A biztosítók után a bankok első féléves eredményadatait is közzétette az MNB, ezek alapján konszolidáltan 1011 milliárd, nem konszolidáltan (pl. az OTP külföldi leánybankjai nélkül) 972 milliárd forintos nyereséget ért el a bankszektor az első félévben.
A döntően nem belföldi banki tevékenységből származó osztalékbevételek nélkül ez utóbbi 552 milliárd forint lett volna. Az első féléves eredmény nagyjából hasonlóan oszlott meg a két negyedév között.
A nyers eredményszám 24,8%-os, az osztalékbevételek nélküli eredményszám 14,1%-os tőkearányos megtérülést (ROE) jelent.
Előbbi a 2008-as pénzügyi válság előtti időszakra emlékeztető magas szint, utóbbi viszont a mostani kamatkörnyezetben nem számít a bankszektorban kirívónak. Ugyanakkor, ha többi egyszeri tétellel is korrigálunk (lásd alább), akkor valahol a két említett százalékos szám között volt a megtérülés.
Alábbi ábránkon összefoglaltuk, konszolidáltan mely bank hogy teljesített. Ahol nem tüntettük fel a számot, ott egyelőre csak anyabanki jelentésből becsültünk. Az MNB közlése szerint négy hitelintézet volt veszteséges, közöttük nem találunk nagybankot.
Az egy évvel korábbinál 44%-kal magasabb a bankszektor féléves nyeresége, holott már részben megtörtént a kamatkörnyezet meredek csökkenése, amitől a nyereség esését várhatnánk. Ha megnézzük, mi okozta az eredményjavulást, akkor elsősorban a kereskedési eredményt (pl. a különböző árfolyamveszteségekkel szemben képzett swapok, derivatívok eredményét), másodsorban az osztalékbevételek emelkedését kell megemlítenünk, és
csak harmadik helyen következik a banki alaptevékenységből származó bevételek emelkedése.
A nettó kamatbevételek még az idei első félévben is 6%-kal emelkedtek, ami azzal magyarázható, hogy bár a kamatkörnyezet csökkenése miatt visszaestek a kamatbevételek, a kamatráfordítások ennél még nagyobb mértékben csökkentek. A díj- és jutalékbevételek 11,6%-os emelkedése viszont egészen hízelgő a bankokra nézve.
Eközben a működési költségek 0,2%-kal csökkentek az első félévben a bankszektorban, ami annak köszönhető, hogy az extraprofitadó 208 milliárd forintról 111 milliárd forintra csökkent az első félévben. Hogy az éve egészében is sikerül nagyjából felelezniük az extraprofitadó-terhelésüket a bankoknak, az egyáltalán nem biztos, hiszen a kormány időközben szigorította ennek feltételét: immár nemcsak a hosszú lejáratú, hanem a teljes állampapír-állományukat is növelniük kell a bankoknak, amiről egy részük nagy valószínűség szerint az idei évre már lemondott.
Az osztalékbevételeken és az extraprofitadón kívül is érintették egyszeri tételek a bankok idei első félévét, a lakossági kamatstop újabb meghosszabbítása miatt elszámolt módosítási veszteség például -18 milliárd forinttal, a fair value hatás viszont +60 milliárd forinttal. Az ilyen egyszeri hatások jelentőse azonban kisebb volt most a második negyedévben, mint az elsőben, ugyanakkor elvégezhető ezúttal is velük a korrekció. Az alábbi ábránkon szereplő egyszeri tételek összhatása az első félévben +251 milliárd forint volt,
így elmondható, hogy mintegy háromnegyede lett volna a bankok nyeresége a nyers 972 milliárdos számnak, ha ezek nincsenek.
Érdemes megemlíteni, hogy az értékvesztés / kockázati céltartalék-képzés és a hitelportfólió minősége továbbra sem téma a bankszektorban, az ügyfelek fizetőképessége kiváló maradt, az NPL-ráták kis mértékben még csökkentek is a második negyedévben.
Végezetül vessünk egy pillantást a bankok mérlegére az eszközoldalon és a forrásoldalon egyaránt:
az utóbbi néhány negyedévben megtorpant a hitelállományok dinamikus emelkedése, de a háztartási hitelek esetében már visszatatért az egészen elfogadható dinamika,
erről részletesebben éppen ezen a héten írtunk.
A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images
