Hol tart a mesterséges intelligencia banki használata?
Bek-Balla László (Erste) elmondta: több területen alkalmazzák az AI-t, de nem mondhatni, hogy bárhol is domináns technológiává vált volna. Példaként a chatbotjukat, a hanganalitikai megoldásukat és a folyamatautomatizációs kezdeményezéseiket említette. Szerinte lesznek olyan elemei azonban az ügyfélkiszolgálásnak, amelyeket továbbra sem érdemes automatizációra alapozni. Fischer András (OTP Bank) elmondta: van olyan machine learning megoldásuk, amely az ingatlan-értékbecslést segíti, és az ügyfélcsőd-veszély felismerését vagy a személyre szabottságot is támogatja már az OTP-nél mesterséges intelligencia. Sok startuppal működnek együtt, és tudják: vannak a piacon AI-ként eladott, de nem AI-alapú megoldások. Például a kicsi adatszükséglet, a megoldás fejlődőképességének a hiánya, az üzleti szabályokra épített megoldások és a data scientistek hiánya gyanússá tehet egy-egy projektet vagy beszállítót, hogy nem is mesterséges intelligenciáról van szó.
Fáykiss Péter (MNB) szerint az MNB is alkalmaz AI-megoldásokat, és szerinte érdemes distinkciót tenni a már alkalmazott AI-megoldások és a humán interakcióhoz hasonlítható general AI között. Felméréseik szerint a bankok 70-80%-a már alkalmaz valamilyen AI-megoldást. Győrfi Gábor (Qualco) szerint mindenhová begyűrűzik az AI, ők prediktív modellek építésére használják a követeléskezelésben. Strén Gábor (Microsoft) szerint a hétköznapokba, ügyfélkapcsolatokba nagyon jó megoldásokat hoz az AI, ezt rengeteg érdekes példa mutatja. Meg kell találniuk a vállalatoknak a megfelelő komplexitású megoldásokat az egyes problémákra, nem kell túlbonyolítani, és minél közelebb kell lenniük az üzleti területekhez – üzente a cégeknek. Abrán József (SAS) szerint valamennyire definíció kérdése, mit tekintünk AI-nak, a bankok döntő többsége egyébként használ ilyet. Szerinte rengeteg olyan műhely létezik Magyarországon, ahol alkalmazásra nem kerülő pilotok váltják sorban egymást, ez gyanút kell hogy keltsen a megrendelőkben.
Korszakhatáron vagyunk a mesterséges intelligenciában?
Strén Gábor (Microsoft) szerint nincs korszakhatár, de egy nagyon erős trendben vagyunk. Nem a kiváltásban, hanem a kontrollban van az AI igazi hozzáadott értéke – vélte. Fáykiss Péter (MNB) szerint a mesterséges intelligencia valóban nem mindenre megoldás, de jó eszköz egyes problémák megoldására, a folyamatok optimalizálására. Fischer András (OTP) szerint most még a felfelé tartó ágon vagyunk, sok mindent belelátunk az AI-be, de lesz egy megálló, és szembesülni fog a piac a valósággal, hogy végül kialakuljon a köztes egyensúlyi állapot. Bak-Balla László (Erste) szerint szükséges, hogy egyre nagyobb teret nyerjen az AI, mert különben belefullad a pénzügyi szektor a feladatokba. Abrán József (SAS) szerint előbb-utóbb kiváltja az emberi munkaerő egy részét a mesterséges intelligencia. Az USA-ban pl. a nem szellemi munkát végzők 25%-a vezet valamilyen járművet, az ő munkájukat idővel ki fogja váltani az AI.
A beszélgetés résztvevői egyetértettek abban, hogy nagy feladat a nyelvi korlátok lebontása a mesterséges intelligencia nagyobb volumenű felhasználásában, így a magyar nyelvhez illeszkedő megoldásoknak nagy szerepe van. Úgy tűnik, a szigetszerű megoldások (pl. chatbot) jelentik most az AI elsődleges felhasználási terepét, a teljes értékláncban való használatuk még nagy munkát jelent a bankok számára.
