Kiábrándító eredmények az európai bankokról
Elvégezte első, a klímaváltozásra való felkészültséget mérő értékelését az Európai Központi Bank, amely több mint hét éve közvetlenül felügyeli az eurózóna jelentősebb bankjait. A dokumentum itt olvasható. Mivel egyik bank sem teljesíti egyelőre a felügyelet elvárásait, az Európai Központi Bank „sürgős” lépések megtételére szólította fel a pénzintézeteket. Mivel a felügyelet most már egyedi többlet tőkekövetelményeket is előírhat a témában, kilátásba helyezte azt is, hogy erre is sort keríthet - hívja fel a figyelmet a Financial Times.
A legnagyobb kockázatot a bankok számára a fentarthatósági projektekben gyengébbnek számító energiaipari vállalatok és az energiaintenzív szektorok (mint például a légiközlekedés) felé fennálló kitettség jelenti – értékelte az EKB. Az egyéb kockázatok között említi a kevésbé energiahatékony ingatlanok finanszírozását is. Bár
a bankok egy része előrelépést tett saját karbonsemlegessége elérése felé, az általuk finanszírozott projektekről ez már sok esetben nem mondható el.
Az EKB tanulmánya 112 bankot elemzett, ezek összesített eszközállománya 24 000 milliárd euróra rúg. E bankok fele úgy nyilatkozott, hogy a klímaváltozás „jelentős” hatással lesz a tevékenységére a következő 3-5 évben, amely bankok viszont erről nem adtak jelzést, valójában elégséges elemzést sem végeztek erről – hívta fel a figyelmet egy blogposztjában Frank Elderson, az EKB igazgatósági tagja, a felügyeleti tanács alelnöke.
Az EKB a klímavédelmi stressztesztek elvégzését is hiányolta a bankok részéről, és gyengének találta annak megtervezését is, hogyan alkalmazkodnának üzleti modelljük ellenállóbbá tételével a bankok a klímaváltozáshoz. Ambiciózus és konkrét célokra, határidőkre, mérhető köztes célokra lenne szükség a jövőbeni kitettség csökkentéséhez – hangsúlyozta Elderson. Vannak azért pozitívumok is a jelentésben, Elderson szerint például a bankok kétharmada „jelentős fejlődést” ért el a hitelezési döntések során a klímakockázatok figyelembe vételével.
A Financial Times idézi Sasja Besliket, a legnagyobb dán nyugdíjalap, az PFA vezetőjét, neves ESG-befektetőt. Szerinte
a bankok egészen addig nem fognak jelentős előrelépést tenni klímastratégiájukban, amíg pénzügyi veszteségek nem érik őket a fenntarthatatlan iparágak finanszírozásából kifolyólag.
„A bankok a reálgazdaságot tükrözik, a reálgazdaság nem fenntartható, így ahogy a bankok működnek, az sem fenntarható” – mondta.
Az EKB 2022 első negyedévében fog közzétenni egy tanulmányt a bankok klímakockázattal kapcsolatos közzétételeiről, és a jövő év első felében szélesebb áttekintést tervez a bankok klímakockázatokkal kapcsolatos stratégiai, irányítás és kockázatkezelési aktivitásáról. Egyedi banki értékelések még ebben sem lesznek, csupán a teljes bankszektor helyzetét fogják bemutatni.
Jönnek az éghajlati stressztesztek
Négy hete fogadta el az Európai Bizottság az uniós banki szabályok (a tőkekövetelményekről szóló rendelet és irányelv) felülvizsgálatát. A nemzetközileg vállaltnál két évvel később, várhatóan 2025-ben élesedő új szabályok változatlanul azt szolgálják, hogy az uniós bankok ellenállóbbá váljanak a potenciális jövőbeli gazdasági sokkhatásokkal szemben. Az Európai Bankhatóság (EBA) becslése szerint 10 európai nagybanknál 27 milliárd eurós tőkeszükséglet keletkezik, 89 bank tőkeszintje viszont már megfelel az új szabályoknak.
A javaslatok részeként a bankszektor ellenállóképességének a környezeti, társadalmi és irányítási kockázatok tekintetében történő erősítése a Bizottság fenntartható finanszírozási stratégiájának kulcsfontosságú területe. Brüsszel szerint elengedhetetlen javítani e kockázatok banki mérésének és kezelésének módján, ahogy fontos annak biztosítása is, hogy a piacok figyelemmel tudják kísérni a bankok tevékenységét. A prudenciális szabályozás kulcsszerepet játszik ebben a tekintetben.
A javaslat értelmében
A BANKOKNAK A KOCKÁZATKEZELÉS RÉSZEKÉNT MÓDSZERESEN AZONOSÍTANIUK KELL, KÖZZÉ KELL TENNIÜK ÉS KEZELNIÜK KELL A KÖRNYEZETI, TÁRSADALMI ÉS IRÁNYÍTÁSI KOCKÁZATOKAT (ESG-KOCKÁZATOKAT). ENNEK RÉSZEKÉNT A FELÜGYELETEKNEK ÉS A BANKOKNAK RENDSZERESEN ÉGHAJLATI STRESSZTESZTEKET KELL VÉGEZNIÜK.
A felügyeleteknek a rendszeres felügyeleti felülvizsgálatok keretében értékelniük kell az ESG-kockázatokat. Valamennyi banknak közzé kell tennie azt is, hogy milyen mértékben van kitéve az ESG-kockázatoknak. A kisebb bankokra háruló indokolatlan adminisztratív terhek elkerülése érdekében a közzétételre vonatkozó szabályok arányosak lesznek.
Magyarország sok tekintetben élen jár
Magyarország egyre láthatóbb a globális zöld pénzügyi „térképen”: egy, a napokban publikált globális fenntarthatósági elemzés sok tekintetben az élenjárók közé sorolja hazánkat és az MNB-t. Eközben az OTP Bank révén magyar pénzügyi szereplője is lett a fenntarthatóságot célul kitűző egyik legfontosabb nemzetközi bankolási kezdeményezésnek – hívta fel a figyelmet tegnap a jegybank.
Az MNB idén áprilisban tette közzé zöld ajánlását. A benne javasolt intézkedések növelni fogják a bankszektor válságálló-képességét, és azt is szavatolják, hogy a bankok figyelembe vegyenek fenntarthatósági megfontolásokat. A hazai bankok még nincsenek felkészülve a fenntarthatósági kockázatok kezelésére, az MNB zöld ajánlása azonban segít nekik, hogy felkészüljenek a zöld területen várható új nemzetközi és hazai szabályozási változásokra – mondta akkor az MNB online konferenciáján Kandrács Csaba alelnök. A bankok vezetőinek kellő ismerettel és felelősséggel kell rendelkezniük a zöld kockázatok területén, és a vállalatirányítás átalakítása mellett külön, a vezető testület alá rendelt szervezeti funkcióval kell rendelkezniük a bankoknak. A kockázatokat többek között érzékenység- és forgatókönyvelemzés, illetve stressztesztelés elvégzésén keresztül kell értékelniük.
A dokumentum első lépésben egy önértékelési felmérés, valamint egy akcióterv kidolgozását, továbbá annak a jegybank részére való megküldését várta el a hitelintézetektől 2021. szeptember 30-ig.
Címlapkép: Getty Images
