Közzétette a héten előzetes statisztikai mérlegét az MNB, ez alapján a jegybanki mérleg forrásoldalán szereplő forgalomban lévő forint készpénz mennyisége egy év alatt 7750 milliárd forintról 8135 milliárd forintra emelkedett január végére. Éves összevetésben ez bőven az infláció alatti, mindössze 5,0%-os növekedést jelent, ami jóval kisebb az elmúlt évek átlagánál.
- Éven belül már jó láthatók egy fordulat jelei: a korábbi szinte töretlen növekedési trendet felváltotta a stagnálás. Március vége óta 2022 végéig lényegében stagnált a forgalomban lévő forint készpénz mennyisége Magyarországon, ami a kétszámjegyű infláció mellett a készpénzben tartott vagyon gyors elértéktelenedését jelentette. Idén januárban már a csökkenés is jelentős volt: január végén 195 milliárd forinttal használtunk kevesebbet, mint egy hónappal korábban.
A forgalomban lévő készpénz mintegy háromnegyede (76%-a) van a háztartásoknál, így a készpénztartást nagyban befolyásolja a háztartások megtakarítási képessége. Más megtakarítási formáknál is stagnálás, enyhe nominális csökkenés figyelhető meg tavasz óta, vagyis vélhetően nem arról van szó, hogy tudatosabb lett volna a készpénztartást illetően a lakosság. A bankbetéteknél például február vége és 2022 szilvesztere között már 5,2%-kal csökkent a háztartási állomány.
Egyrészt tehát az infláció apasztja a megtakarításokat, így a készpénzállományt is, másrészt viszont a mindennapi pénzforgalomban is csökken a készpénz szerepe. A harmadik negyedévben már több mint másfélszer több pénzt költöttünk el a bankkártyákkal, mint amennyi készpénzt felvettünk a segítségükkel.
Harmadrészt viszont erőteljes volt egy olyan jelenség is 2022-ben Magyarországon, ami inkább a forint iránti bizalom csökkenését jelzi: az első három negyedévben összesen 195 milliárd forinttal több valutát vásároltunk, mint amennyit eladtunk, ebből a háztartásoknál 135 milliárd forint volt a különbözet, a többi gazdasági szereplőnél mintegy 60 milliárd.
A jegybank legutóbbi, szeptember végi adatai alapján a nemzetgazdaság szereplői 760 milliárd forint valutát tartottak, ami 9%-a a forint készpénz mennyiségének, és egy év alatt 35%-os növekedést jelent. (Az év végi előzetes adatokat február 20-án közli a jegybank). Utoljára 2015-ben nőtt ennél nagyobb mértékben a gazdasági szereplők valutaállománya (ráadásul akkor az év egészében, most viszont még csak első három negyedéves adataink vannak). A háború miatti félelem mellett nagy szerepe lehetett ebben a forint további gyengülésére vonatkozó várakozások felerősödésének. Adná magát magyarázatként a külföldi utazások járvány utáni visszatérte is, de a szeptember végi adatokban ennek már nem lehetett jelentős szerepe.
A forint árfolyamingadozásai mellett (amely a valutakeresletre lehet nagy hatással) az ingyenes bolti készpénzfelvétel bevezetése és a bankok ATM-hálózatának bővítése mozgathatja meg középtávon a készpénzhasználatot. Mivel mindkettő javítja a készpénz elérhetőségét, egyértelműen a készpénzhasználatot ösztönző lehetőségekről beszélhetünk, vagyis e két intézkedés gyengíti a drága készpénzhasználat visszaszorítására vonatkozó törekvések megvalósulását. Ahogy fent belinkelt cikkeinkben utaltunk rá, a készpénzfelvételi lehetőség bevezetése több negyedévet vehet igénybe a kiskereskedelmi láncoknál, az ATM-hálózatokat pedig másfél-két év alatt kell gatyába rázniuk a bankoknak, így ezek a hatásuk valóban inkább közép-, mint rövidtávon érvényesülnek majd.
Címlapkép: Valutaárfolyamok egy budapesti pénzváltó információs kijelzõjén 2022. szeptember 28-án, miután a forint napközben új mélypontra került a frankkal és a dollárral szemben. MTI/Balogh Zoltán
