A kötvénybefektetők kielégíthetetlen étvágyat mutatnak a banki tőkeinstrumentumok egy bizonyos típusa, az AT1-ek, azaz az első csoportba tartozó kiegészítő kötvények iránt. Ez a tendencia meglepő, figyelembe véve a svájci bankóriás, a Credit Suisse nyolc hónappal ezelőtti drámai csődjét, amely 17 milliárd dollár értékű AT1 kötvényének teljes megsemmisüléséhez vezetett. Az eset az akkori előrejelzések szerint az AT1-piac végét jelentette, amelyet korábban a befektetők viszonylag alacsony kockázatú, a bankok számára extra tőkét biztosító résnek tekintettek.
A svájci hatóságok azon döntése, hogy megkönnyítik a Credit Suisse 3,2 milliárd dolláros kényszereladását a fő versenytárs UBS-nek, az AT1-ekbe vetett hitet szinte lenullázta. Ez nemcsak a kötvények sokkoló elvesztése miatt volt így, hanem azért is, mert ellentmondott a szokásos sorrendnek, amely szerint a részvénybefektetőket büntetik először. A svájci hatóságok ellen jogi eljárások kezdődtek, és akkoriban az egyik finanszírozó azt nyilatkozta, hogy "egyetlen befektető sem fog többé megbízni egy AT1-kibocsátásban."
Úgy tűnik azonban, hogy a "Soha" relatív fogalom a bankszektorban. Néhány napja meglepő fordulatot hozott, hogy a UBS jelentős, 3,5 milliárd dollár értékű AT1-es kötvényt bocsátott ki.
Ezek a kötvények csak részben hasonlítanak a Credit Suisse kötvényeihez, a részvényesek jóváhagyását követően módosulnak. A UBS azt állítja, hogy ahelyett, hogy egy válság során teljesen elvesztenék a befektetők a pénzüket, saját tőkévé alakulnának át, így a svájci AT1-ek a nemzetközi szabványokhoz igazodnának, és nem a Credit Suisse esetében alkalmazott sorrend lenne a mérvadó.
Az UBS által kibocsátott kötvények iránt rendkívüli kereslet mutatkozott, az ajánlatok összege elérte a 36 milliárd dollárt, ami a végleges kibocsátás tízszerese. A befektetők nagyon ráharaptak a kötvények 9,25%-os kamatszelvényére. Időközben a brit Barclays is úgy döntött, AT1 kötvényeket hoz forgalomba.
A befektetők a Credit Suisse ügyét, úgy látszik, egyedinek tartják, az AT1-ek jogi feltételei és azok svájci alkalmazása eltért akkor a többi régióétól. Az azonban továbbra is kérdéses, hogy az AT1-ek betöltik-e a tervezett szabályozási céljukat. Az AT1-eket eredetileg a jelentős veszteségeket elszenvedett bankok feltőkésítésére tervezték. A Svájci Nemzeti Bank a Credit Suisse incidenst követő éves pénzügyi stabilitási jelentésében kijelentette, hogy az AT1-ek "nem voltak hatékonyak". A szabályozó hatóságok máshol is elismerték, hogy az AT1-ek nem biztos, hogy alkalmasak a tervezett célra.
Az AT1-ek jövője a globális szabályozó hatóságok Bázeli Bizottságától függhet. Tavaly arra a következtetésre jutott a testülhet, hogy "az AT1-eszközök veszteségelnyelő képességével kapcsolatban jelenleg nem lehet megalapozott empirikus következtetéseket levonni". Ha a bizottság az idei események alapján az AT1-ek mint hosszú távon életképes tőkeinstrumentumok ellen dönt, akkor lehet, hogy nem lesz szükség egy újabb, a Credit Suisse-éhoz hasonló eseményre ahhoz, hogy a ma még erős piaci lelkesedést lelohassza.
Címlapkép forrása: Shutterstock
