Teherviselő képességének határán a bankszektor
Kiemelte: a magyar bankrendszer a romló nemzetközi környezetben is képes jól teljesíteni. A gazdaság nem tudna olajozottan működni a megfelelő bankszektor nélkül, és az ágazat sem lehet eredményes jól teljesítő gazdaság nélkül - mondta a miniszter, hozzátéve: a tavalyi adatok alapján a bankrendszer tőkemegfelelési mutatója kétszeresen túlteljesíti a szabályozói minimumot, a hitel/betét mutató is kedvezőbb az uniós átlagnál.A gazdaságvédelemnek a háború és az energiaválság idején költségei vannak - fejtette ki, aláhúzva: a kormány továbbra is átmeneti megoldásként tekint a tavaly bevezetett extraprofit-adóra. Jelezte:
jövőre azzal számolnak, hogy kivezetik az extra terheket, ahogy ígérték korábban.
A teljeskörű konszolidációhoz azt kérte, hogy a bankok továbbra is vegyenek részt a finanszírozásban. Olyan megoldásra törekednek az adók kivezetésénél, amiben partnerséget kérnek a bankoktól.
Kitért arra, hogy jövőre nagyobb lehet a növekedés, egyszámjegyű, átlagosan 6 százalékos inflációval számol a kormány, és 3 százalék alatti hiányt terveznek. A Pénzügyminisztérium az eseményhez kapcsolódó közleményében hangsúlyozta, hogy a kormány kiáll a magyar bankszektor mellett, így az OTP Bank védelmében is fellép. Az OTP Bankot az orosz agresszió támogatójának minősítő ukrán döntéssel kapcsolatban leszögezték: az OTP működése minden nemzetközi jogszabálynak megfelel, a pénzintézet világosan cáfolta Ukrajna valótlan érveit. Jelezték, mindent megtesznek azért, hogy ezt az alaptalan és elfogadhatatlan intézkedést az ukrán fél mihamarabb visszavonja.
Jelasity Radován, a Magyar Bankszövetség elnöke beszámolójában rámutatott: az elmúlt évben fenntartották a hitelezési aktivitást, a szektor jól teljesített, sikeres volt a gazdasági kilábalás. A bankszektor működése stabil, ugyanakkor a bankokat sújtó terheket aránytalanul magasnak nevezte. "Ezek a terhek korlátozzák a szektor működését, és nem piaci reakciókra késztetik."
Már a teherviselő képességének a határára érkezett az ágazat
- mondta. Több piacra, nagyobb kiszámíthatóságra, és az extra terhek mielőbbi kivezetésére van szükség - hangsúlyozta az elnök. Idén minimális növekedés lehet, a recesszió elkerülésén dolgoznak. Növekvő problémának nevezte az extra terheket, ami a külföldi pénzintézetek felé tereli az ügyfeleket. Azt mondta, hogy a kormány ahogy eddig is, továbbra is számíthat a bankokra, a magyar gazdaság érdekében fognak dolgozni.
Kandrács Csaba, az MNB alelnöke szerint az látszik, hogy
az őszi turbulenciák után számos globális kockázat mérséklődött, a meghatározó jegybankok kamatemelése a végéhez közelít.
Az energiaárak csökkentek, az inflációs fordulat elkezdődött az országban. Az áprilisi adatok is megerősítik ezt, a maginfláció is mérséklődött. A következő hónapokban gyorsulhat a dezinfláció, év végére elérhető az egyszámjegyű infláció - mondta.
Az ülésen új elnökséget választott a szervezett, erről itt számoltunk be:
Varga Mihály szavaiból, legalábbis azok MTI által tudósított változatából nem derül ki, hogy Varga Mihály más szektorok különadójának a kivezetésére is utalt-e, vagy csak a bankszektor terheléséről beszélt. Amennyiben más szektorok tavaly bevezetett különadóit is kivezetnék, az a költségvetés helyzetét ismerve saját becsléseink és szakértők számításai szerint is irreális lenne, és máshonnan kellene pótolni az így kieső bevételeket.
Előzmények
Tavaly az MNB összesítése szerint 226 milliárd forint extraprofitadót fizettek a bankok, összességében idén is hasonló teher sújtja a bankokat, de az adó szabályozását nemrég a kormány átalakította, elsősorban a külföldi tulajdonú bankok kárára. A kormány korábbi ígérete és a hatályos jogszabályok szerint a tavalyi és az idei évre vezették be az adót, így az év végével megszűnne, ám ebben a Portfolio Hitelezés 2023 konferenciáján a szakmai közönség 11%-a bízott csak, 20% szerint pedig még nőni is fog az adóteher. A konferencia közönségszavazásáról itt írtunk részletesen.
Ami a kamatstopot illeti, az addig marad fenn, amíg nem csökken 10% alá az alapkamat – derült ki a múlt heti Kormányinfón. A kamatstopos döntés becslésünk szerint még legalább 70 milliárdjába kerül a bankszektornak idén, erről itt írtunk.
Címlapkép: MTI Fotó/Mónus Márton
