Most akkor tényleg jó éve volt a bankoknak vagy nem?
Bank

Most akkor tényleg jó éve volt a bankoknak vagy nem?

Banai Ádám, MNB
|
Dancsik Bálint, MNB
|
Nagy Tamás, MNB
A magyar bankrendszer rekordmagas, 1471 milliárd forintos adózott eredménnyel zárta a 2023-as évet, ami 20 százalék feletti sajáttőke-arányos nyereséget jelentett a hitelintézetek számára. A hazai bankok képviselői szerint ugyanakkor egyedi sajátosságok (a támogatott lakossági hitelek számviteli sajátosságai és a külföldi leánybankokkal kapcsolatos tételek) kiszűrését követően a bankrendszer mindössze 11 százalékos sajáttőke-arányos nyereséget produkált, ami alig haladja meg az ez időszakban elérhető állampapír-piaci hozamot. A cikkben amellett érvelünk, hogy (1) a valóság ennél bonyolultabb, (2) ha korrigáljuk az eredményt, érdemes azt teljeskörűen elvégezni és (3) mindent összevetve a bankok jövedelmezősége tényleg kimagasló volt 2023-ban, amelyben meghatározó szerepet játszott az MNB-től származó kamatjövedelem.

Nincs könnyű dolga annak, aki ma meg szeretné tudni és „helyén szeretné kezelni”, milyen éve volt a hazai bankrendszernek 2023-ban. A sajtó az elmúlt hónapokban már szinte kifogyott a 2023-as „giga” profitot illető jelzőkből, melynek mind abszolút (1471 milliárd forint – nem konszolidált, auditált adat, amely a külföldi leánybankok eredményét nem, ugyanakkor a tőlük kapott osztalékot tartalmazza), mind sajáttőke arányos értéke (24,3 százalék) kimagasló volt (1. ábra). Ugyanakkor több helyen is megjelent az az interpretáció, amely szerint ez a profit egyedi, sajátos tételeknek köszönhető, melyektől szűrve a bankrendszer hazai működésből alig 11 százalékos nyereséget ért el a saját tőkéjéhez viszonyítva (lásd például itt és itt, és egy összefoglaló cikket itt). Elhangzott az is, hogy ez a profit alig haladja meg a kockázatmentes állampapír-hozamot, sőt a 2023. évi átlagos inflációt sem éri el. A cikk célja, hogy további szempontokat adjon a bankrendszeri eredmény értékeléséhez.

A RoE értéke számításonként eltérhet annak függvényében, hogy a saját tőke időszak eleji, időszak végi, vagy átlagos értékével osztjuk el az adott évi profitot. E cikkben a sajáttőke-arányos jövedelmezőséget adózott eredmény alapon, a tárgyévi eredmény nélkül számolt 12-havi átlagos saját tőkével számoljuk, összhangban az MNB Pénzügyi stabilitási jelentésének módszertanával.

mnberedmeny

Egy kis számviteli gyorstalpaló: honnan jön a bankok profitja?

A bankok működése komplex, beszámolóik pedig sok esetben még ennél is bonyolultabbak. Nagyon leegyszerűsítve a banki core-bevételek nagyrésze két típusú jövedelemből származik: azon tételekből, amelyeket az adósok, ügyfelek vagy akár az MNB ténylegesen kifizetnek a bankoknak (nettó kamatbevétel, díjbevételek), valamint azon tételekből, amik bizonyos banki eszközök átértékelődését tükrözik (például a kereskedési célú értékpapírok átértékelődése a piacok változásai mentén).

Ha a hozamkörnyezet emelkedik – mint ahogy azt láthattuk 2021 elejétől kezdve – akkor a rögzített kamatozású eszközök (hitelek, állampapírok) közgazdasági értéke (jelenértéke) csökken. Azonban a számviteli sajátosságok miatt ennek az értékcsökkenésnek a jelentős része nem jelenik meg azonnal az eredménykimutatásban. Például a bankok által korábban, az alacsony kamatkörnyezetben folyósított, hosszú évekre rögzített kamatozású hitelek közgazdasági értéke érdemben csökkent a hozamkörnyezet emelkedése miatt (hiszen ma már jóval kedvezőbb kamatozású eszközökbe tudná fektetni a bank a pénzét), miközben a többezer milliárd forintnyi látra szóló, nulla százalékos kamatozású betét közgazdasági értelemben felértékelődött a bankok számára. A hitelek és betétek számviteli értékelése ugyanakkor nem veszi figyelembe ezt az „átértékelődést”, és ezek a hatások (közgazdasági értelemben vett veszteségek és nyereségek) nem jelennek meg azonnal a banki eredménykimutatásban, hanem a kamatbevételeken- és kiadásokon keresztül, éveken keresztül fejtik ki hatásukat.

Hitel, mégis átértékelődik. Mi az?

Vannak azonban kivételek. Például a hazai családtámogatások fő hitelalapú termékeit, a babaváró hiteleket és a CSOK-hiteleket a speciális – állampapírpiaci hozamokhoz kötött szorzót is tartalmazó – árazási szabályok miatt folyamatosan át kell értékelnie a bankoknak, és a teljes átértékelési nyereséget vagy veszteséget – a hozamkörnyezet éppen aktuális mozgása függvényében – eredménnyel szemben azonnal el kell számolnia. Ez bruttó értelemben jelentős tétel tud lenni, és 2023-ban – a kamatkörnyezet normalizációjának következtében – valóban 300 milliárd forint körüli összeggel befolyásolta pozitív irányba a bankok profitját.

Fontos ugyanakkor, hogy ne önmagában vizsgáljuk ezeket a hiteleket. A kamattámogatott hitelportfólió átértékelődése és a profit emiatt fellépő volatilitása nem olyan tétel, amit a bankoknak kötelező „elszenvednie”, hiszen derivatívák segítségével fedezhetik az ezeken a hiteleken fellépő átértékelődési hatást. Ez esetben az ezen hitelállománnyal szembeni derivatíva átértékelődése ellenkező irányba befolyásolja az eredményt, és jelentősen mérsékli a hozamkörnyezet változásának nettó hatását. A bankok jelentős hányada részben vagy egészben fedezi az érintett portfóliót, ennek megfelelően érdemi vesztesége volt a fedezeti ügyleteken a tavalyi évben. Így nem korrekt a teljes, 300 milliárd forint körüli pozitív hatást kivonni a bankrendszeri profitból, amikor „tisztított” nyereséget számolunk. A fedezeti ügyeletekből származó veszteséget ez esetben hozzá kellene adni a tisztított nyereséghez.

Ez azonban korántsem egyszerű feladat. A fedezésre alkalmazott derivatívák ugyanis a legtöbb bank esetében számviteli értelemben nincsenek „hozzá pántlikázva” a babaváró és CSOK hitelek portfóliójához. A számviteli politika szempontjából egyébként felesleges összekötni a két portfóliót, mert a két ellentétes eredményhatás mindenképpen kioltja egymást. Ennek megfelelően a bankok három típusba sorolhatóak: (1) a babaváró és CSOK hitelek fedezése során alkalmaznak közvetlen „pántlikázást” (hedge accountingot), (2) az érintett hitelek fedezése során nem alkalmaznak hedge accountingot, de a fedezeti ügyletek megkötése során dedikáltan foglalkoznak ezzel a portfólióval, vagy (3) a kamatkockázatot csak a mérleg egésze szintjén kezelik. A hét legnagyobb hazai kereskedelmi bankból öt az első két csoportba tartozik, és a babaváró és CSOK hitelek eredményhatását 50-100 százalékban fedezik. A maradék két intézmény a hozamkörnyezet változásának eredményhatását a mérleg egésze szintjén menedzseli – azaz esetükben is felmerülhet a hitelek pozitív átértékelődésével ellentétes eredményhatás, azonban ezt nem lehet közvetlenül összekötni az érintett portfólióval.

Külföldi tételek: a kapott osztalékkal szemben költségek is felmerülnek

A cikk elején felvázolt banki érvelés szerint a magyar bankok „valódi” profitja azért sem magas, mert a számok érdemi része (2023-ban mintegy 332 milliárd forint) osztalékbevétel, melynek jelentős része a hazai bankok külföldi tevékenységéből származik. Ez kétségtelenül igaz, ugyanakkor itt is megállja a helyét az az érv, hogy az így kapott bevételekkel szemben költségek is felmerülnek:

  • a külföldi leánybankokkal kapcsolatos csoportszervezési működési költségek, amelyek a hazai bankrendszer eredményét csökkentik,
  • a csoportszintű tőkemegfelelés, a tőkepufferek egy része Magyarországon jelenik meg, így növeli a sajáttőke-arányos nyereség (RoE) nevezőjét,
  • a csoportszintű szabályozói előírások miatt felmerülő drágább forrásbevonás (MREL) egy része is a hazai számokat terheli, növelve a szektor kamatkiadását. Ennek egy része vagy akár egésze ugyanakkor továbbhárításra kerülhet a külföldi leánybankok számára, így nettó eredményhatása alacsonyabb, akár semleges is lehet.

Azaz, ha korrekt módon szeretnénk számolni bankjaink „hazai” tevékenységének profitját, akkor az osztalékbevételek kiszűrésével párhuzamosan ezeket a költségeket is ki kellene szűrni a hazai számokból, és a saját tőkét is csökkenteni kellene, hogy csak a hazai operációra eső tőkét vegyük figyelembe. Tehát nem csak a bevételi oldalt érdemes ennek vizsgálatakor láttatni, hanem a kiadási lábat is.

Összetételhatás és más apróságok

Amit még érdemes kiemelni: a bankrendszer nem egy homogén sokaság, számos különböző profilú intézményből áll. Az egyik legspeciálisabb részét az állami bankok jelentik, amelyek anticiklikus, nem profitorientált működésüknél fogva hajlamosak a többi banktól eltérően működni. Ez 2023-ban is így volt, amikor profitabilitásuk érdemben alacsonyabb volt a szektor többi részénél. Ez az összetételhatás értelemszerűen a magántulajdonban lévő bankok tisztított RoE-jét is emeli. Jól mutatja ezen megkülönböztetés fontosságát, hogy a hazai, magántulajdonban lévő kereskedelmi bankok sajáttőke-arányos nyeresége még a cikk elején említett 24,3 százaléknál is magasabb, 28,8 százalék volt. E számnak azonban a külföldi bankok hazai fióktelepei is részét képezik, akik nem tartanak a többi intézményhez hasonló nagyságrendű tőkét, ezért felfelé torzítják a sajáttőke-arányos nyereséget. Ha az állami bankokon túl őket is kiszűrjük, 28,1 százalékos értéket kapunk.

Fontos kiemelni azt is, hogy az egyes magántulajdonban lévő bankok eredményei is jelentősen eltérhetnek abból a szempontból, hogy milyen kamatkockázati profilt követnek, azaz mennyire hagyják, hogy a hozamkörnyezet befolyásolja eredményüket. A jegybanktól kapott kamatok egyes bankok esetében jelentősen növelték a profitot, míg más bankok ebből kisebb mértékben részesültek (például azért, mert likvid eszközeik nagyobb részét tették ki állampapírok a hozamkörnyezet emelkedése kezdetén). Ezt minden esetben figyelembe kell venni akkor, amikor a szektor megtérüléséről értekezünk.

Érdemes megemlékezni arról a logikai inkonzisztenciáról is, miszerint ezek a nyereségek – mind a tényszámok, mind a tisztított számok – tartalmazzák a kormány extraprofitot elvonó, valamint az adósok törlesztési képességét segítő intézkedéseinek negatív hatását (a 2023-ra vonatkozó kamatstopok és az extraprofit-adó együttes veszteséghatása becslésünk szerint mintegy 450 milliárd forint volt, azaz sajáttőke-arányosan 7,4 százalék – ugyanakkor ennek egy része nem a 2023-as évet terhelte). Az a banki érvelés, mely szerint a bankrendszer még az extraprofitot elvonó intézkedéseket követően is képes volt átlagos profitabilitást elérni, éppen azt sugallja, hogy létezett az a többletprofit, amiből el lehetett vonni.

Konklúzió

És akkor mennyi a tiszta profitabilitás? A cikk fő üzenete, hogy a banki mérleg és a banki eredménykimutatás bonyolult, és utóbbit az eszközöket és kötelezettségeket összekötő összefüggések miatt nem lehet egy-egy tételt kiragadva vizsgálni. A cikkben ismertetett tételek rávilágítanak arra, hogy a valóságban nem is lehet pontosan meghatározni egy „valós profitot”, hiszen minden egyes termék, és minden bankcsoporttag eredménye több csatornán keresztül kapcsolódik az aggregált eredményhez, így egy-egy tétel „izolált” számviteli leválasztása biztosan torzítást okoz. Amit el lehet mondani: ha az adózott eredményből kiszűrjük a kapott osztalékokat és a babaváró és CSOK hitelek átértékelődésének becsült nettó hatását (a közvetlen banki fedezeti ügyleteket figyelembe véve), akkor 15,6 százalékos értéket kapunk. Az állami bankok kiszűrését követően pedig 18,7 százalék az ilyen módon tisztított sajáttőke-arányos megtérülés. A hazánkban működő hét nagybank több mint fele esetében 20 százalék feletti tisztított megtérülésről beszélhetünk.

Ezek a számok átlag feletti nyereségre utalnak. Nehéz lenne vitatni, hogy ehhez az átlag feletti profitabilitáshoz jelentősen hozzájárul az, hogy a bankrendszeri profit legfontosabb eredménysorát jelentő nettó kamatjövedelem növekedett, mind nominális értelemben, mind a saját tőke arányában (2. ábra). A bankok nettó kamateredménye 2021 és 2023 között 116 százalékkal, közel 2300 milliárdra emelkedett, miközben az – ennek részét képező – MNB-vel szembeni kamatjövedelem 2022 és 2023 során rendre mintegy 900 és 1700 milliárd forintot tett ki a 2021-es 120 milliárd forintos összeghez képest. A sterilizációs állományra fizetett kamatjövedelemmel szemben a bankok egyéb szektorokkal (lakosság, vállalatok, pénzügyi befektetők) szembeni kamatkiadásai is emelkedtek ugyan, de a teljes kamatjövedelem markáns növekedése arra mutat rá, hogy a kamatkiadások emelkedése nem érte el a kamatbevételek bővülésének nagyságrendjét. Az állam által bevezetett különadók szintén apasztották ezt a jövedelmet, de mértékük nem érte el a kamatbevétel emelkedését, így a kamatjövedelem-növekedés érdemi része a bankoknál maradt, és a profitjukat bővítette.

A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images

Holdblog

Lehet még bárki Joe Biden utódja?

A hétvégén dől el, ki képviseli a demokratákat Donald Trump ellen az amerikai elnökválasztáson. Joe Biden, a jelenlegi elnök mentális állapotában egyre többen kételkednek, a... The post Lehe

KonyhaKontrolling

Megéri még a nyelvvizsga?

Sokaknak nagy célja, hogy nyelvvizsgát szerezzen, ezzel bizonyítsa tudását, illetve remélhetőleg jobb esélyekkel induljon a munkaerőpiacon. Ebben a bejegyzésben a nyelvtanulás és a nyelvvizsga

Kasza Elliott-tal

Eladások

Augusztus közepén pénzre lesz szükségem, és ehhez el kell adnom pár részvényt. Egy éve is volt egy hasonló dilemám, akkor veszteséggel szálltam ki több papírból, de idén más a tervem.Van

FRISS HÍREK
NÉPSZERŰ
Összes friss hír
Váratlanul blokkolták az ukránok Magyarország olajimportjának nagy részét!
Díjmentes előadás

Kisokos a befektetés alapjairól, tippek, trükkök a tőzsdézéshez

Előadásunkat friss tőzsdézőknek ajánljuk, összeszedünk, minden fontos információt arról, hogy hogyan működik a tőzsde, mik a tőzsde alapjai, hogyan válaszd ki a számodra legjobb befektetési formát.

Díjmentes online előadás

Devizakereskedés alapjai, avagy mi lesz veled forint?

Miben különbözik a devizakereskedés a részvények adásvételétől? Mely devizapárokat érdemes egyáltalán figyelni? Hogyan zajlik le egy tranzakció a forex piacon? Hogyan lehet rövid vagy hosszabb távra spekulálni ezen a piacon?

Portfolio hírlevél

Ne maradjon le a friss hírekről!

Iratkozzon fel megújult, mobilbaráthírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Infostart.hu Infostart.hu

Ügyvédek

A legjobb ügyvédek egy helyen

Sustainable World 2024
2024. szeptember 4.
Követeléskezelési trendek 2024
2024. szeptember 18.
REA 2024 SUMMIT – Powered by Pénzcentrum
2024. szeptember 18.
Budapest Economic Forum 2024
2024. október 17.
Hírek, eseményajánlók első kézből: iratkozzon fel exkluzív rendezvényértesítőnkre!
Ez is érdekelhet
Lecsapott az MNB: 150 ezer ügyfélszerződésben volt hátrányos kikötés