cbdc
Bank

Kifejlesztették a bankpánikok ellenszerét? Nem gondolnád, mire képes a digitális jegybankpénz

A márciusi bankválságokat követően a magyar gazdasági sajtóban is előtérbe került a digitális jegybankpénz mint egy lehetséges megoldás a bankpánikra. Lásd például Zsiday Viktor írását. Korábbi cikkemben részletesen bemutattam a modern bankrendszer működését, elemeztem az SVB és a Credit Suisse válságát, végezetül csupán felvillantottam a digitális jegybankpénz lehetőségét. Most ez utóbbira térnék ki részletesen.
A digitális jegybankpénz is terítékre kerül a Portfolio szerdai Future of Finance 2023 konferenciáján! Még nem késő regisztrálni, itt lehet megtenni:

Bankszakmai megfontolások

Való igaz, hogy a bankrendszer hajlamos a pánikjelenségre. Ennek oka, hogy a modern pénz legnagyobb részét – a gyakori tévhittel ellentétben – nem a jegybank, hanem a kereskedelmi bankok teremtik, amikor hitelt nyújtanak. Ekkor ugyanis a semmiből folyószámlapénzt teremtenek a hitelezett ügyfélnek. Ez nem azt jelenti ugyanakkor, hogy korlátlanul hitelezhetnek. Számolniuk kell azzal, hogy a megteremtett folyószámlát felhasználják, azaz készpénzben felveszik, vagy más bankhoz utalják. Mindkét művelethez jegybankpénzre van szükségük. A készpénzfelvételhez nyilvánvalóan a jegybank által kizárólagosan teremtett készpénzre van szükségük. Az utalásnál pedig azt kell figyelembe venni, hogy a bankok az egymás közötti pénzforgalmat jegybanki számlapénzben számolják el. A műveletet rendkívül leegyszerűsítve:

a bank, ahonnan az utalás történik, megkéri a jegybankot, hogy a jegybanknál vezetett számláját csökkentse az adott összeggel, ugyanezt az összeget pedig írja jóvá a fogadó bank részére.

Már az eddigiek alapján is érdemes néhány fontos pontot rögzítenünk:

  1. A folyószámlának számos előnyös tulajdonsága van a készpénzzel szemben. A bankrendszernek tehát – normál körülmények között – nem kell azzal számolnia, hogy a megteremtett folyószámla-állomány egészét készpénzre váltják. Ennek megfelelően a megteremtett folyószámla-állomány meghaladhatja, és meg is meghaladja a bankok által elérhető jegybankpénz (készpénz+jegybanki számlapénz) mennyiségét. Ez utóbbi az ún. résztartalékolási rendszer (fractional reserve banking). Ebből viszont az is következik, hogy pánikhelyzetben fizetésképtelenség fenyegeti a bankokat.
  2. A modern bankrendszer működése mögött nem kell valamilyen szabadkőműves háttér-megállapodást feltételezni. Valóban előnyös a bankok számára, hogy a pénzteremtés nagyobbik részét ők végzik. Az, hogy a mérlegük forrás oldalán alacsony kamatozású folyószámlát teremtenek, amiből az eszköz oldalon magasabb kamatozású instrumentumot (pl. nyújtott hitelt) finanszíroznak, eredményt termel. De azt is figyelembe kell venni, hogy a pénzteremtéssel összekötött hitelezéssel erőforrás-allokációt végeznek. Azon szereplők rendelkeznek az erőforrásokkal – munkaerő, gépek stb. –, akik hitelhez jutnak. A történelemben próbálkoztunk már egyszintű bankrendszerrel, amelyben a kereskedelmi bankok helyett az állami bank végezte a hitelezést. Az erőforrás-allokáció hatékonyságát tekintve ez korántsem volt sikeres (lásd szocializmus és szocialista nagyvállalatok finanszírozása). A kétszintű bankrendszerben viszont egy szerencsés érdekegyüttállásról beszélhetünk. A kereskedelmi banknak érdeke, hogy minél jobb törlesztőképességű ügyfeleket hitelezzen. A társadalomnak érdeke, hogy azok rendelkezzenek az erőforrásokkal, akik azt a lehető leghatékonyabban tudják felhasználni. A törlesztőképesség és a hatékonyság pedig egész biztosan nem független egymástól. Így amikor a bankok erőforrásokat fordítanak a kockázatelemzésre, akkor – ha nem is szándékosan – de a profitcéljukon túl az erőforrások hatékony társadalmi felhasználását is előmozdítják.
  3. Zsiday helyesen emeli ki, hogy aki pénzmegőrzési vagy tranzakciós céllal folyószámlát akar tartani, az óhatatlanul a bankrendszerre szorul. Bár nem befektetői szempontok szerint jár el, mégis kénytelen az adott bank, válság esetén pedig a betétbiztosítási rendszer kockázatát futni. Ez több szempontból lehet aggályos. Egyrészt a betétbiztosítás jellemzően csak bizonyos összeghatárig kínál védelmet. Másrészt pedig erősen kétséges, hogy a folyószámla kamatokban tükröződik-e az adott bank csődkockázata. Ha azt szeretnénk elérni, hogy a tranzakciós célú számlák biztonságban legyenek, így a pánik lehetősége megszűnjön, akkor két irányba lehet elmozdulni. Az egyik lehetőség, hogy összeghatártól függetlenné tesszük a betétbiztosítást, és megfelelő tűzerővel látjuk el, hogy egy nagyobb bank bedőlése esetén is helyt tudjon állni. A másik lehetőség, hogy olyan szereplőre bízzuk a számlák vezetését, akinek fizetőképessége független a tőke- és likviditási helyzetétől. Ez utóbbi lenne a jegybank. Így pedig el is jutottunk a digitális jegybankpénz (CBDC – central bank digital currency) témaköréhez.

Mi is az a digitális jegybankpénz?

Technikai érelemben nem újdonság, hogy a jegybank digitális számlát vezet. Jelenleg ezt ugyanakkor csak a szűk körű elfogadott partnerek – többnyire a kereskedelmi bankok – számára végzi. A digitális jegybankpénz tehát értelmezhető úgy, mint

a jelenleg is létező tartalékforrások (kereskedelmi bankok jegybanki számlapénze) kiterjesztése a széles publikum számára.

Egy júniusi, a Bruegel Intézet által publikált tanulmány szerint már legalább 114 ország/joghatóság tart a CBDC fejlesztés valamilyen fázisában. Közülük 11-en már be is vezették. Fontos azonban kiemelni, hogy a gyakorlati CBDC projektek ambíciója többnyire visszafogott. A bevezetésben a fejlődő országok járnak az élen, ahol az elsődleges célok a pénzügyi integráció fokozása, a nehézkes készpénzmozgatás (pl. a Karib-térség szigetei között) kiváltása és a digitalizáció előmozdítása. Ugyanakkor a kereskedelmi banki számlák széles körű kiváltása, és így a bankpánik megelőzése nem szerepel egyelőre a közvetlen célok között. Jelen cikkemben ugyanakkor éppen egy ilyen ambiciózus CBDC bevezetésére teszek egy gondolatkísérletet.

A digitális jegybankpénz bevezetésének főbb dimenziói

A fenti definíció még nem ad kellően egyértelmű meghatározást arra, hogy miként is képzeljük el a digitális jegybankpénzt. Ehhez a digitális jegybankpénz működésének számos dimenzióját kell specifikálnunk. Jelen gondolatkísérlet során az egyes dimenziókat úgy választjuk meg, hogy a CBDC a legambiciózusabb célt szolgálja, azaz a bankpánik megelőzését. Utóbbi céllal együtt jár a jelenlegi banki modell teljes átalakítása, ami érthető óvatosságot vált ki a jegybankokból.

Technológiai háttér – jegybanki számla vagy token

Technológiailag valóban a jelenlegi tartalékforrások kiterjesztését jelentené, ha a CBDC a jegybank által vezetett számlákon lenne elérhető. Ilyen esetben van lehetőség arra, hogy a jegybanki számlákhoz megfelelő hozzáférést biztosítva, a fizetési szolgáltatásokat továbbra is magánszereplők nyújtsák. Utóbbi modell előnye, hogy ötvözi a jegybanki számla biztonságát a fizetési szolgáltatásokban továbbra is érvényesülő piaci versennyel.

Ezzel szemben sokkal inkább a hagyományos készpénz digitalizálását jelentené a DLT technológia (distrubuted ledger technology) alkalmazása. A többek között a blockchain technológiai alapját is adó DLT esetében nincs központi számlavezető, a rendszer decentralizált. Ebben a változatában a CBDC egyfajta anonim token formában lenne elérhető.  Ez a megoldás a készpénz közelebbi helyettesítője lenne, ösztönözve a készpénzmentes gazdaság mielőbbi megvalósítását. Védelmet jelentene továbbá a pénzügyi adatokkal való esetleges állami visszaéléssel szemben is (lásd diktatórikus vagy autoriter rezsimek). Ugyanakkor az anonimitás lényegesen kedvezőtlenebb helyzetet teremtene a hatóságok számára a feketegazdaság/pénzmosás/terrorizmus visszaszorításában.

Mivel a technológiai háttér érdemben nem befolyásolja, hogy a CBDC alkalmas-e a bankpánik megelőzésére, így az egyszerűség kedvéért a továbbiakban számlapénzként tekintek a digitális jegybankpénzre.

Konvertibilitás

A jelenlegi pénzügyi modellben teljes konvertibilitás érvényesül a készpénz – jegybanki számlapénz és a készpénz – kereskedelmi banki számlapénz relációkban is. Azaz a bankok jegybanki számlájukat korlátlanul válthatják készpénzre. Ugyanígy a szélesebb körű gazdasági szereplők szintén korlátlanul válthatják át a folyószámláikat készpénzre – a résztartalékolási modellben épp ez utóbbi teremti meg a bankpánik lehetőségét. Egyes CBDC struktúrára vonatkozó javaslatok korlátoznák a CBDC és a többi pénztípus közötti átválthatóságot. Meglátásom szerint a konvertibilitás korlátozása ellentétes a vizsgált ambiciózus céllal, így a továbbiakban korlátlan átválthatóságot feltételezek a folyószámla és a CBDC, valamint a készpénz és a CBDC között. Továbbá a számla alapú CBDC modellben a tartalékforrásokat és a kereskedelmi bankok CBDC állományát nem különböztetem meg, mivel mindkét esetben a jegybank által a bankok számára vezetett számlapénzről van szó.

Hozzáférhetőség

A megvalósuló CBDC projektek és kutatások esetében felmerült annak a lehetősége, hogy a CBDC-hez való hozzáférést korlátozzák. A korlátozás célja a bankokra nehezedő likviditási sokk mérséklése, az óvatosság és a radikális modellváltás elkerülése. Korlátozást jelenthet például a magánszemélyek/vállalatok által tartható CBDC mennyiségének maximalizálása. Mivel jelen gondolatkísérlet éppen azt vizsgálja, hogy a digitális jegybankpénz hogyan vehetné át a hagyományos folyószámlák helyét, így a korlátozásoktól most eltekintek.

Kamatozás

A digitális jegybankpénz kamatozásának módja közvetlenül nem befolyásolja, hogy alkalmas-e az átfogó modellváltásra és a bankpánik megelőzésére. Ugyanakkor nem látom értelmét, hogy a központi bank miért mondana le arról, hogy kamatozó instrumentumként vezesse be a CBDC-t. Egy kamatozó CBDC-vel ugyanis olyan eszközre tesz szert, amellyel meglehetősen direkt módon tudja befolyásolni az aggregált keresletet, így erősítve a monetáris transzmissziót. Hosszútávon pedig, ha a gazdaságok valóban elérnek a készpénzmentes státuszba, nem lenne szerencsés, ha egy fixen nulla kamatozású pénzforma továbbra is fenntartaná a zero lower bound jelenséget, azaz korlátozná a monetáris politikát a negatív kamatok alkalmazásában. Így a továbbiakban azt feltételezem, hogy a jegybank kamatot állapít meg a CBDC számlákra. Annak lehetőségét ugyanakkor fenntartom, hogy a jegybank eltérő kamatot fizet a kereskedelmi bankoknak és a szélesebb körű szereplőknek vezetett számlákon – hasonlóan, ahogy a kereskedelmi bankok is eltérő kondíciókat kínálnak a lakossági és vállalati ügyfeleknek.

A CBDC kibocsátásának módja

A központi bankok két módon tudnak jegybankpénzt juttatni a gazdaságba: jegybankképes eszközöket vásárolnak (értékpapírok és deviza), vagy hitelt nyújtanak. Ezen a CBDC bevezetése sem változtat. Számolni kell viszont azzal, hogyha az ambiciózus célunknak megfelelően tömegesen akarják a folyószámlákat CBDC-re váltani, akkor a kereskedelmi bankok jegybankpénz-igénye drasztikusan megnő. A konverzió során a kereskedelmi banknál vezetett számlapénz megsemmisül, a jegybank mérlegének forrás oldalán pedig létrejön az ügyfélnek vezetett digitális jegybankpénz. A kereskedelmi banknak és a jegybanknak – hasonlóan egy hagyományos bankközi utaláshoz – el kell egymással számolnia, ami jegybankpénz kiáramlást eredményez a kereskedelmi banktól. Az átfogó CBDC bevezetés ennek megfelelően tömeges jegybankpénz kiáramlást indukál a kereskedelmi bankoknál. A jegybanknak szükségszerűen vállalni kell ebben a helyzetben, hogy ezt a mennyiséget a bankrendszer rendelkezésére bocsátja. Mivel a jegybankképes eszközök megvásárlása aligha jelentene erre fedezetet, így a központi bankoknak sokkal aktívabbá kell válniuk a kereskedelmi bankok hitelezésében – ráadásul lazítva a korábbi fedezeti követelményeket.

A betétbiztosítás jövője

A CBDC átfogó bevezetésével bárki számára elérhetővé válik a kockázatmentes számlapénz. A törvény által előírt betétbiztosítás ezzel érdemben veszít a jelentőségéből. A bankok természetesen továbbra is kínálhatnak betéti termékeket, amelyekkel akár a CBDC-vel is versenyeznek. Ugyanakkor nincs különösebb ok arra, hogy ezek a betétek ne a bankok által kibocsátott kötvényekhez hasonló kockázatot fussanak. Így azt feltételezem, hogy a CBDC általános bevezetésével a kötelező betétbiztosítás megszűnik.

A CBDC hatása a kereskedelmi banki modellre

A fentiek alapján egy új banki modell rajzolódik ki, amelyben a kereskedelmi bankok elesnek a hagyományos betétjeik jelentős részétől. A modellváltás úgy lehetséges, ha a kieső források jelentős részét a jegybank refinanszírozási hitelekkel pótolja. Ennek hiányában a CBDC bevezetése maga idézné elő a likviditási válságot.

Kívánatos, hogy a fenti érvelésemnek megfelelően a hitelezés, és ezzel az erőforrás-allokáció továbbra is a kereskedelmi bankok hatásköre legyen. A kereskedelmi banki hitelnyújtás elveszíti viszont pénzteremtő jellegét, pusztán allokálja a jegybank által megteremtett pénzt.

Az új rendszerben a CBDC-teremtés aktusa akkor történik, amikor a jegybank eszközöket vásárol, vagy hitelt nyújt a kereskedelmi bankoknak. A kereskedelmi bankok pedig ezt a jegybank által teremtett pénzt allokálják a hitelnyújtás során.

Azaz hitelezéskor a kereskedelmi bank jegybanknál vezetett számlájáról az ügyfél szintén a jegybanknál vezetett számlájára kerül át a jegybankpénz, ezzel kikerül a bankrendszerből, és széles értelemben vett pénzként funkcionál tovább.

A bankok lehetősége természetesen továbbra is fennmaradna, hogy ügyfélbetéteket gyűjtsenek és kötvényeket bocsássanak ki, azaz kellően attraktív feltételekkel a lakosságnak és a vállalatoknak nyújtott CBDC számlákkal versenyezzenek. A betétek innentől a kötvényekhez hasonló kockázatot futnának, és nem elsődlegesen tranzakciós, hanem sokkal inkább befektetési funkciót töltenének be. Így a kereskedelmi bankok továbbra sem alkalmaznának 100%-os tartalékolást a betéteken, de a betétek új, a kötvényekhez hasonló funkciója ezt nem is indokolná. A kereskedelmi banki betétektől azért sem várnánk – a továbbiakban sem – 100%-os tartalékolást, mert most már lenne garantáltan kockázatmentes alternatívájuk a CBDC formájában. A CBDC kockázatmentes jellegét pedig nem a 100%-os tartalékolás, hanem a számlavezető személye biztosítaná, a jegybankok ugyanis technikailag korlátlanul fizetőképesek a saját devizájukban.

Számolni kell azzal is, hogy a folyószámla állományok elvesztésével a bankok forrásköltségei növekednek, ami a hitelkamatokban is lecsapódik. Ennek ellensúlyozására megvan a jegybank lehetősége, hogy akár a hitelcél függvényében (lásd Növekedési Hitelprogram) kedvezményes refinanszírozási hitelt nyújtson a bankoknak.

Míg a kereskedelmi bankok elveszítik a pénzteremtés előnyeit, addig a jegybank pénzteremtésből származó jövedelmet (seigniorage) nyer. Ennek ára viszont, hogy sokkal aktívabb szerepet kell vállalnia a bankok hitelezésében, vélhetően a fedezeti követelmények lazítása mellett, amivel a bankokkal szemben hitelezési kockázata keletkezik.

CBDC hatása a monetáris politikára

A CBDC bevezetése a monetáris politika eszköztárát is átalakítaná. A kamatozó CBDC egy meglehetősen direkt monetáris politikai eszköz lenne az aggregált kereslet befolyásolására – egy olyan eszköz, amellyel a jegybank többkörös transzmisszió nélkül, közvetlenül tudná befolyásolni a széleskörű gazdasági szereplők által érzékelt kamatokat. A monetáris politika számára döntési változó lenne a refinanszírozási hitelek kamata, a CBDC kamata a kereskedelmi banki számlákon és a CBDC kamata a széleskörű gazdasági szereplők számláin. A jegybankpénz elérhetőségének kiterjesztése az iránta való kereslet drasztikus növekedését okozná, ami szükségessé tenné, hogy a kínálat is lépést tartson. A jegybankpénz kínálatának növelése minden bizonnyal megszüntetné azt az eddigi gyakorlatot, hogy a központi bankok csak magas minőségű fedezet ellenében nyújtanak hitelt a kereskedelmi bankoknak. Mindemellett a készpénz esetleges kiszorítása a kamatozó formában bevezetett digitális jegybankpénz által utat nyithatna deflációs helyzetben a negatív kamatok (NIRP – negative interest rate policy) intenzívebb alkalmazására, hiszen nem lenne fixen nulla kamatozású alternatíva.

Összefoglalás

Jelen cikk a digitális jegybankpénz bevezetésének egy ambiciózus változatát vizsgálta, amelyben a tranzakciós célú pénztartás szerepét a CBDC számlák vennék át a kereskedelmi banki folyószámlák helyett. A CBDC bevezetése ebben a formában a jelenlegi banki modell gyökeres átalakítását eredményezné. Nem véletlen, hogy a jegybankok óvatosak, és a gyakorlati projektek még nem ebbe az irányba tartanak.

A modell bevezetésének legfőbb társadalmi előnye az lenne, hogy

széles körben válna elérhetővé a kockázatmentes számlapénz, megelőzve ezzel a bankpánik lehetőségét.

A CBDC fontos szerepet játszhatna a fixen nulla kamatozású készpénz visszaszorításában, a készpénzlogisztika költségeinek megtakarításában és a feketegazdaság visszaszorításában. Monetáris politikai szempontból elősegítené a nulla alsó kamathatár feloldását, és direktebb monetáris politikai eszközök bevezetését.

A másik oldalon viszont sokakban aggályokat kelt a számlainformációk koncentrálódása egy állami szereplőnél – jelen esetben a központi banknál. Autoriter vagy diktatórikus politikai rendszerek adott esetben visszaélhetnének vele. Másodszor, bár a széles körű szereplők hitelezése továbbra is a kereskedelmi bankoknál maradna, az új modellben jelentősen nőne a refinanszírozási hitelek állománya, azaz egy állami szereplő, a jegybank szerepe az erőforrás-allokációban. Utóbbi szintén vet fel kérdéseket. Harmadszor, azt is szem előtt kell tartanunk, hogy a banki modell ilyen mértékű átalakítása előre nem látható következményeket is rejthet, ami óvatosságot igényel.

A szerző a Nemzetközi Bankárképző Központ Zrt. szenior tanácsadója és a Budapesti Corvinus Egyetem PhD hallgatója.

EZ ITT AZ ON THE OTHER HAND, A PORTFOLIO VÉLEMÉNY ROVATA.

A cikk a szerző véleményét tükrözi, amely nem feltétlenül esik egybe a Portfolio szerkesztőségének álláspontjával. Ha hozzászólna a témához, küldje el cikkét a címre. A Portfolio Vélemény rovata az On The Other Hand. A megjelent cikkek itt olvashatók.

A digitális jegybankpénz is terítékre kerül a Portfolio szerdai Future of Finance 2023 konferenciáján! Még nem késő regisztrálni, itt lehet megtenni:

Címlapkép forrása: dowell via Getty Images

daniela-santanche-matteo-salvini
orosz-ukran-haboru-terkep-ukrajna-ellentamadas-frontvonal
idojaras-eso-esernyo-figyelmeztetes-narancs-riasztas-idojaras-jelentes-idojaras-elorejelzes-idojaras-magyarorszagon-milyen-ido-lesz-milyen-idojaras-lesz-milyen-idojaras-varhato-idojaras
kina-europai-unio-eu-zaszlo
puskas-arena-budapest

Holdblog Peak nonszensz

Vendégünk Kun-Welsz Edit, témánk számos, közte WeWorkkel, szunnyadó vulkánokkal, Matáv-kudarcokkal. Valamint megünnepeljük...

2023. október 17.
Budapest Economic Forum 2023
2023. november 9.
Gen Z Fest /Green
2023. szeptember 28.
Property Investment Forum 2023
2023. október 11.
Pécs - Új lendület a hazai vállalkozásoknak!
Hírek, eseményajánlók első kézből: iratkozzon fel exkluzív rendezvényértesítőnkre!
Portfolio hírlevél
Ne maradjon le a friss hírekről!
Iratkozzon fel megújult, mobilbarát
hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Kiadó modern irodaházak

Az iroda ma már több, mint egy munkahely. Találják meg most cégük új otthonát.

Infostart.hu
Online kurzus
Akár 100 000 Ft-tal elkezdhető, hosszú távú megtakarítási módszer.
Könyvajánló
Alapmű mindenkinek, akit érdekel a tőzsde világa.
Ez is érdekelhet
bankkartya_hitelkartya_bank_card