Június végén kezdte kamatemelési ciklusát az MNB, azóta havi 30 bázispontos tempóban 0,6%-ról augusztusig 1,5%-ra emelték az alapkamatot, szeptemberben viszont csak" 15 bázisponttal, 1,65%-ra emelte a jegybank az irányadó rátát.
A monetáris szigorítást követik és a vele kapcsolatos várakozásokat tükrözik a bankközi kamatok:
- a 3 havi BUBOR a 3 hónappal ezelőtti 1,05%-ról 1,78%-ra,
- a 6 havi BUBOR a 6 hónappal ezelőtti 0,85%-ról 1,85%-ra,
- a 12 havi BUBOR a 12 hónappal ezelőtti 0,83%-ról 2,00%-ra
emelkedett mára.
A mai (keddi) nap azért fontos, mert a 2009. évi CLXII. törvény értelmében az új kamatot a fordulónapot megelőző hónap utolsó munkanapja előtt 2 nappal érvényes referencia-kamatlábhoz kell igazítani. Mint alábbi ábránkon is látható, 6,5 éves csúcsról beszélünk, vagyis lényegében a devizahitelek 2015-ös forintosítása óta nem volt ilyen magas a kamatszint.
A legalább 5 éves kamatperiódussal rendelkező lakáshiteleknél jellemzően nem érzékelhető ilyen emelkedés, ugyanis a mostani állampapírpiaci hozamkörnyezet a hosszú lejáratokon még jellemzően nem magasabb az 5, illetve 10 évvel ezelőttinél. Ezt tükrözik az e hiteleknél meghatározó kamatváltoztatási mutatók, amelyek negatív értéke még a következő hónapokra is a törlesztőrészlet némi csökkenését vetíti előre. Az MNB által rendszeresen közzétett többféle kamatváltoztatási mutató közül hármat mutat alábbi ábránk.
Az októberi kamatfordulónappal rendelkező, gyakran változó kamatozású lakáshiteleknél viszont törlesztőrészlet-emelkedésre kell felkészülni. Egy BUBOR+3 százalékpontos kamattal rendelkező, 10 milliós fennálló tőketartozású lakáshitel várható törlesztőrészlet-emelkedését mutatja alábbi táblázatunk a hátralévő futamidő függvényében. Mint látható, annál nagyobb törlesztőrészlet-emelkedés várható, minél nagyobb a hátralévő futamidő.
A probléma sokakat érint: mintegy 400 ezer jelzáloghitel-szerződést. 2020 végén a jelzáloghitelek darabszám szerinti 48 százaléka és állományösszeg szerinti 41 százalék volt gyakran változó kamatozású, vagyis jellemzően 3, 6 vagy 12 havi kamatperiódusú. Öröm az ürömben, hogy 2015 óta sokuknak csökkent jelentősen a törlesztőrészletük, és akik már akkor rendelkeztek a hitelükkel, jelentős megtakarítást könyveltek el a kamatkörnyezet csökkenésén az elmúlt években.
Nem tudni, hol áll meg a kamatemelési ciklus. A következő hónapok sordöntőek lehetnek abban, mekkora további törlesztőrészlet-emelkedésre számíthatnak a hitelesek – mint fent láttuk, elsősorban a gyorsan változó kamatozású jelzáloghitellel rendelkezők. Alábbi ábránk egy 8 milliós, jelenleg 4,5%-os kamatozású hitel esetében mutatja be ennek lehetséges hatásait. Egy valószínűtlennek mondható, összesen 5 százalékpontos kamatemelés akár másfélszeresére is növelheti a törlesztőrészletet.
Az MNB szakértői nemrég a Portfolio oldalán 10 pontban foglalták össze, miért aggódnak kevésbé a változó kamatozású hitelek miatt, mint korábban. Szerintük miközben az egyes érintett adósok esetében a kamatkörnyezet emelkedése magasabb törlesztőrészletekben tükröződik, a makrogazdaság szempontjából egyértelműen kijelenthető: a változó kamatozású hitelek mára korántsem jelentenek akkora kockázatot, hogy - korábbi cikkeink szavával élve - „pokoli” helyzetre kelljen készülnünk:
Címlapkép: Getty Images
