Hungary central bank unworried about price stability
Bank

Nyakon öntötték hitellel a bankok Magyarországot a nyáron

Portfolio
Az előző hónapoknál mérsékeltebb, de így is intenzív hónap volt a július a lakossági hitelezésben, és a monetáris szigorítás ellenére nem emelkedett tovább az új lakáshitelek kamata. A vállalati hitelezésben az idei év legerősebb hónapja volt a július, ami valószínűleg a Növekedési Hitelprogram „kipörgetésének” köszönhető. Az MNB ma közzétett adataiból szemezgetünk.

Közzétette a jegybank a júliusi hitel- és betéti statisztikákat. A lakossági hitelezésről kiderült:

  • a lakáshiteleknél júliusban 65%-kal volt nagyobb a kihelyezés, mint egy évvel korábban, az éves kumulált adat pedig 38%-os növekedést mutat,
  • a személyi kölcsönökből júliusban 59%-kal több „fogyott”, mint egy éve, az éves kumulált kihelyezés pedig 25%-kal emelkedett,
  • a babaváró hitel viszont veszített népszerűségéből: a július 13%-kal, az év eddig eltelt része pedig 9%-kal kisebb szerződéses összeget hozott az egy évvel korábbinál,
  • a teljes háztartási hitelkihelyezés júliusban 32%-kal, 2021 eddigi részében 17%-kal múlta felül 2020 hasonló időszakáét.

A koronavírus-járvány miatt érdemes a 2019-es adatokkal is összevetnünk a mostaniakat. A lakáshitelezés most 70%-kal volt feljebb júliusban, mint akkor, itt alig láttunk a pandémia miatt megtorpanást. Ami volt is, az elhalasztott kereslet formájában bőségesen jelentkezett idén. A személyi kölcsönök viszont még mintegy 15%-kal, a babaváró hitelek pedig 25%-kal elmaradnak az akkoritól, ami a júliusi új kihelyezést illeti. Összességében a lakossági hitelezés nagyjából ott tart, mint két évvel ezelőtt, a szerkezete viszont a fogyasztási hitelek felől a lakáshitelek felé mozdult el.

A lakáshitelek iránti nagy kereslet elsősorban nem a maximum 6 millió forint összegű otthonfelújítási hitelek megjelenésével magyarázható, felújítási és korszerűsítési célra ugyanis a lakáshitelek mintegy 8%-át vették csak fel a háztartások. A lakáshitelek 69%-a használt, további 10%-a új lakás vásárlására ment.

Alábbi ábránkon látható, hogy a járvány hatására a lakossági hitelezés nagyjából arra a trendvonalra került rá, ahol 2019 közepe, vagyis a babaváró hitel megjelenése előtt volt. A pandémia lecsengésével viszont idén tavasz óta nagyobb sebességre kapcsolt a növekedés.

Júliusban 132 milliárd forinttal, az év első 7 hónapjában pedig 769 milliárd forinttal vett fel több hitelt a lakosság, mint amennyit tőketörlesztés formájában visszafizetett. A különbség kisebbik része köszönhető a törlesztési moratóriumnak, ami az új kihelyezéseket nem, a hitelállományokat és a tranzakciós adatokat viszont felfelé torzítja.

A frissen kihelyezett lakáshitelek 30%-a volt most 1-5 éves (az 1 évest ide nem értve) és 58%-a 10 éves (az 5 évest ide nem értve) kamatperiódusú, vagyis a többség a hosszabb kamatperiódusú hiteleket választja, a hitelek 12%-a pedig végig fixált kamatozású, így az éven belül változó kamatozás aránya 1% alá csökkent.

Ennél is érdekesebb, hogy a monetáris szigorítás (többek között a júniusban elkezdett jegybanki kamatemelés) miként érezteti hatását az átlagkamatokban. Az új lakáshitel-szerződések átlagkamata júliusban 4,11% volt, ami érezhető növekedést jelent ugyan az áprilisi 3,93%-os mélyponthoz képest, de nem magasabb az egy hónappal korábbinál. Mivel időközben több bank is kamatot emelt, valószínű, hogy ez inkább összetétel-hatás eredménye (miközben drágultak a lakáshitelek a banki ajánlatokban, többen lettek az alacsonyabb kamatot kereső/elérő hitelfelvevők).

A személyi kölcsönök esetében sem látunk még érdemi növekedést az átlagos hiteldíjakban, igaz, júniushoz képest mintegy 15 bázisponttal emelkedett a személyi kölcsönök átlagos THM-e, de még így is elmarad az év elejitől. A lakáshitelek THM-e lényegében stagnált az előző hónaphoz képest.

A háztartási hitelek teljes banki állománya július végén 8875 milliárd forint volt, ami 16%-kal magasabb az egy évvel korábbinál, nagyobb részt az aktív hitelpiac, kisebb részt a törlesztési moratórium hatására. A lakáshitelek állománya 14%-kal, a személyi kölcsönöké 15%-kal bővült egy év alatt, a teljes háztartási hitelállomány 15,5%-át pedig már a babaváró hitel teszi ki.

A betéti oldalon továbbra sincsenek nagy izgalmak, de minimálisan, 6 bázisponttal emelkedett az éven belül lekötött forintbetétek átlagkamata júniushoz képest, így a nyár középső hónapjában 0,39%-on állt. Az éven túliaknál mindössze 1 bázispontos emelkedés történt.

A betéti verseny hiányában tovább emelkedett a látra szóló betétek aránya, immár 79,3% a háztartási betéteken belül. A háztartási betétek teljes állománya egy év alatt 15,4%-kal, 11 921 milliárd forintra bővült.

A bankszámlákon való lakossági devizaspekulációs alábbhagyására utal, hogy a forintszámlák állománya több mint 100 milliárd forinttal bővült júliusban, a devizaszámláké viszont ennél jóval kisebb mértékben csökkent.

A vállalati hitelezésben intenzív volt a július hónap, ami valószínűleg leginkább annak köszönhető, hogy június-júliusban a céges ügyfelek és a bankok igyekeztek kihasználni az utolsó lehetőségeket a 3000 milliárd forintos keretösszegét kimerítő Növekedési Hitelprogramban történő hitelfelvételre. Júliusban 148 milliárd forinttal több hitelt vettek fel a cégek, mint amennyit törlesztettek (nettó tranzakciós adat), így ez volt az év eddigi legerősebb hónapja a vállalati hitel-kihelyezés szempontjából.

A júliusi folyósítási dömpingnek is köszönhetően 9,4%-kal volt nagyobb a bankok céges hitelállománya július végén, mint egy évvel korábban, a betétállomány pedig 21,3%-kal bővült egy év alatt. Mindkettőre jótékonyan hatott persze a törlesztési moratórium is, amelyet azonban egyre kisebb arányban vesznek igénybe az ügyfelek.

Az elmúlt egy évben a koronavírus-válság megfékezését célzó állami hitelprogramoknak, illetve a moratóriumnak is köszönhetően 770 milliárd forinttal több hitelt vett fel a vállalati szféra, mint amennyit törlesztett (nettó tranzakciók), ugyanakkor a hitelállomány szerkezetének radikális átrendeződésére utal, hogy ebben +963 milliárd volt a forint- és -193 milliárd a devizahitelek szerepe.

Címlapkép: Shutterstock

német választás 2021 szavazás voksolás
aszfalt, útépítés, bitumen
olaf scholz
török_isztanbul
Friss hírek TÖBB FRISS HÍR
Ingyenes szeminárium
Te jó ég, mindjárt összedől az egész piac?!
Ingyenes szeminárium
Hova tedd a megtakarításod 2021-ben?
Portfolio hírlevél
Ne maradjon le a friss hírekről!
Iratkozzon fel megújult, mobilbarát
hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Kiadó raktárak és logisztikai központok

A legmodernebb ipari és logisztikai központok kínálata egy helyen

Infostart.hu
2021.09.30
Energy Investment Forum 2021 - A MEKH szakmai támogatásával
2021.10.13
Banking Technology 2021
2021.10.19
Budapest Economic Forum 2021
2021.10.05
Követeléskezelési trendek 2021
Egy ember laptoppal, aki egy kártyát tart a kezében és vélhetően fizetni készül. Fotó: Shutterstock