A magyar bankszektor tavaly 485 milliárd forint nem konszolidált eredményt ért el, a részleteket itt foglaltuk össze. Miután utolsóként az OTP is közzétette gyorsjelentését, mindezt régiós kontextusba helyezve összegyűjtöttük, hogy euróban számolva mit alkottak tavaly a magyar nagybankok anyabankjai, az OTP Csoportot is közéjük sorolva.
Hat bankcsoport teljesítményét vizsgáltuk meg: a magyar OTP mellett az osztrák Erstéét és Raiffeisenét, a belga KBC-ét és az olasz Intesa Sanpaolóét és UniCreditét. (A Magyar Bankholdingnak nincs jelentős külföldi tulajdonosa, a bankcsoport pedig még nem közölte éve számait). A hat bankcsoport tavaly összesen 20,3 milliárd eurós adózott eredményt ért el, ami nemcsak rekordszintű nyereség, de 51%-os növekedést jelez 2021-hez képest.
A leggyengébb a háborús bizonytalanságot hozó első negyedév volt, a legerősebb pedig rögtön a második. A két olasz bankcsoport hozta a legnagyobb nyereséget az év egészében, de a Raiffeisen is kiválóan teljesített, köszönhetően a profitja több mint felét hozó orosz leánybanknál bekövetkezett átárazódásoknak, ugyanakkor az ott keletkező nyereséget a társaság egyelőre nem használhatja fel.
A magyarországi extraprofitadóval és kamatstoppal sújtott, az orosz-ukrán kitettségen pedig jelentős értékvesztést elszámoló OTP-t leszámítva minden bankcsoportnak nőtt a tőkearányos megtérülése, a leginkább a Raiffeisené.
Az alábbi ábra a legjobb magyarázat arra, minek köszönhető az anyabankok rekordszintű nyeresége: a nettó kamatbevételek ritkán látható megugrásának. Ezen a soron 22%-os, csaknem 7 milliárd eurós többletük keletkezett 2021-hez képest a bankcsoportoknak, elsősorban a jegybanki kamatemeléseknek, másodsorban a kötvény- és hitelportfóliókon ezzel összefüggésben elkönyvelt kamatemelkedéseknek köszönhetően.
Különösen a negyedik negyedévben szálltak el a kamatok, ekkor a Raiffeisennél 52%-kal, az Ersténél 20%-kal, a hat bankcsoportnál összesen pedig 22%-kal nőttek a nettó kamatbevételek.
Mivel a kamatozó eszközök állománya ennél jóval kisebb mértékben növekedett, a bankok összesített hitelállománya például csak 2%-kal bővült tavaly, ezért elsősorban a kamatmarzsok tágulásának tudható be a nettó kamatbevételek ilyen mértékű növekedése. A hatból négy bank közölt erre pontos számot, közülük az OTP-nél stagnált, a három másik banknál viszont jelentősen emelkedett a kamatmarzs.
A bevételek növekedése mellett a ráfordítások kisebb mértékben nőttek a bankcsoportoknál, így a hatékonyságot mutató költség/bevétel hányados jellemzően javult. A háború és az energiaválság ellenére a hitelezési veszteségek is kedvezően alakultak: a bankok kockázati költsége összesen „csak” mintegy 2 milliárd euróval nőtt, ráadásul elsősorban kedvezőtlen makrogazdasági előrejelzések, és nem tényleges hitelbedőlések miatt.
Leginkább a háborús bizonytalanságot hozó első negyedévben nőttek a hitelezési veszteségek. A legkevésbé az Ersténél és az UniCreditnél nőttek tavaly a kockázati költségek.
Háború ide, energiaválság és magas infláció oda, a nem teljesítő hitelek és követelések aránya lényegében egyik banknál sem nőtt, egyedül a Raiffeisennél stagnált, a többinél pedig még csökkent is 2022-ben. Mivel az egyes bankok más-más definíciót szerepeltetnek jelentéseikben, az alábbi ábra inkább időbeni összehasonlításra alkalmas, a bankok közötti összevetésre kevésbé. Az idei év egyik nagy kérdése lesz, hogy a kiváló portfólióminőség meddig és milyen mértékben fenntartható.
Mint ahogy az is érdekes kérdés lesz idén, hol áll meg a hitelkereslet visszaesése, és milyen hitelezési aktivitásra számíthatunk év végéig az egyes bankoktól, hiszen ennek a hosszabb távú bevételtermelésben nagyobb a jelentősége, mint az átmenetileg megugró kamatkörnyezetnek. Tavaly az előző évhez hasonlóan mindössze 2%-kal nőtt a hat bankcsoport összesített hitelállománya euróban, ebben a régiós devizák euróhoz képest bekövetkezett gyengülésének is szerepe van. Szeptemberről december végére már csökkent is a bankok összesített hitelállománya.
Az Erste, a KBC és az OTP foglalt helyet a mezőny első felében, utóbbit az új akvizíciók is segítették a növekedésben, a forint gyengülése miatt ugyanakkor az euróban számolt hitelállomány csak egyszámjegyű mértékben emelkedett a magyar bankcsoportnál is. Ábránkon jól látható, hogy hitelállomány alapján mekkora a cikkünkben tárgyalt bankok egymáshoz viszonyított mérete.
Alábbi cikkeinkben foglaltuk össze az egyes bankcsoport negyedéves gyorsjelentését:
Címlapkép: Getty Images
