hitelszerződés jelzáloghitel bank bubor kamat
Bank

Bigtechek vs. bankok, moratórium és koronavírus-válság - Megszólaltak a bankvezérek

Portfolio
Hogyan kezelték a bankok a covid-válságot, miben voltak jobbak, mint a pénzühgyi válság idején? Mire számítanak a magyar bankok a moratórium kapcsán? Millyen újdonságokat hoz a banki digitalizáció, és hogyan veszik fel a bankok a versenyt a monopolhelkyzetben lévő bigtechekkel, ha utóbbiak belépnek a bankok piacára? Erről volt szó a Magyar Közgazdasági Társaság által szervezett Közgazdász-vándorgyűlés bankvezéri kerekasztal beszélgetésén.

A bigtechek és a bankok versenyéről is szó lesz október 13-ai Banking Technology konferenciánkon a bankszektor legfelsőbb digitális vezetőinek társaságában. Regisztráció itt!

Válságkezelés

A 2008-2009-es válság általános tanulsága, hogy a bankok hajlamosak prociklikusan működni, amikor beüt egy válság, behúzzák a féket, és fellendüléskor nyomják a gázt. A koronavírus alatt a válságkezelésen belül a hitelpiac kiemelkedő szerepet játszott, segítette a gazdaság helyreállását, a korábbi válságok tapasztalata nem érvényesült.  Miért változott meg a bankok hozzáállása? Milyen gazdasági immunrendszerrel kerültünk a válságba és hogyan zajlott a kúra? - hangzott Virág Barnabás (MNB) moderátor kérdése a kerekasztalon.

Hegedüs Éva (Gránit) szerint a válság természete is más volt 2008-ban, mint most: a subprime válság egy pénzügyi válság volt, a mostani járvány azonban más típusú, egészségügyi válság volt: bizonyos szektorok számára erős negatív hatással járt, más szektorok növekedni tudtak. A magyar gazdaság immunrendszere is erősebb volt, a 2008-as válság kedvezőtlen makrogazdasági helyzetben érte Magyarországot, a mostani válság során a gazdaság fundamentumai kifejezetten erősek voltak, és sok olyan döntés született 2010 után, amely segítette a bankrendszert és az ügyfeleket, ezért kimagasló hitelbővülést tudott elérni a szektor. A 2013-ban bevezetett NHP is segített ebben, az ügyfelek és a bankok közötti bizalmat segített ez felépíteni. A lakossági oldalon a fix kamatozású hitelek aránya meghatározó, az adósságfék szabályok hatékonyan akadályozták meg a túladósodást.

Szabó Balázs (CIB) kiemelte, hogy a bankvezetők is sokat tanultak a 2008-as válságból, a válság más hatást váltott ki a koronavírus-válság alatt, a bankok felelősségvállalása erősebb volt, az állami kezességvállalások és garanciaprogramok sokat tettek ahhoz hozzá, hogy a bankok jól kezeljék a helyzetet.  Soós Gábor (UniCredit) elmondta, hogy a koronavírus-válság során az MNB és a bankrendszer nagyon jól működött együtt, ez azt eredményezte, hogy a hitelezés nem visszaesett, hanem bővült is.

Moratórium

A hitelmoratórium bevetése általános eszköz volt a válság során, Magyarországon az egyik leghosszabb moratóriumot vezették be. Novemberig nyilatkoznak arról az ügyfelek, hogy kik akarnak moratóriumban maradni. Milyen lesz az arány? – tette fel a kélrdés Virág Barnabás.

Szabó Balázs (CIB) elmondta, hogy a bankon belül is tippverseny indult arról, mekkora lesz az igény a moratóriumra. Azt látni, hogy valahol 5 és 20 százalék között lesz azok aránya, akik maradnak a moratóriumban a teljes banki szinten most moratóriumban lévő hiteleken belül (lakossági és vállalati szegmens együtt). Soós Gábor (UniCredit) elmondta, azt próbálják felmérni, kinek milyen arányban lesz még indokolt a maradás, szerinte jelenleg a hitelek kb. 10 százalékánál kell valamilyen segítség az ügyfeleknek.A vállalati oldalon jobb a helyzet, alapvetően a cégek egészségesek, nincsen likviditási problémájuk.

Hegedüs Éva szerint a lakossági oldalon az egy évvel ezelőttihez képest nagy a különbség: a kamatok elkezdtek emelkedni. A bankszektornak is az az érdeke, hogy akik képesek elkezdeni a törlesztést, azok kezdjenek el törleszteni. Az moratóriummal kétfajta vesztesége keletkezik a banknak: a meg nem fizetett kamat, illetve hogy a szigorú értékvesztési szabályok miatt tőke oldalon sem tesz jót a bankszektornak a moratórium.

Jelasity Radován (Erste) szerint kulcsfontosságú, hogy most az ügyfeleknek be kell jelentkezni a moratóriumra. Tavaly december végén kiértesítették az ügyfeleket arról, mit jelent a moratórium a hitelével kapcsolatosan. A mostani periódusban kiderül, hogy milyen mértékben vannak felelős ügyfelek, ez vízválasztó lesz. Az Erste hat országot nézett meg, ahol volt moratórium, ezekben az látszott, hogy nem volt nagy NPL-növekedés a moratórium végén.

Bencsik László (OTP) megerősítette, hogy az általuk vizsgált országokban sem volt nagy arányú hitelbedőlés a moratórium végén. Úgy számítják, a moratóriummal érintett hitelek aránya, amelyeknél szükség van még a törlesztés befagyasztására, 1 százalék körül van.  

Milyen trendekre számítanak a bankok a hitelpiacon?

Szabó Balázs (CIB) szerint a növekedési kötvényprogram elindulása a következő 3-5 évben jelentős hatással lesz a vállalati hitelpiacra, a cégek oldalán ma még nem érződik a kamatemelési ciklus hatása. Az alapanyaghiány, a munkaerővel kapcsolatos nehézségek vannak most a fókuszban a vállalatoknál, egyelőre nem azzal foglalkoznak, hogy emelkednek a kamatok, a fix kamatozású hiteleket még nem annyira keresik.

Soós Gábor (UniCredit) elmondta, a beruházok is szépen emelkednek, a reálkamat jelenleg egy cég számára még mindig negatív tartományban van, az alapkamat emelkedése ellenére a beruházások megtérüléséhez viszonyítják a költségeiket. A mostani kamatszintek mellett is megmarad a hitelkereslet,

Bencsik László szerint dinamikus hitelállomány növekedés várható lakossági oldalon. A lakossági ügyfelek áttértek a fix struktúrákra, a lakáshitelezés nagy mértékben fix kamatozású, az eddig megvalósult hozamgörbe-elmozdulásnak nem volt érdemi hatása. A covid és a home office miatt erős hitelkereslet jelent meg a lakáshitel-piacon, a további években is gyors lesz a hitelnövekedés.

Jelasity Radován a zöld otthon programról elmondta, „repülőstart” lesz, sokan ezekre a konstrukciókra várnak. Az MNB kamatemelésének meglesz a konkrét számbeli vonzata, amikor nőnek a kamatok, a hosszú távú állampapírok hozama kisebb mértékben nő, és mindeközben messze kisebb mértékben nőnek a marzsok és a 10 éves fix hitelek kamatai elsősorban a verseny miatt. A marzsok csökkenése elindult, és mindenki azt várja, hogy mit hoz a következő néhány hónap.

Az IT-infrastruktúrát tekintve Magyarország Európa élmezőnyébe tartozik, de mégis alacsony a netbankolók aránya. Mi a jelenség oka? – hangzott a következő kérdés.

Hegedüs Éva szerint a netbanki penetráció jelentősen növekszik, a digitális fejlődés lehetővé tette, hogy leegyszerűsítsük a bankolást, ez a bankárok felelőssége. Az ügyfelek között a mobilappot használók aránya is növekszik. A magyar bankszektor sok milliárdot költ digitalizációra, ám sok olyan jogszabály van, amely gátolja, hogy a teljes termékpaletta digitális csatornára kerüljön.

A bigtechek előretöréséről is szó volt a beszélgetésen, ennek kapcsán Jelasity Radován kiemelte, egy bank egy adathoz hozzányúl, akkor mindenkinek magyarázkodnia kell, miért tett így. Ezzel szemben a bigtechek sokkal rugalmasabb környezetben mozgolódnak, amikor ugyanazt az adatot használják fel, hogy valakit megszólítsanak. A koronavírus-válság alatt paradigmaváltást jelentett, hogy egy fiókban és az interneten mennyi ügyfélinterakció van: 1:10-20-hoz az arány, pedig pár éve még ugyanannyian léptek be egy fiókba, mint a netbankra, mobilbankba. Ha valami nem működik az internet világában, akkor ezt nem lehet egy mosollyal, kávéval lerendezni.

Bencsik László elmondta, rengeteg pénzt költenek a digitális szolgáltatásokra, egy multichannel bank digitális értékajánlatának tetején járnak. Ha emellett az ügyfelek járnak fiókba, az nem baj: ha szeretnének valakivel beszélni, akkor ezt megtehetik, az OTP-nél nem nagyon zártak be fiókokat az elmúlt években sem. A bankszektor egy túlszabályozott szektor, és a bankszektorban nincs monopólium. Ha az Apple elkezd banki szolgáltatásokat nyújtani, akkor az a nagy kérdés, hogy rájuk is ugyanazok a szabályok vonatkoznak-e majd. Ha nem, akkor nagy baj van, akkor az Apple oldalról meghackeli a piacot.

Szabó Balázs (CIB) azt gondolja, a magyar bankok sokat tudnának még kezdeni az ügyfelek adataival a szabályozói kereteken belül, ebben van tartalék. Ebben szignifikáns változást várhatunk a következő években. A konszolidáció is természetes irány a világ egészében és Magyarországon is, de a magyar bankszektornak is van még lehetősége egyéni szinten is hatékonyságot javítani.

A bigtechek és a bankok versenyéről is szó lesz október 13-ai Banking Technology konferenciánkon a bankszektor legfelsőbb digitális vezetőinek társaságában. Regisztráció itt!

A címlapkép forrása: Getty Images.

forradalom szabadságharc október 23 ünnep korlátozás 1956
PayPal mobil
rusvai miklós forrás rtl híradó
koronavírus vakcina negyedik hullám szigor
ipari_termeles_autogyartas_gdp_shutter-20190531
Friss hírek TÖBB FRISS HÍR
2021.10.19
Budapest Economic Forum 2021
2021.11.18
Portfolio Property Awards 2021
2021.12.09
Agrárszektor Konferencia 2021
2021.11.18
Global trends in Banking 2021
Portfolio hírlevél
Ne maradjon le a friss hírekről!
Iratkozzon fel megújult, mobilbarát
hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Kiadó raktárak és logisztikai központok

A legmodernebb ipari és logisztikai központok kínálata egy helyen

Infostart.hu

Vezető felügyelő

Vezető felügyelő
Online kurzus
Akár 100 000 Ft-tal elkezdhető, hosszú távú megtakarítási módszer.
Online előadás
Megnézzük az összes izgalmas befektetési, illetve spekulatív pozícióra vonatkozó lehetőséget.
PayPal mobil