Ezen belül 42 ezer lakáshitel és 64 ezer személyi hitel vált ismét törlesztővé. A vállalati hitelek közül 20 ezernél kezdték meg ismételten a szerződő felek tartozásuk teljesítését.
Tavaly év végén még a fizetési stopra jogosult lakossági hitelek 54 százaléka volt a moratórium védőhálója alatt, idén májusra viszont ez az arány már 49, júniusra pedig 48 százalékra csökkent.
A moratóriumos hitelállomány volumenében májusig 5-5 százalékponttal apadtak a lakáshitelek és a vállalati hitelek tavaly decemberhez képest. A személyi kölcsönöknél 4 százalékpontos volt a mérséklődés, noha ezek kamata és így a moratórium alatt a hitel tőkeösszegére rakódó és az ügyfelet terhelő kamatköltsége is magasabb a jelzáloghitelekénél.
Közölték, a moratóriumos hitelszerződések száma folyamatosan, egyenletesen csökken. Az MNB szerint ennek oka, hogy a fizetőképes ügyfelek a járvány hatásának, illetve a gazdasági bizonytalanság enyhülésével elhagyták a moratórium védőhálóját.
Kiemelték, saját anyagi érdekük miatt is fontos, hogy a fizetési stopban jelenleg részt vevő adósok többsége mielőbb újból megkezdje hitele törlesztését, és a moratórium hosszabbításával csak azok éljenek, akik valóban rászorulnak erre a védőhálóra. A hosszabbítás a kockázatok emelkedésével párhuzamosan a hitelintézeti értékvesztések megugrásához is vezethet. A bankok hitelezési kapacitásának ebből eredő esetleges szűkülése pedig a járványból való kilábalás ütemét is lassíthatja - olvasható az MNB közleményében.
A címlapkép forrása: Getty Images.
