selmeczi-kovács zsolt giro zrt 02
Bank

Jön az azonnali fizetési rendszer 2.0, leleplezték a terveket

Turzó Ádám Pál
Az AFR 2.0 a szolgáltatási lehetőségek továbbfejlesztését jelenti az azonnali fizetési rendszerben, ez érintheti a részletszabályokat is - árulta el lapunknak Selmeczi-Kovács Zsolt, a Giro Zrt. vezérigazgatója. Az AFR QR-kódját hamarosan két fontos változás is érinti, és azt is megtudtuk, hogy a Girónál egy központi csalásszűrési rendszer kialakításán is gondolkoznak. Felmerült az is, hogy a PSD2-es harmadik feles szolgáltatók számára a jövőben központi aggregátor szolgáltatást nyújtanának. A szakembert az éjszakai és a nappali elszámolási rendszer kivezetésének tervéről, a nemzetközi azonnali tranzakciókról, a GiroFix nevű szolgáltatás jövőjéről, a BNPL-jelenségről és a központi mobilfizetési projekt leállításának körülményeiről is megkérdeztük.

Ahogy arról nemrégiben az MNB ügyvezető igazgatója, Bartha Lajos is beszélt Banking Technology konferenciánkon, jön az AFR 2.0. Mit jelent ez, mit lehet tudni erről előzetesen? Változnak az azonnali fizetési rendszerhez kapcsolódó szabályok, vagy mire számíthatunk?

Az AFR 2.0 az azonnali fizetési rendszer ökoszisztémájának továbbfejlesztését, így tehát a ráépülő szolgáltatásokra való további lehetőségek kialakítását jelenti az azonnali fizetési rendszerben. A rendszer elindulásával az alapokat letettük, amely alkalmas arra is, hogy a jelenleginél sokkal több tranzakció, nagyobb forgalom valósuljon meg rajta. Az AFR 2.0 a szolgáltatási lehetőségek továbbfejlesztését jelenti részletszabályokban, akár jogszabályi szinten is, amely az MNB hatáskörébe tartozik. Természetesen mi is vizsgáljuk a lehetőségeket, és ha Giro hatáskörben érdemesnek látunk a bankok visszajelzését is figyelembe véve valamit változtatni, fejleszteni, akkor azt az MNB-vel egyeztetve megtesszük.

Mennyire vagy elégedett az eddigi fejlesztésekkel a ráépülő szolgáltatások tekintetében, és melyek azok, amelyek a következő egy éven belül megjelenhetnek még?

Az AFR elindulása óta számos ország képviselői jönnek hozzánk és az MNB-hez, az itt megszerzett információkat, tudást, tapasztalatokat kérik tőlünk, az azonnali fizetési rendszer az egész világon példaértékűnek számít. A ráépülő szolgáltatásokat tekintve óriási potenciált látok a fizetési kérelemben. A bankok az online pénztárgépnél is bevált szolgáltatások irányában hajtottak végre eddig fejlesztéseket, de úgy látom, hogy a világjárvány sokat változtatott az emberek mentalitásán, hogy nyitottabbak legyenek a technológiai újdonságokra, régebben ez egy szinte áttörhetetlen fal volt.

Emellett a GiroFix szolgáltatásunkban látok lehetőségeket. A másodlagos számlaazonosítók mellett még egy szolgáltatással indultunk el eredetileg, a fizetési kérelemmel, ami azt jelenti, hogy ha valaki küld nekem egy kérelmet, hogy fizessek, és azt jóváhagyom, akkor ebből egy átutalás keletkezik. Ez lehet egyedi átutalás, ami egy időkritikus helyzetben egy fizikai elfogadónál vagy egy internetes vásárlásnál keletkezik. Emellett van egy másik lehetőség is, a GiroFix, ami ugyanakkor már arról szól, hogy amikor például egy közműszolgáltató beküld sok ezer vagy tízezer fizetési kérelmet, azt szép lassan csöpögtetjük a rendszerbe, hogy a bankok ne legyenek túlterhelve.

Bár a fizetési kérelmet nem volt kötelező bevezetni a bankoknak, de azt látjuk, hogy a lakosság több mint 70-80 százalékának elérhető már a szolgáltatás, és az a néhány bank, amelyik ezt még nem fejlesztette le, várhatóan nagyon rövid időn belül megteszi.

Ez egy róka fogta csuka helyzet volt, mert a bankok egy része azért nem tette elérhetővé a fizetési kérelmet, mert még nem volt rá jelentős ügyféligény, a céges ügyfelek meg azért nem fejlesztettek erre megoldást, mert nekik akkor éri meg, ha minden ügyfelüket elérik a szolgáltatással. Most már vállalati oldalról is 20-as nagyságrendben vannak ügyfeleink, akik a GiroFix szolgáltatáshoz csatlakoznak vagy érdeklődnek iránta, és már élesben is mennek rajta a tranzakciók. Az ügyfeleink között vannak közművek, biztosítók, de ez akár egy helyi tévé- és internetszolgáltatónak vagy egy társasházkezelőnek is érdekes lehet.

Úgy értesültünk, hogy a közeljövőben változhat az MNB QR-kód sztenderdje. Milyen változásokra számíthatunk?

Az elmúlt időszak tapasztalatai és visszajelzései alapján továbbra is az a célunk, hogy ne szigetszerű, egyedi megoldások szülessenek, hanem egy olyan sztenderd, ami átjárható, és amit minden piaci szereplő használ. Kettős célunk volt, egyrészt, hogy továbbfejlesszük, másrészt, hogy biztonságosabbá tegyük a QR-kódot. A mostani egy nyílt szabvány, és ezzel kapcsolatban a célunk továbbra is az, hogy mindenki szabadon tudja ezt használni a jövőben is, azonban a biztonság növelése érdekében szükséges lehet ezt olyan módon továbbfejleszteni, hogy a QR-kódok kibocsátásához és olvasásához tartozzon egy tanúsítási eljárás is. A felhasználók lehetnek bankok vagy fintech cégek is, de meg fogunk győződni arról, hogy nem élnek vissza ezzel a lehetőséggel.

A másik fejlesztés a QR-kód gyakorlati alkalmazhatóságát nagymértékben segíti, eddig egy QR-kód generálással egy átutalás keletkezett, így egy kasszánál ülő nem biztos, hogy értesült arról, hogy ez a fizetési kérelem vagy tranzakció sikeres volt-e. A továbbfejlesztett szabvány szerinti QR-kóddal vissza tudjuk küldeni az adott fizetési helyre a tranzakció eredményét, ami tanúsítja, hogy az átutalás sikeresen megtörtént vagy esetleg sikertelen volt. Akár egy biztosítási ügynöknél, akár egy pizzafutárnál is azonnal megjelenhet az általa kezelt felületen, hogy a tranzakció ténylegesen végbement. A QR-kód szabvány módosítása előtt a koncepciót természetesen egyeztetni kell az MNB-vel és a bankokkal is.

A Girónál összegyűlt eddigi tapasztalatok alapján terveztek-e IT-biztonsági fejlesztéseket?

Folyamatosan gondolkodunk azon, hogy hogyan tudjuk ezt a rendszert még biztonságosabbá tenni. Ami még újdonság, hogy egy központi fraud monitoring rendszer kialakításán kezdtünk el gondolkozni. Ez alapvetően nem kötelessége a Girónak, a jogszabályi kötelezettségek alapján minden pénzforgalmi szolgáltatónak el kell végeznie ezt a tevékenységet.

De azt látjuk, hogy ha egy pénzügyi intézményen túlmutató csalás történik, akkor nem biztos, hogy az adott intézmény erről megfelelő információval képes rendelkezni.

A Giro a bankok közötti pénzmozgásokat is látja, ezért lehet hozzáadott értéke, hogy egy ilyen rendszert építsünk ki. Egyelőre gondolati szinten tart ez a projektünk, az egész bankközösséggel, illetve az MNB-vel körbejárjuk, hogy volna-e ennek addicionális értéke, és ha igen, akkor ez pontosan hogyan működhetne.

A Buy New Pay Later – azaz a digitális részletfizetéses megoldások - terjedése most a fizetési piac nagy slágere a világon. Egy ilyen megoldást technológiailag akár az AFR-re építve is létre lehetne hozni?

A magyar jogrendszer meglehetősen konkrétan definiálja a hitel fogalmát, nem gondolom, hogy a BNPL-szolgáltatások olyan gyorsan el fognak terjedni, mint ahogyan azt most külföldön láthatjuk. Ugyanakkor a fizetési kérelem tökéletesen alkalmas lenne arra, hogy a vásárlók részletekben fizessenek ki egy összeget, azt gondoljuk, hogy ezt az azonnali átutalási rendszeren keresztül is meg lehet tenni.

Tavasszal hosszú előkészületi időszak után végül a Giro elállt a központi mobilfizetési megoldás fejlesztésétől, mivel indokolták a bankok, hogy mégsem szállnak be a projektbe? Mennyire volt ez fájó hír a Girónak?

A projekt leállításakor azt értékeltük, hogy alapvetően nélkülünk is megvalósult vagy elindult nagyon sok olyan banki fejlesztés, amit mi az egységes központi mobilfizetési alkalmazásban tűztünk ki célnak: hogy legyen elérhető a fizetési kérelem és a QR-kód a bankoknál, így pedig minden ügyfél számára kényelmesen elérhető legyen az azonnali fizetés minden fizetési helyzetben. Nekünk ez így is siker volt, és azt láttuk, hogy azzal, hogy elindítottuk a központi mobilfizetési projektet, az katalizátorként hatott a bankok saját fejlesztéseire. Ez pozitív volt számunkra, nem kudarcként éltük meg.

Azt is látjuk, hogy a bankok a saját mobilbanki alkalmazásaikból nem nagyon szeretnék kiengedni az ügyfeleket, abba minél több beyond banking szolgáltatást próbálnak beépíteni. De továbbra is az a célunk, hogy ne egyedi, töredezett megoldások jöjjenek létre, és a fő feladatunk, hogy a szigetszerű megoldások helyett olyan egységes megoldások létrehozását támogassuk, ami átjárhatóságot jelent a pénzforgalomban. Ilyen lehetne az új QR-kód szabvány, ilyenek a szabványaink. Annak ellenére, hogy a Giro közvetlenül nem szolgáltat a felhasználóknak, a központi infrastruktúra és kiegészítő elemeinek a folyamatos fejlesztésével most is azon dolgozunk, hogy a végfelhasználók kimagasló ügyfélélménnyel rendelkező azonnali átutalásra épülő, egymással átjárható megoldásokat kapjanak.

Tavaly egy fintech cég is csatlakozott a klíringtagokhoz, a Wise a pandémia alatt vezényelte le a projektet. A másfél évvel ezelőtti induló körhöz képest kik csatlakoztak még a rendszerhez? Vannak-e a Wise-hoz hasonló fintech vagy új banki szereplők, akik integrációja várható?

Az azonnali fizetési rendszer indulása óta a Wise az egyetlen új tag, de vannak olyan szolgáltatók, akikkel folyamatosan tárgyalunk, akik szeretnének klíringtagságot szerezni. Ennek feltétele az is, hogy az MNB-nél a VIBER-hez is kell csatlakozni. De számos olyan fintech van, akivel erről tárgyalunk, olyan pénzügyi szolgáltatók, akik látnak előnyt abban, hogy közvetlenül az alapinfrastruktúrához csatlakozzanak.

Az egyik ilyen szereplő nemrég szerzett banki licencet, és gondolkodik azon, hogy csatlakozzon.

Tehát ha jól értem, a Revolut Bankról van szó?

Ezt sajnos se megerősíteni se cáfolni nem tudom, de középtávon azt tartom valószínűnek, hogy a GiroInstant-hoz csatlakozó bankok és vállalatok száma jelentősen növekedni fog.

A PSD2 szerinti PISP és AISP licenccel is lehet csatlakozni a rendszerhez?

A fizetési kérelem és a másodlagos azonosító szolgáltatásokhoz szabadon csatlakozhatnak, de mivel nem vezetnek számlát nekik nem szükséges csatlakozni a BKR-hez (Bankközi Klíring Rendszer), tehát azonnali átutalásokat közvetlenül a Girón keresztül nem küldhetnek és nem fogadhatnak. Ők egy másik problémával néznek szembe, amiben segíthetünk nekik. Magyarországon egyelőre kevesen vannak azok a szereplők, akik harmadik fél szolgáltatóként a PSD2 szerinti AISP és PISP engedéllyel rendelkeznek, a gyakorlati életben pedig olyan technikai akadályokba ütköznek, ami miatt nem nagyon indult még be ez a piac. Korábban felmerült az a gondolat, hogy egy olyan központi aggregátorrá válnánk, amely egy csatornán az összes hazai és uniós engedéllyel rendelkezőnek egykapus csatlakozást biztosítana a magyar bankokhoz.

Amennyiben egy ilyen szolgáltatásban a bankok látnának fantáziát mi nyitottak lennénk a szolgáltatás megvalósítására.

Korábban tervben volt az éjszakai, hosszabb távon a nappali átutalási rendszer bezárása is. Mikor jöhet el az a pillanat, hogy a régi átutalási rendszerek kivezetésre kerülnek, és a forgalom az AFR-be terelődik?

A célunk változatlan, biztonságos, megbízható és költséghatékony elszámolási rendszert szeretnénk fenntartani, ide tartozik az is, hogy most három platformot üzemeltetünk.

Elkezdődött az a munka, hogy hogyan lehetne ezeket az elszámolási platformokat racionálisabbá tenni.

Az éjszakai elszámolási rendszerben vannak nagyon különleges tranzakciók, különböző hatósági utalások, aminek a migrációja nem lesz egyszerű feladat. Vannak benne olyan tranzakciók is, amelyeket már nem nagyon használunk, ilyen a csekk vagy a váltó, ezeknek a kivezetése üdvözítő lenne. Az éjszakai elszámolási rendszerben van a csoportos beszedések elszámolása is, ami egy abszolút magyar szabvány szerint készült séma. 

A napközbeni átutalási rendszerünkben az egyedi tranzakciós kör kvázi kiürült, hiszen a tranzakciók jelentős része átkerült az azonnali fizetési rendszerbe, de ebben van még a kötegelt tranzakciók jelentős részének a feldolgozása. Az a kérdés, hogy ebből a három rendszerből hogyan tudunk költséghatékonyan egy elszámolási rendszert építeni. Itt nemcsak nekünk, hanem az MNB-nek, illetve az egész bankrendszernek nagy feladata van, ennek az előkészítése zajlik. A jövő év elején ezt a koncepciót véleményezni fogjuk a bankrendszerrel, utána elindulhat ez a munka.

Egyre több országban vezetnek már be belföldi azonnali rendszereket, de mi a helyzet a nemzetközi - azaz például európai – azonnali fizetési rendszerek fejlődése terén? Itt milyen problémákat kell még leküzdeni, hogy olcsók és gyorsak legyenek a tranzakciók?

Az eurózónában az azonnali fizetés részaránya jelenleg a forgalom 10 százalékát sem teszi ki. Az eurózónán kívüli határon átnyúló tranzakcióknál a legnagyobb problémát a különböző devizák közötti váltás jelenti, és a fedezetkezelés is óriási kihívást jelent. Az EKB is érzékeli ezt a problémát, van egy TIPS nevű rendszerük, és azon gondolkoznak, hogy ezen keresztül mindenki számára elérhetővé kellene tenni akár az euróátutalást is az eurózónán kívül is.

A Giro is átgondolta az elmúlt időszakban, hogy hogyan lenne lehetséges ezekhez a rendszerekhez kapcsolódva eurós azonnali elszámolási szolgáltatást nyújtani, ami azonban a nehézségét jelenti az ilyen típusú fejlesztéseknek, hogy az országokon átnyúló fizetési tranzakciók száma viszonylag alacsony. A pénzforgalmi fejlesztések pedig nagy volumen mellett térülnek meg, vagyis ha sok tranzakció van egy rendszerben. A bankoknak és az egyes országoknak is ez jelenleg még aránytalanul nagy fejlesztést jelent, habár technológiailag minden megoldás kész van arra, hogy ezt meg lehessen valósítani. A technológiák olcsóbbá válásával ez 5-10 éves időtávon jöhet el.

Címlapkép: Selmeczi-Kovács Zsolt Forrás: Giro Zrt.

kórház hospital korhaz
Gazdaságos olimpia? A franciák már most dupla költségektől félnek
new york_getty_stock
tél áram elektromos vezeték getty stock energia
Kiakadtak a britek a kormány Brexit-húzásán
forint bankjegy
2021. december 9.
Agrárszektor Konferencia 2021
Portfolio hírlevél
Ne maradjon le a friss hírekről!
Iratkozzon fel megújult, mobilbarát
hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Eladó új építésű lakások

Válogass több ezer új lakóparki lakás közül Budán, Pesten, az agglomerációban, vagy vidéken.

Infostart.hu
Díjmentes online előadás
Legális adóelkerülés, TBSZ, NYESZ számlák.
Online előadás
Mik a fontos szintek, formációk, indikátorok, amelyek befolyásolják az árfolyamot?
sötétház