelligencia.
Címlapkép: Mónus Márton
