A moratórium november 1-jétől való meghosszabbítását kérhetik a nyugdíjasok, a gyermeket várók és nevelők, a közfoglalkoztatottak (vagyis a köznyelvben közmunkások), azok a magánszemélyek, akiknek az előző évhez képest csökkent a jövedelmük, illetve azok a vállalkozások, amelyek esetében az árbevétele legalább 25%-kal esett az előző évhez képest.
Akik hosszabbítani szeretnék a moratóriumot, a jogosultsági feltételek fennállása esetén nyilatkozniuk kell a bankoknál, a bennmaradás tehát nem automatikus. Annak érdekében, hogy minden érintettnek legyen ideje nyilatkozatot tenni, a kormány a jelenlegi formájában október 31-ig hosszabbítja meg a moratóriumot. Palkó István, a Portfolio vezető elemzője beszél az alábbi videóban arról, mit jelent a törlesztési moratórium meghosszabbítása az érintettek, vagyis a hiteladósok és a bankok számára.
A rászorulók számára november 1-jén életbe lépő hosszabbítás szociálisan indokolt és politikailag a választások előtti évben érthető. A rászoruló csoportok meghatározása ugyanakkor véleményünk szerint nem elég célzott, túl széles (lásd: összes nyugdíjas és családos, a jómódúakat is beleértve), illetve laza (lásd: jövedelemcsökkenés mint feltétel mindössze nyilatkozattétel alapján), így potyautasok továbbra is maradhatnak a rendszerben. A potyautas magatartást mindazonáltal mérsékelheti az opt-in bevezetése (vagyis aki kéri, annak külön nyilatkoznia kell), illetve a futamidő-hosszabbítás, mint szubjektív költség: akik 2022 közepéig a moratóriumban maradnak, azoknak az MNB korábbi számítása alapján többségében 3,5 évvel is nagyobb mértékben nyúlhat meg a futamideje.
Indokolható a mostantól számítva másfél hónapos felkészülési idő biztosítása, de ezt már tavasszal érdemes lett volna május-júniusra beidőzíteni, hogy ne kelljen előbb augusztus 31-ét mondani, aztán szeptember 30-áig, illetve most újból, október 31-éig hosszabbítani a moratóriumot, különösebb indok nélkül. Összességében a moratórium szelektív meghosszabbítása hozzájárulhat a bankszektor, illetve az érintett ügyfelek pénzügyi stabilitásához, a hitelek nem teljesítő válásának megfékezéséhez, és megakadályozhatja egy jelentős (akár az ügyfélhitelállomány 10%-át meghaladó) nem teljesítő hitelállomány felépülését. A szelektív meghosszabbítás előnye a bankok számára az, hogy látni fogják, hány százalékos arányt képviselnek a valóban sérülékeny (de a moratórium által egy darabig még megvédett) hitelek, így kellő felkészülési időt és információt kapnak egy 2022 második felében esetleg bedőlési hullámhoz.
Címlapkép: Shutterstock
