Az eurózóna kereskedelmi bankjai 3200 milliárd eurónyi többletlikviditáson ülnek, és ezt az EKB-nál 4%-os kamatozás mellett parkoltatják. A magas kamatok az EKB mellett az eurót használó országok központi bankjai számára is veszteséget okoznak – hívta fel a figyelmet a jegybankelnök.
Nincs olyan monetáris politikai ok, amiért ezt a támogatást fel kellene ajánlanunk
– fogalmazott Holzmann, aki az EKB 26 tagú Kormányzótanácsának is a tagja.
Szerinte elfogadhatatlan, hogy a jelenlegi rendszer ilyen jelentős, ráadásul végeláthatatlan terhet ró a központi bankok pénzügyi eredményére. A probléma gyökere nem egyszerűen a korábbinál magasabb kamatszint, hanem elsősorban az, hogy az EKB az állampapír-vásárlásai és más mennyiségi lazító lépései keretében jelentősen megnevelte a bankrendszer likviditását, és most az erre fizetett kamatkiadások jelentősen meghaladják a kamatbevételeket.
Az EKB már reagált erre azzal, hogy az 1%-nyi kötelező tartalékra nem fizet kamatot a bankoknak, ám ezt a lépést sokan keveslik. Joachim Nagel, a Bundesbank elnöke például magasabb tartalékráta bevezetését szorgalmazza, nem véletlenül: a német központi bank nettó kamatbevétele 2023-ban -13,9 milliárd euró volt. Osztrák kollégája is úgy véli, növelni kell a kamatfizetéssel nem járó kötelező tartalék rátáját, ő 5-10% közötti szintet javasol.
Címlapkép forrása: Michaela Nagyidaiova/Bloomberg via Getty Images
