Két MNB-elnöki rendeletet is közzétettek a Magyar Közlönyben, amely a bankok kötelező jegybanki tartalékának szabályozását módosítja. Az egyik a kötelező tartalékráta mértékéről, a másik az annak kiszámításáról, illetve képzésének és elhelyezésének módjáról szól.
A bankok forrásai között megkülönbözteti a szabályozás a két éven túli lejáratú betéteket, felvett hiteleket és hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokat, illetve repókat minden más forrástól. Előbbiekre 0%-os, utóbbiakra a hitelintézetek nyilatkozatától függően 10%, 11%, 12%, 13%, 14% vagy 15% - os kötelező tartalékrátát határozott meg eddig.
2024. január 1-jétől a két éven túli lejáratú, említett kategóriákba eső források tartalékrátája 0% marad, az egyéb forrásoké viszont az eddigi választható 10-15%-os szintről egységesen 10%-ra változik.
A kötelező tartalék 2,5% feletti részére jelenleg az alapkamatnak megfelelő kamatot fizet a jegybank a hitelintézeteknek (április óta az alatt semmit sem, akkor ez jelentős érvágás volt a bankoknak). A friss változtatás technikai jellegűnek tekinthető egészen addig, amíg szintén az alapkamatnak megfelelő kamattal korlátlanul áll a bankok rendelkezésére az MNB más instrumentumokon keresztül. Ha ez a korlátlan rendelkezésre állás később megszűnik, akkor a banki eredménynövelés mozgásterét szűkítheti a mostani lépés, ha egyúttal megszűnik a túltartalékolás lehetősége.
Címlapkép forrása: Shutterstock
