A Magyar Közlönyben megjelent 317/2021 (VI.9) számú kormányrendelet értelmében a fizetési és felmondási moratórium 2021. szeptember 30-áig tart, a moratóriumban érintett és ennek ideje alatt lejáró szerződések szeptember 30-áig meghosszabbodnak.
Hogy ezt követően mi történik, azzal kapcsolatban még nincs hivatalos döntés, a Portfolio tegnapi Hitelezés 2021 konferenciája követeléskezelési szekciójának résztvevői azonban jórészt arra számítanak, hogy a 2022-es választások utánig valamelyik formában (valószínűleg szűkítetten és korlátozottabb kör számára) fennmarad a moratórium.
Ugyanakkor sok a potyautas a rendszerben, aki nem szorul rá a moratóriumra, erről a bankvezérek is kifejtették véleményüket konferenciánkon:
Gulyás Gergely miniszter korábban azt jelentette be, hogy augusztus 31-éig marad a moratórium, ehhez képest tehát egy hónappal elcsúsztatja a kormány:
A magyar törlesztési moratórium sok szempontból páratlan egész Európában: 1. minden vállalati és lakossági hitelszerződésre általánosan kiterjed, amelyet 2020. március 19-e előtt folyósítottak, 2. nem jelentkezni kell a részvételért, hanem kijelentkezni lehet belőle, 3. nem tőkésedik az elmaradt kamatfizetés, 4. nem nőhet tőle a törlesztőrészlet, csak a futamidő, 5. időtartamát tekintve szeptember 30-án már több mint másfél éve tartani fog.
Hogy mi lesz szeptember 30-a után, az még a jövő zenéje, mindenesetre az MNB legfeljebb úgy hosszabbítaná meg a törlesztési moratóriumot, hogy csak a rászorulók maradhassanak benne – hangzott el a Pénzügyi stabilitási jelentés egy héttel ezelőtti online bemutatóján. A lakossági hitelek többségének több mint 3,5 évvel tolódna ki a futamideje, ha a moratórium 2022 közepéig fennmaradna, az érintettek kétharmada azonban nincs tisztában az adósságszolgálati következményekkel – figyelmeztettek a jegybanki elemzők. A vállalati hitelek 10%-át és a lakosságiak 12%-át látják sérülékenynek az MNB elemzése alapján.
Címlapkép: Shutterstock
